Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
Földrajz thumb|left|200px thumb|left|200px|Cheilinus undulatus A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.
Domborzat A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
Vízrajz Éghajlat Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
Élővilág, természetvédelem Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.
Történelem Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómiatörekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.
Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.
2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Politikai pártok Közigazgatási beosztás right|thumb|230px|Palau államai Az országot 16 állam alkotja Aimeliik Airai Angaur Hatohobei Kayangel Koror Melekeok Ngaraard Ngarchelong Ngardmau Ngatpang Ngchesar Ngeremlengui Ngiwal Peleliu Sonsorol
Védelmi rendszer
Jogállamiság Palau függetlenségének kikiáltása óta már több alapvető emberjogi egyezményt aláírt, azonban még továbbiakat nem ratifikált, habár az állam azon dolgozik, hogy megfeleljen az ENSZ által előírt normáknak.
A gyermekek jogainak védelméről szóló egyezményt Palau 2001-ben írta alá, azt megelőzően az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága aggasztónak találta a helyzetet a szigetállamban a bántalmazások növekvő vonulata miatt, amelyek a kiskorúakat családon belül, szexuális kihasználás útján vagy elhanyagolás folytán érték. Ráadásul még mindig hiányoznak jogszabályok, amelyek lehetővé tennék a hatóságok számára, hogy az ilyen gyerekeket kiemelhessék a bántalmazó környezetből. Egy kimutatás szerint a családon belüli erőszakok elkövetésénél az alkoholfogyasztás játszott szerepet. A visszaélések növekedésével egy időben valóban megemelkedett Palaun az alkoholfogyasztás mértéke és a droghasználat is. Azóta ezeket sikerült visszaszorítani megelőzési programok és hatékonyabb oktatás szervezésével, ezért a gyermekbántalmazások leginkább elszigetelt esetek szintjére korlátozódtak, viszont azokat is hatékonyabban kezelik már a palaui hatóságok.
Palau alkotmánya és törvényei kimondják, hogy az országban vallásszabadság van, ennek ellenére az állam vallási alapon korlátozta India, Srí Lanka és Banglades állampolgárainak munkavállalását, mivel olyan panaszok érkeztek a munkaadóktól, hogy ezen személyek vallási hovatartozása befolyással van a munkahelyi tevékenységre és a tuvalui nemzetiségű dolgozókra, akik keresztények. Mivel a korlátozások csak 1998-ban és 2001-ben léptek életbe, a korábban ezekből az államokból érkezett személyeket nem toloncolták ki, így megmaradhatott a 400 fős, iszlám vallású bangladesi közösség is, amely szabadon gyakorolhatja vallását és vállalhat munkát a szigetországban.
Népesség thumb|Koror egy utcaképe Népességének változása
Legnépesebb települések
Palau települései Rangsor Név Lakosság állam 1. Koror 11 346 Koror 2. Meyungs 1275 Koror 3. Airai 960 Airai 4. Kloulklubed 531 Peleliu 5. Ngermechau 286 Ngaraard 6. Chol 223 Ngardmau 7. Melekeok 217 Melekeok 8. Ngaramash 135 Angaur 9. Imeong 132 Ngerchelong 10. Ulimang 130 Aimeliik 11. Kayangel 126 Kayangel 12. Ngerkeai 113 Ngchesar 13. Ollei 109 Ngaremlengui 14. Oikul 102 Ngatpang 15. Ngetkip 62 Ngiwal 16. Dongosaru 24 Sonsorol 17. Hatohobei 11 Hatohobei
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).
Szociális rendszer
Gazdaság thumb|Bevásárlóközpont (WCTC) thumb|Szálloda (Palasia) Általános adatok A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.
Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem
Közlekedés
Telekommunikáció Hívójel prefixT8ITU zóna64CQ zóna27
Kultúra
Világörökség
Oktatási rendszer Kulturális intézmények Tudomány Művészetek Hagyományok, néprajz Gasztronómia A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.Palauan Cuisine (Recipes Fandom)
Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.
Turizmus thumb|Egy a sok apró sziget közül, Helen Island
Sport Olimpia
Labdarúgás
Ünnepek július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)
Érdekességek Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.
Jegyzetek
További információk
Hivatalos oldal Információk Palauról Palau Palau: The Living Edens HRW Atlas Mundial Palau.lap.hu - linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek Palau külkapcsolatai
Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek Kategória:Mikronézia országai Kategória:ACP-országok