bélyegkép|jobbra|250px|Permakultúrás gazdaság: szabad állattartás bélyegkép|jobbra|250px|Lakóház vályogból és nádból – a permakultúrás életközösségnek az ember is része bélyegkép|jobbra|250px|Az állatok segítik eltüntetni a rovarokat, nincs szükség vegyszerekre bélyegkép|jobbra|250px|Esővízgyűjtés
A permakultúra eredetileg az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan tervezése majd kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.
Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:
Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, szövetségek. Bebizonyosodott, hogy a permakultúra elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. A permakultúra világmozgalommá vált, napjainkban különböző szövetségek, ökofalvak alakultak világszerte, így Európában is. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.
A permakultúra ma már nem csak területalapú tervezésről szól, egyre jobban erősödik, mind világ, mind magyarországi szinten a szociális alapú tervezések térhódítása. A MAPER (Magyar Permakultúra Egyesület) társadalmi csoportja például igen komoly aktivitást mutat, de több elérhető tervező is inkább a nem terület alapú tervezések felé orientálódik.
A permakultúra alapjai A permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, emberek, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. Így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. A permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. A nem területalapú tervezéseknél az egyén és közösség együttműködését, fejlődését, kiteljesedését, egymásra és a (szűkebb és tágabb) külső környezetre gyakorolt hatását tervezi, segíti, facilitálja.
A permakultúra három etikai alapvetése: a földi bioszféra védelme az emberek védelme a javak igazságos elosztása
A David Holmgren által összerendezett 12 fő alapelv: Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek Gyűjtsd össze és tárold az energiát Érj el hozamot Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet Tervezz a mintáktól a részletekig Elkülönítés helyett törekedj egységre Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat Használd és becsüld a sokféleséget Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket Figyeld a változást és használd ki kreatívan
Források Székelyné Bognár Eszter: A permakultúra, Kertészet és szőlészet, 2002. (51. évf.) 2. sz. 21. old. Baji Béla: Permakultúra a világban, Biokultúra, 2005. (16. évf.) 1. sz. 6-7. oldal Baji Béla: A permakultúra egységei, Biokultúra, 2005. (16. évf.) 1. sz. 7-9. oldal Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata 2., Biokultúra, 2005. (16. évf.) 2. sz. 19-21. oldal Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata – baromfiudvar (3.), Biokultúra, 2005. (16. évf.) 4. sz. 21-23. oldal Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata – baromfiudvar (4), Biokultúra, 2005. (16. évf.) 5. sz. 19-20. old. Baji Béla: Önfenntartó biogazdálkodás. Permakultúra, magánkiadás, 2009
További információk Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás; 3. bőv. kiad.; Első Lánchíd Bt., Biri, 2013 Toby Hemenway: Gaia kertje. Útmutató a házi permakultúrához; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2016 Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás II. Az önellátó gazdálkodás kérdései. Frissítések 2016-ra; Első Lánchíd Bt., Biri, 2017 Toby Hemenway: Városi permakultúra. Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2022 Ulrike Windsperger: Permakultúra kézikönyv. Együttműködés a természettel; ford. Divéky-Ertsey Anna; Cser, Budapest, 2022 Magyar Permakultúra Szövetség Permakultúra Fórum Baji Béla: Mi a permakultúra (videó) Okos kert lusta kertészeknek Lehet más a világ! Permakultúra a világban Tudatos vásárlók: Együtt gazdálkodni a természettel Nyitott kert Alapítvány www.permaculture.org.uk Életfa Permakultúra The Permaculturist
Kapcsolódó szócikkek
Akvapónia Bill Mollison David Holmgren bionika Biogazdálkodás Szimbiózis
Kategória:Környezetvédelem Kategória:Mezőgazdaság