150px|thumb|right|DIŠ A DIS (DIŠ, angol átírással DISH vagy GIŠ) sumer szó, alapjelentése: „erdő” (sok fa), „fa”. Jelentésátvitellel „jogar” és „hímtag”. Írásban az ékírás egyik alapjele, függőleges ék: vagy . Az unicode jelkészlet U+12079 (DISH) és U+12415 (GESH) kódjával írható. A különböző ékírásos szótárak és lexikonok a jelek csoportosításának megfelelően különböző számok alatt közlik:
Borger, 2004. = 748 P. Anton Deimel 1928. = 480 Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte = 390 Hethitisches Zeichenlexikon = 356
Az ékírást használó népek különböző hangértékkel használták: sumer: dis, nigida, gis2, ges2 (DIŠ, NIGIDA, GIŠ2, GEŠ2) akkád-asszír: ana, gi, tis (ANA, GĪ, ṬIŠ) hettita: disz, tisz, dász, tász (diš, tiš, dáš, táš).
Az akkád, asszír és hettita írásokban egyszerű szótagjel a megfelelő hangértékkel vagy determinatívum. A sumerben viszont szójel is.
(DIŠ): 1 számjel (GIŠ2): 60 számjel
Determinatívumként (értelmező jel) férfi személynevek előtt áll másodlagos jelentése miatt. Átírása ilyenkor felső indexbe tett m vagy l. Például az mNIR.GÁL hettita feliratban a dis utal arra, hogy nem Nergal istenről van szó, hanem II. Muvatallisz hettita királyról. A hettita írásban a „fa” jelentésű GIŠ elkülönült a DIŠ-től, saját jele: .
Szintén a DIŠ-t jelölte a jel is (unicode U+12456). Ez az óasszírban és az újasszírban a négyes számot is jelentette. (óasszír), (újasszír), ellentétben a többi ékírásos nyelvvel, ahol a négyes számot a jelentette.
A DIŠ-t írhatták még három függőleges ékkel , amely egyben a kilences számot is jelölte (3×3).
Források R. Borger: Mesopotamisches Zeichenlexikon, Münster, 2003. P. Anton Deimel: Šumerisches Lexikon, 1928. (kézirat) Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte Ch. Rüster, E. Neu: Hethitisches Zeichenlexikon, Wiesbaden, 1989
Kategória:Komplementumok Kategória:Sumer nyelv Kategória:Hettita nyelv Kategória:Logogramok