+ Martinique border|125px|Martinique zászlaja 125px|Martinique címere Martinique zászlaja Martinique címere 290px|Martinique elhelyezkedése Ország Régió Martinique A megye száma 972 Székhely Fort-de-France Hivatalos nyelv francia, kreol Politikai státusz Franciaország tengerentúli megyéje Terület – Teljes – ebből víz 1 100 km² 4,2% Népesség – Teljes – Népsűrűség  375 063 fő (2021)https://www.worldometers.info/world-population/martinique-population/ 347,8 fő/km² Pénznem Euró (€) (EUR) Időzóna UTC–4 TLD .mq Weboldal www.cr-martinique.fr Hívószám +5961 1 Nem szükséges Franciaországból és a többi tengeren túli területekről. 330px|Martinique térképe

Martinique [] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Földrajz bélyegkép|balra|160px|Martinique domborzati térképe A sziget Budapest területének kb. kétszerese.

Legmagasabb pontja a Montagne Pelée (1397 m). A vulkán és környezete a természeti világörökség részei.

Története A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Az 1940-es évek óta erőteljes kampányok zajlanak a sziget függetlenségéért, amelynek első hangadója Aimé Césaire volt és 1959 végén halálos áldozatokkal járó zavargások is fellángoltak Martinique-on.Emeutes de 1959 : la Martinique règle ses comptes avec le colonialisme (Nofi) 1962-ben létrejött a Martinique-i Antikolonialista Ifjúsági szervezet, röviden az OJAM, amely már radikálisabb hangon követelte a függetlenséget és gyakran került összetűzésbe a francia hatóságokkal. 1974-ben a követelések újabb zavargásokká fajultak, amelynek eredménye két sztrájkoló munkás halála lett, akiket a csendőrök lőttek le. A függetlenségi követeléseket azonban megingatta az 1970-es évek gazdasági válsága a szigeten, amely miatt nőtt az elvándorlás is.Le drame de février 1974 marque encore les esprits (France Info) Ezt tetézték a természeti katasztrófák is. Franciaország kisebbfokú autonómiával igyekezett kárpótolni a szigeteket.

2009-ben ismét nyugtalanság következett a sziget életében, mert a fekete lakosság sérelmezni kezdte a francia telepesek leszármazottjainak gazdasági dominanciáját és faji megkülönböztetésről beszéltek.Blacks slam white minority in Martinique strike" (International Herald Tribune)Race, class fuel social conflict on French Caribbean islands Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tett látogatást Martinique-on és reformokat ígért a bajok orvoslására.Sarkozy offers autonomy vote for Martinique Sarkozy kizárta ugyanakkor, hogy a sziget függetlenséget kaphatna, viszont nem zárkózott el a nagyobb mértékű autonómia kiépítésétől, miről szerinte népszavazásnak kellene döntenie.

Népesség Népességének változása

Etnikumok A lakosság döntő többsége afrikai származású. A statisztika szerint 90% fekete (afrikai) és mulatt (fekete-fehér keverék), valamint ide számítják az indiai-afrikai keverékeket is. A fekete bőrűek többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja. Ezenkívül érkeztek ide feketék a karibi térségből is, akiket "más karibi" kifejezés alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A más karibiak a kínaiakkal együtt 5%-ot tesznek ki. A fehér (európai) lakosok, akik főként francia származásúak, szintén 5%-nyian vannak.

Nyelv A szigeten franciául és kreol nyelven beszélnek.

Vallás A lakosság 90%-a keresztény, zömmel római katolikus, a maradék nem keresztény főleg hindu.

Védelmi rendszer A sziget nem rendelkezik saját katonasággal és csendőrséggel, a katonai védelmet Franciaország biztosítja.

Gazdaság Jelentős a cukornád- és a banántermesztés, amelyre cukoripar, rum- és gyümölcskonzervgyártás települ. Az idegenforgalom szintén jelentős bevételt hoz a sziget számára, a lakosság többsége a szolgáltatási és közigazgatási szférában dolgozik. Annak ellenére, hogy megyestátusszal bír és jelentős gazdasági támogatást kap az anyaországtól, az életszínvonal elmarad a franciaországitól, az itteni fizetések 12,3%-al alacsonyabbak, mely különbségek mostanáig sem sikerült kiküszöbölni a politikai problémák miatt.

Közlekedés Közutak hossza: 2105 km Repülőterek: Martinique Aimé Césaire nemzetközi repülőtér Kikötők: Fort-de-France, La Trinite , Le Marin

Turizmus A legtöbb turista Franciaországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkezik. A szigeten lévő vállalkozások nagyjából 16%-a (körülbelül 6000) turizmushoz köthető feladatokat lát el, legjelentősebbek az éttermek, szállodák. A turisztikai szektorban körülbelül 6500-an dolgoznak ami az aktív munkaerő 7 %-t teszi ki.

Sport Lásd: Martinique-i labdarúgó-válogatott.

Kultúra Gasztronómia bélyegkép|jobbra|350px|Accras de morue, Ti Punch és Boudin creole. A helyi gasztronómiában francia, karibi, afrikai és dél-ázsiai elemek ötvöződnek. A receptek gyakran tükrözik Martinique összetett történelmét és a változatos kulturális örökséget. Nagyon fontosak a halak, trópusi gyümölcsök és különféle húsok. A martinique-i erős paprika rendkívül csípős.

Az egyik martinique-i specialitásnak, az accras de morue-nak sózott hal az összetevője, amelyhez garnélarákot és zöldségeket is adnak fűszerekkel kevereve. Gyakran könnyű harapnivalóként fogyasztják. A szigetnek van egy sajátos hurkája, a boudin. A boudin creole véreshurka sertéshúsból és vérből, míg a boudin blanc fehérkolbász, melynek alapanyaga szintén sertéshús, de tesznek bele garnélarákot, rákot, tengeri csigát, kagylót és halat is.

A polip gyakori fogás, alapanyaga pörköltöknek, raguknak (hagymával, fűszerekkel, paradicsommal és citrommal ízesítve), de fogyasztják sütve is vörösbabbal, lencsével, jamgyökérrel és rizzsel.

Jellegzetes martinique-i fűszerkeverék a colombo, amely kurkumából, barna mustármagból, csípős paprikából, korianderből, babérlevélből és fekete borsból készül. Használják húsok (baromfi, kecske, sertés) és zöldségek (padlizsán, tök, gyökerek) ízesítésére.

Az italok közül a sziget nemzeti itala a ti punch, amit cukornád frissen préselt levéből állítanak elő és citrommal ízesítenek.

A legnépszerűbb martinique-i desszert a Blanc Manger au Coco, ami cukorból, kókusztejből, vaníliaporból készül zselatin, fahéj, citromlé és citromhéj hozzáadásával. Mielőtt felszolgálásra kerülne előző este mindig behűtik.

Képek

Jegyzetek

Források A Világ országai, Nyír-Karta Bt., 2008 Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003,

További információk

Hivatalos honlap Turisztikai információk https://web.archive.org/web/20020202001838/http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/mb.html