bélyegkép|jobbra|350px|A Budapesti Torna Egylet vívócsapata 1893/94-ben. Középen Bély Mihály edző. Bély Mihály (Pest, 1863. június 2. – Budapest, 1920. december 25.) polgári iskolai igazgató (testnevelő tanár), testnevelési szakfelügyelő, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa, vívómester.A BBTE vívócsapata 1893-ban (Bély Mihály és tanítványai)
Életpályája Sportpályafutása Mint aktív versenyzőként és sportoktatókén rendkívül sokoldalú volt, művelte az atlétikát (magasugrás, rúdugrás), ökölvívást, tornászott, vívott és a labdarúgást is élvezettel játszotta. Vívómesteri oklevelét Keresztessy József állította ki, aki rajta kívül csak Sándor fiának (1843–1897)PIM és Vay Lajosnak (1854-1908) „oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni.”Klell Kálmán: Régi mesterek... Érdemes mesterek... Vívó-Híradó (A Magyar Vívószövetség lapja), 1972. október-december, XXI. évfolyam, 10. szám, 15. Indult 1896-ban a millenniumi mesterversenyeken – kardban és tőrben –, de már az első körben kiesett. Egy korabeli láp így írt az akkori szerepléséről: „Kiváló szabatos vívásával, szép garde-jával kitűnt Bély Mihály, a Keresztessy-féle iskola egyik legjelesebb képviselője.”Fővárosi Lapok, 1896. május 21.
1892 októberében Bély egy német ifjúsági folyóirat (Der Gute Kamerad) egy régebbi számában olvasott a síelésről, Demény Károly segítségével 6 pár telemark típusú sítalpat rendeltek Krisztiániából (Norvégia fővárosa, Oslo akkori neve). Bély és Demény 1892. december 4-én a Vérmezőn tartottak egy rövid bemutatót, utána a Kis-Sváb-hegy oldalán síeltek, ezzel kezdődött a síelés története Magyarországon.Jeszenszky Géza: 125 éves a magyar sísport (2017)„Két évtizeddel azt követően, hogy Demény Károly és Bély Mihály – ahogy ők maguk nevezték – „sarkköri expedíciót” tettek a Kis-Sváb-hegyen, már rendszeres programja volt a fővárosiaknak, hogy amint leesett az első hó, vállukra vették a sílécet, és elindultak a Normafa felé.” Lábszánkózás és sarkköri expedíció (2017) Síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A sportos megmozdulás nagy sikert aratott a nézők között, majd egyre több követőjük lett. Follért Károly és dr. Téry Ödön – szintén a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tornászai – Bélyékkel egy időben kezdték a síelést. Két évvel később megalakították az ország első síegyesületét.Síelés, síugrás és szánkózás a régi Budapesten
Sportvezetői pályafutása Sportvezetőként nagy érdeme van a sísport meghonosításában. Az iskolai testnevelés fellendítése érdekében 1908-ban megszervezte és elindította a fiú- és leányiskolák számára a tornaünnepélyeket. A Bárczy István-féle iskolaépítési programban javaslatára korszerű tornatermek létesültek. 1913-ban elkészítette az első fővárosi helyi testnevelési tanterveket, amely a svéd módszert helyezte előtérbe. A vívás, a tenisz, a torna, a műkorcsolyázás és a labdarúgás versenyszabályainak kidolgozásában tevékenyen vett részt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására tantervi javaslatait a különböző iskolatípusok is magukévá tették (középiskolák 1916-ban, felső kereskedelmi iskolák 1917-ben, polgári iskolák 1917-ben, elemi iskolák 1918-ban).
Családja Bély Mihály 1893-ban kötött házasságot Novák Margittal. Négy gyermekük született: Mihály, Margit, Mária, Miklós.Vívás mint harcművészet Fia, ifj. Béli Mihály (1898–1927) az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban, a BBTE színeiben 170 centiméterrel aranyérmes lett. A többi gyermeke is kötődött a sporthoz: Margit és Mária tornatanítók, kiváló síelők voltak, Miklós meg testnevelő tanár lett, több sportszakmai kiadvány szerzője. Mária lánya (1896–1986) – Hirsch Lászlóné – vele egy sírban lett eltemetve.
Írásai Az első – nem lektorált - magyar nyelvű labdarúgó szabálykönyv. A történelmi források rögzítették, hogy a játékszabályok angol nyelven érkeztek Magyarországra, a játék szabályait elsőnek 1897-ben magyar nyelven, Bély Mihály a BBTE jeles művezetője és Szaffka Manó az Angol rugósdi /Futball/ címen írta meg. A szerzők - nem ismerve a játék igazi felépítését - eredeti magyarsággal fordították az angol kifejezéseket. Így a kirúgást elrúgásnak, a labdának leesés nélkül megrúgását lebegőrúgásnak, a gólrúgást berepítésnek, az ollóbafogást közrefogásnak, stb. nevezik. Ez volt az első magyar nyelvű szabálykönyv - mindenki által tanulmányozhatott -, amely helyes irányba indította el a bíráskodást is. Biztosította, hogy a szájhagyomány útján terjedő szabályokat konkrétan megismerhessék az alkalmazók.
Kiadványai bélyegkép|jobbra|250px|Sírja a Farkasréti temetőben, alkotója Sződy Szilárd (szobrászművész)Bély Mihály síremléke (Köztérkép) Az angol rugósdi – Budapest, 1897 A svéd nevelőtornázás – Budapest. 1909 A szánkázás budapesti szabályai – Budapest, 1910 Mozgástan – Budapest, 1913 A tornaképzés reformja – Budapest, 1913 A középiskolai testnevelés új tanterve – Budapest, 1915 A torna elmélete – Budapest, 1916 Hogyan tanuljunk sízni – Budapest
Jegyzetek
Források http://www.kislexikon.hu/bely_mihaly.html Magyar életrajzi lexikon
További információk https://web.archive.org/web/20041227205239/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/b/belymiha.htm http://www.intersi.hu/index.php?page=sitortenelem_content&id=471 http://www.freeweb.hu/siklub/sitori.html
Kategória:Magyar sporttisztviselők Kategória:Magyar síelők Kategória:Magyar tornászok Kategória:Magyar magasugrók Kategória:Magyar rúdugrók Kategória:Magyar vívók Kategória:Magyar vívóedzők Kategória:Pestiek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar sportírók Kategória:Magyar testnevelő tanárok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek