bélyegkép|jobbra|250px|Kilátás Csejke felé Vaskeresztesről A Vas-hegy () Magyarország és Ausztria területén, Vas vármegye nyugati szélén, elhelyezkedő alacsony magasságú hegység. A hegyet a Pinka folyó szurdoka vágja ketté. A hegység anyagát már a Római Birodalom idején bányászták és temetkeztek is ide, majd szőlőtermesztéséről és boráról vált ismertté. Ma a Soproni borvidék része. A trianoni békeszerződés a hegyet két ország területére vágta szét. A rendszerváltást követően, a hagyományokat még inkább újjáélesztve, az infrastruktúrája jelentősen fejlődött, majd a schengeni egyezményhez való csatlakozással a hegy egysége helyre állt, a határok immár nem megosztják, hanem összekötik. Jelentős számú népi építészeti emlék található itt: pincék, kápolna, halomsírok.
Fekvése A Vas-hegy Szombathelytől nyugatra, a Pinka folyó mentén található. Közúton a 89-es főútról Narda felé letérve, vagy Pornóapátitól észak felé fordulva közelíthető meg, mindkét irányból a 8714-es úton.
A hegyet igazgatásilag birtokló négy község felől egyaránt elérhető: Csejke (Eisenberg an der Pinka) és Vaskeresztes között 2007-ben újjáépült a közúti kapcsolat, Felsőcsatár és Pinkaóvár (Burg) felől pedig szintén jó minőségű utakon lehet feljutni.
Földrajz A Vas-hegy kialakulásában a gyűrődés és vulkanizmus játszott szerepet. A legősibb képződménye a devonkori dolomit és mészkő. Az utóbbi elsősorban Vaskeresztes területén fordul elő mészfillitbe belegyűrt mészkőrögök képében. Az ásványok ritkán fordulnak elő, mint a citrin, olivin, magnetit. A földkori középkor során keletkezett a Kőszegi-hegységgel rokon kristálypala. A Vas-hegyet, illetve annak gyűrt, pikkelyes szerkezetű kőzettömegét a kelet-alpi takarórendszer elszakadt rögeként kell tekinteni. A harmadkorban keletkezett kavicstakaró a 300 m körüli magasságban helyezkedik el.
Vízrajz
A 696 km²-es vízgyűjtőjű Pinka Felsőcsatárnál mély, szakadékos szurdokban töri át a hegyet. A legnagyobb árvizet 1965. április 22-én mérték.
Talaj A terület kalcium-karbonát-mentes, gyengén cementált kvarckavicsból áll. A feltöltött síkságon réti anyagok, öntéstalajok az uralkodók, egyben a legtermékenyebb területek. Másutt a homok és vályog alapkőzeten pszeudoglejes barna erdőtalaj alakult ki.
Éghajlat A terület klímája erősen szubalpin-szubatlanti hatás alatt áll. A nyár inkább hűvös és csapadékos, a tél enyhébb. A csapadék éves mennyisége átlag 750 mm. Az évi átlaghőmérséklet 9,6 °C, a januári középhőmérséklet -0,9 °C, a júliusi pedig 19,8 °C.
Flóra A Vas-hegy növényvilágának kutatását Borbás Vince alapozta meg, majd Gáyer Gyula, Jeanplong József, Pócs Tamás, Tallós Pál, Vida Gábor, Gottfield Traxler, Kovács J. Attila, Vidéki Róbert, Király Angéla, és a közelmúltban Király Gergely, Kun András és Szmorad Ferenc gyarapította. Növényföldrajzi szempontból a pannonicum flóratartomány részeként a kelet-alpi (Noricum) flóravidékkel szomszédos, Alpokalja (Praenoricum flóravidék) vasi flórajárásába (Castriferreicum) sorolják. A növényvilág a sok évszázados gazdálkodás nyomait viseli magán: a völgyekben szántókat, a vízfolyások mellett és a szurdokban kaszálókat, a hegyvidéken szőlőket és gyümölcsösöket találunk. A terület jó része ma is erdős. A korábbi szubmontán bükkösök visszaszorultak; ma a gyertyános-tölgyeseket sarjerdők és elegyes fenyvesek egészítik ki hegyi juharral és vadcseresznyével. A védett fajok közül elvétve előfordul: svájci csipkeharaszt, fekete fodorka, kisvirágú hunyor, erdei tündérfürt, hegyi gamandor, erdei varjúköröm, epergyöngyike. A hegyen több évszázados hagyománya van a bortermelésnek — főleg kékfrankost, zweigeltet és pinot noirt töltenek hordókba. Az újjáéledő családi gazdaságok mellett Vaskeresztesen palackozó és feldolgozó üzem, valamint pálinkafőzde is működik. Osztrák oldalon korszerű vinotékák kialakításával megmaradt a családi gazdálkodás és borkimérés.
Fauna A nagyvadak közül a szarvasfélék, a dámvad, a vaddisznó a jellegzetes. Az apróvadak közül a vörös róka, a nyuszt, a menyét, a hörcsög, a borz, a Pinka mentén a pézsmapocok, ritkábban a vidra is feltűnik. A folyóban halban gazdag, amelyet a Vaskeresztesen kialakított sebes pisztrángos mindinkább erősít. A vízben él még márna, fejes domolykó, vörösszárnyú keszeg, törpeharcsa, békák, csigák.
Látnivalók bélyegkép|jobbra|188px|Pince CsejkénWeinblick kilátó a hegy ausztriai oldalán Halomsírok Felsőcsatár feletti hegytetőn Pinkaszurdok és a felsőcsatári Pinka szakaszon lévő malom a 16. században épült, 1927-től villamos áramot termelt Vaskeresztesen van a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége székhelye Vaskeresztesen található egy pisztrángos a Pinkán Szűz Mária kápolna középkori eredetű. Felsőcsatár áll, felújított műemlék épület. Szombathely Megyei Jogú Város Gyermeküdülője Felsőcsatáron, festői környezetben Több száz pince Csejke, Felsőcsatár és Vaskeresztes község területén, melyek jelentős része helyileg védett. Buschenschank-nak nevezik a helyi termelői borkimérő helyeket, pincéket. Vasfüggöny múzeum Felsőcsatáron, ahol bárki bepillanthat a határőrizet egykori rendszerébe. Weinidylle Natúrpark az osztrák oldal falvainak idegenforgalmi fejlesztéseit összefogó szervezet programokkal és ismertetőkkel várja a turistákat Vas-hegy kerékpárút kapcsolatot teremtve az Őrség és a Kőszegi-hegység között mutatja be a környék látnivalóit. Pinkaóvár: Árpád-kori várának maradványai a Pinka kanyarulatában találhatók. Pinkaóváron az egykori bányatóból alakítottak ki a magyarok körében is kedvelt strandot.
Galéria
Jegyzetek
Irodalom Horváth Katalin: A Vas-hegy és a Pinka-mente természeti és kultúrtörténeti értékei, Vasi szemle, 2004. (58. évf.) 6. sz 767-768. oldal Király Gergely - Kun András - Szmorad Ferenc: A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei, Kitaibelia, 1999. (4. évfolyam) 1. sz. 119-142. oldal
Kategória:Magyarország földrajzi kistájai Kategória:Magyarország hegyei Kategória:Vas megye földrajza Kategória:Ausztria hegyei, hegységei Kategória:Burgenland