A Marshall-szigetek (vagy hivatalos nevén Marshall-szigeteki Köztársaság) Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.
Földrajz Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.
Egy részük lakatlan. A Bikini- és az Eniwetok-atoll egykor lakott volt, de ma lakatlan, mert területükön atombomba-kísérletek folytak. A legnépesebb atoll: Majuro (23 000 fő).
Az éghajlat meleg és párás, az esős évszak májustól novemberig tart. A szigetek időnként tájfuntól szenvednek. A csendes-óceáni tájfunok gyakran a Marshall-szigetek táján alakulnak ki és felerősödnek, miközben nyugat felé haladnak: a Mariana-szigetek és a Fülöp-szigetek felé.
Történelem
A Kr. e. 2. évezredben már lakott volt a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526-ban fedezte fel a szigeteket. A szigetcsoport nevét az 1788-ban itt járt John William Marshall brit kapitány emlékére kapta.
1885-ben német gyarmat lett.
1914-ben Japán megszállta a szigeteket, és katonai támaszpontokat létesített. Ezt jóváhagyva a Népszövetség 1920-ban felhatalmazta Japánt a szigetcsoport közigazgatására.
thumb|200px|left|Gombafelhő egy nukleáris bomba tesztelése után, Bikini-atoll
1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, és az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendelte az ENSZ. Az USA nukleáris fegyverek tesztelésére használta a Bikini- és Eniwatok-atollokat 1958-ig. A kísérletekből hátramaradt radioaktív törmeléket a Runit-szigeten, a Kaktusz-kupola alá rakták le.
1973-ban a szigetcsoport kilépett a Mikronéziát alkotó szigetek szövetségéből. 1979 május 1-jén az USA elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és kormányát, Amata Kabuát elnökké választották. (Ez a nap az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja.) A „Marshall-szigeteki Köztársaság” elnevezés 1982-ben vált hivatalossá. 1986. október 21-én az USA hivatalosan is 'szabadon társult' államává fogadta, függetlenedve a gyámsági területtől.
1990-ben az ENSZ megszüntette a gyámságot és elismerte független államként, majd 1991-ben felvette tagjai sorába a Marshall-szigeteki Köztársaságot.
Államszervezet és közigazgatás thumb|A Marshall-szigetek parlamenti épülete Alkotmány, államforma Elnöki köztársaság
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Politikai pártok Hagyományos értelemben vett politikai pártok még nem léteznek. A jelenlegi csoportosulásoknak nincs pártszékhelyük, vagy belső szervezetük. Inkább nevezhetők frakcióknak, érdekközösségeknek: „Aelon Kein Ad” párt, vezetője: Michael Kabua „United Democratic Party” (UDP), vezetője: Litokwa Tomeing
Elnökök Név hivatali ideje Amata Kabua 1979. május 1. – 1996. december 21. Kunio D. Lemari 1996. december 21. – 1997. január 14. Az első elnök halálát követően elnökölt ideiglenesen. Imata J. Kabua 1997. január 14. – 2000. január 10. Kessai H. Note 2000. január 10. - 2008. január 7. Litokwa Tomeing 2008. január 7. - 2009. október 21. Bizalmatlansági szavazással lemondatták. Jurelang Zedkaia 2009. november 2. óta (Az első elnök írta a himnusz szövegét és zenéjét; róla nevezték el a főváros repülőterét. Felesége tervezte az állam zászlaját)
Közigazgatási beosztás 33 törvényhozási körzet (municipality)
Ailinginae, Ailinglaplap, Ailuk, Arno, Aur, Bikar, Bikini, Bokak, Ebon, Eniwetok, Erikub, Jabat, Jaluit, Jemo, Kili, Kwajalein, Lae, Lib, Likiep, Majuro, Maloelap, Mejit, Mili, Namorik, Namu, Rongelap, Rongrik, Toke, Ujae, Ujelang, Utirik, Wotho, Wotje
Védelmi rendszer Marsahall-szigeteki Rendőrség.
Állandó hadserege nincs. Hadrafogható lakossága kb. 13 000 fő férfi és ugyanennyi nő. Az 1983-ban megszavazott társult állami szerződés értelmében az USA teljes joga és felelőssége a külbiztonság és a honvédelem biztosítása.
Külkapcsolatok
Jogállamiság A marshall-szigeteki törvények biztosítják az alapvető jogokat, ám egy 2015-ös jelentés komoly problémákról számolt be, mint a kormányzati korrupció, rossz börtönkörülmények, gyakori családon belüli erőszak, emberkereskedelem, munkavállalói jogok védelmét biztosító törvények hiánya, gyermekbántalmazás.
Az alkotmány kifejezetten biztosítja a gondolkodás, lelkiismeret és vallásszabadságot, visszaélésekről nem érkezett hír.
A fő munkaadó a szigeteken az állam, törvények nem léteznek, amelyek a szakszervezetek létesítését, sztrájkolást és munkaszerződéseket szabályoznák.
Bár az alkotmány tiltja a diszkriminációt, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2007-es zárójelentésében továbbra is aggodalmát fejezte ki, hogy a diszkriminációmentesség elvét nem valósították meg teljes mértékben a külső szigeteken és hátrányos helyzetű városi közösségekben élő gyermekek számára, különösen a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférés tekintetében.
Az emberkereskedelem tekintetében a Marshall-szigeteket elmarasztalták, hogy nem tesz meg mindent az ezen bűncselekménytípus ellen folyó harcban. A Marshall-szigetek egyszerre forrás- és tranzitország, utóbbi tekintetében a helyieken túl távol-keleti és mikronéziai nőket illetve lányokat hoznak be szexmunka céljából.
Népesség A 2021-es népszámlálás lakost számlált. A népszámlálási adatok nem tartalmazzák azokat a Marshall-szigeteki lakosokat, akik máshová költöztek; az 1986-os Szabad Társulási Egyezmény (Compact of Free Association) lehetővé teszi számukra, hogy szabadon átköltözzenek az Egyesült Államokba és ott munkát vállaljanak.
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás Az ország hivatalos nyelve az angol és a Marshall-szigeteki nyelv. A lakosság a hivatalos nyelvek mellett a helyi nyelveken beszél.
A népcsoportok megoszlása: 97% mikronéz és 3% amerikai.
90%-a a lakosságnak protestáns, 8,5%-a a katolikus egyház tagja.
Szociális rendszer
Gazdaság Általános adatok A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik. Fontosabb termény a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom.
Az elmúlt évtizedekben a GDP-növekedés átlagosan csak 1%-os volt a jelentős aszály miatt. Az építőiparban és a turizmusban nagy volt a visszaesés.
Adózás Az adó viszonylag alacsony. A jövedelemadónak két kisebb kulcsa van (8% és 14%). A társasági adó 11,5%. Az általános forgalmi adó 6%. Az ingatlanok adómentesek.
Gazdasági ágazatok mezőgazdaság: 31,7% ipar: 14,9% szolgáltatások: 53,4%
(2004-es becslés a GDP arányában)
Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés kis gazdaságokban koncentrálódik. A legfontosabb kereskedelmi növények: kókuszdió, kenyérfa-gyümölcs, paradicsom és sárgadinnye. A szigeten igen kevés a természeti erőforrás, ezért a behozatal jóval meghaladja az exportot.
Ipar A kopra feldolgozás és a kézműipar mellett a kisüzemi ipar jellemző, amely kézművességre, valamint halfeldolgozásra specializálódott.
Kereskedelem Az országra jellemző egyéb ágazatok Közlekedés thumb|Az Omelek sziget egy helikopter leszállóhellyel
legjelentősebb kikötő: Uliga (Majuro-atoll) nagyobb repülőterek: Marshall Islands nemzetközi repülőtér MAJ/PKMJ (más néven „Amata Kabua”) (Uliga, Majuro-atoll) Kwajalein KWA/PKWA (Kwajalein-atoll) kisebb repülőterek: Bikini (BII) Eniwetok (ENT) Jeh (JEJ) Kwajalein (EAL) Woja (WJA) (Összesen 15 repülőtér található az országban, de csak 4 rendelkezik betonozott kifutóval.) úthálózat: 2 028 km aszfaltozott úttest (ebből 75 km gyorsforgalmi út) (2007-es adat)
Telekommunikáció Hívójel prefixV7ITU zóna65CQ zóna31
Kultúra
Oktatási rendszer Kulturális intézmények Tudomány Művészetek Hagyományok, néprajz Gasztronómia Az alapvető élelmiszerek egy része őshonos, mint a kenyérfagyümölcs, kókusz, banán, papaya, tengergyümölcsei és csavarpálma. A másik része importált, mint a rizs vagy a liszt, s melyek szintén elemi részei a helyi gasztronómiának.Loeak, A.L.; Kiluwe, V.C.; Crowl, L. (2004): Life in the Republic of the Marshall Islands. University of the South Pacific Centre. 41–50. o.
A halak és a tenger gyümölcsei meghatározó elemek az étkezésben. Helyi különlegesség a pálmatolvaj.Malcomson, S.L. (1990): Tuturani – A Political Journey in the Pacific Islands. Poseidon Press. 82. o. Az étrend szerves részét alkotja még a sertés- és baromfihús, kagyló, kókusztej, teknőshús és a japán eredetű szasimi.22 THINGS TO KNOW BEFORE YOU GO: THE MARSHALL ISLANDS (roadsandkingdoms.com) A kenyérfagyümölcs fogyasztása jelentős mértékű ebben az országban.
Az élelmiszerimport keretében liszt, rizs, cukor és tea kerül a szigetekre, amelyek fontos kiegészítői a táplálkozásnak. Rizsből és aprított kókuszdióbélből készül az egyik marshall-szigeteki különlegesség a csukucsuk, amely ideális köretnek grillezett húsokhoz vagy pedig hallal, esetleg gyümölccsel.MARSHALLESE CHUKUCHUK (RICE BALLS IN COCONUT) (INTERNATIONAL CUISINE) Jelentős a kopra exportja: a kókuszdió kiszárított húsát nevezik így, amely az alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.
Az étkezések és az ételek a helyi kultúrában nagyon fontos szimbolikus jelentőséggel bírnak, ugyanis az elismerés és tisztelet kifejezőeszközei. Az gyermekek első születésnapján a kemem-en is rengeteg fogás kerül felszolgálásra, és a vendégeknek is kell magukkal hozniuk ételeket saját háztartásukból.
Turizmus thumb|Majuro egy partszakasza
2005-ben az Aloha Airlines kivonult több piaci területről, melynek során megszüntették járataikat a Marshall-szigetekre is. Bár a nemzetközi légitársaságok indítanak járatokat Majurora, az Aloha döntése nagy visszaesést okozott az ország turizmusból származó bevételében.
Sport Olimpia
Ünnepek május 1. az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja. (1979.)
Jegyzetek
Források A Marshall-szigetek hivatalos honlapja Történelmi események időrendben (angolul) CIA - World Factbook A Világ országai, Agát Kft. (TOP-O-GRÁF),
További információk
információk a szigetekről németül országinformációk
Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek Kategória:ACP-országok Kategória:Mikronézia országai