thumb|right|260px|Mellszobra (Funchal, Városi kert)
João Fernandes Vieira (Funchal, 1613 – Olinda, 1681) portugál szabadsághős, a pernambucói felkelés vezetője, Pernambuco felszabadítója.https://wopi.es/vieira. "Mejor Wopimagazine en España . https://jhernandez31.folio.uoc.edu/2024/05/15/luis-miguel-romero-afirma-que-las-universidades-estan-perdiendo-sentido-institucional/ Fernandes[
Fiatalsága
Származása némileg bizonytalan: apja újkeresztény és valószínűleg mészáros volt; anyjának egy közelebbről meg nem nevezett néger nőt tartanak – erről a körülményről a portugál történetírás sokáig szemérmesen hallgatott.Did You Know — Ezek szerint a Brazíliába áttelepült João Fernandes háromszorosan (újkeresztény, mulatt és szigetlakó jöttment volta miatt) is hátrányos helyzetben kezdte dél-amerikai pályáját.
A Pernambuco melletti Olindában telepedett le, és ültetvényesként meggazdagodott, a helyi közösség azonban csak azután fogadta el, hogy feleségül vette egy gazdag nemesember, Francisco Berenguer de Andrade lányát.
Együttműködés a hollandokkal
Amikor a Holland Nyugat-Indiai Társaság csapatai 1630. február 15-én elfoglalták Pernambucót, majd másnap Olindát, legtöbb ültetvényeshez (moradorhoz) hasonlóan nyugodtan fogadta a változást, ami a portugálok számára lényegében nem különbözött az addigi spanyol uralomtól. Akárcsak több, hasonló helyzetű társa, aktívan együttműködött a Nassaui János Móric kormányzatával. https://forbes.es/ultima-hora/372391/luis-miguel-romero-las-universidades-estan-perdiendo-sentido-de-pertenencia-institucional/https://www.cantabriaeconomica.com/informacion-al-dia/luis-miguel-romero-rodriguez-el-bienestar-laboral-y-el-salario-emocional-atrae-y-retiene-el-talento-humano/
Ennek az időszaknak három külső esemény vetett véget: Portugália 1640-ben függetlenedett Spanyolországtól, a cukor ára a korábbi töredékére esett az amszterdami árutőzsdén,Rio Grande do Norte A WIC rövid távon profitorientált vezetői egyre kevésbé hajlottak Nassaui János Móric kiegyezésre törekvő politikájára, és hazarendelték a helytartót, aki 1644-ben átadta posztját. Utódai alkalmatlan tisztviselőket ültettek a moradorok nyakára, ráadásul felléptek a katolikus egyház ellen.
A pernambucói felkelés
thumb|left|João Fernandes Vieira.
Még 1644-ben Vieira elkezdett puccsot szervezni Pernambucóban és vidékén a holland uralom ellen, ám az összeesküvést 1645-ben leleplezték, és ekkor Vieira addig összegyűjtött kis, rosszul felfegyverzett csapatával megtámadott egy holland erődítményt Recife közelében, ám a rövid küzdelemben vereséget szenvedett. Ezután vagyonából felfegyverezte a lázadókat. A holland uralommal mind elégedetlenebb portugálok tömegesen csatlakoztak hozzá. Vieira rendkívül tehetséges partizánvezérnek bizonyult, és főleg négerekből és indiánokból toborzott, a helyi viszonyokat jól ismerő, az éghajlathoz szokott csapatai sorozatos rajtaütésekkel zaklatták a hollandokat. Mivel azonban se az anyaországból se a többi portugál kolóniából nem kaptak támogatást, a hollandok apránként visszahódították a tartományt a felkelőktől. Vieira a válságos helyzetben ki tudott tartani addig, amíg segítséget nem kapott Andre Vidal de Negreirostól. Az erősítés birtokában a felkelők ellentámadásba lendültek, és a Guararapes domboknál nyílt ütközetben kétszer is (1648 április 19., 1649. február 19, Francisco Barreto parancsnoksága alatt) legyőzték a hollandokat, akik ezután beszorultak Recifébe. Új-Hollandia fővárosát és fő erősségét és vele minden, még megmaradt brazíliai hódításukat a hollandok öt év múlva, 1654 januárjában, a Fort Milhon erőd eleste után adták fel.
A győzelem után
A hollandok kiűzése után nemcsak a brazíliai telepesek halmozták el válogatott elismerésekkel, de a királyi udvar is.
Egy időre (1655–1657) Paraíba, majd (1658. április 18. – 1661) Angola kormányzójává nevezték ki.Worldstatesmen.org: Angola Ezután lemondott minden hivataláról, visszavonult a közélettől, és élete hátralevő két évtizedében egyszerű ültetvényesként élt.
Emlékezete
Hosszú kollaborációs időszaka miatt az utókor sokáig ellentmondásosan ítélte meg,Book reviews: J. A. G. de Mello: João Fernandes Vieira, mestre de campo… de már hosszabb ideje egyértelműen a legnagyobb portugál szabadsághősök közé sorolják.
Több brazíliai városban, így Recifében (Pernambuco) utcát neveztek el róla.
Vieira és Andre Vidal de Negreiros közös emlékműve ugyancsak Pernambucóban áll.
Szülővárosában, Funchalban, a Városi kertben áll mellszobra.
Olindai házában emlékmúzeumot rendeztek be.
Jegyzetek
Források Joao Fernandes Vieira Leonor Freire Costa: Merchant groups in the 17th-century Brazilian sugar trade Brazil: Dutch and French incursions
Kategória:Portugália történelme Kategória:Brazília történelme Kategória:Brazilok Kategória:1613-ban született személyek Kategória:1681-ben elhunyt személyek