A Gyilkos bolygó (eredeti cím: Outland) 1981-ben bemutatott brit science fiction film Peter Hyams rendezésében. A forgatókönyvet maga Hyams írta. A főszerepet Sean Connery alakította. A filmet „űrwesternként” aposztrofálták,Edward Buscombe és Christopher Brookeman, (1988). The BFI Companion to the Western, British Film Institute, 105. oldal. mivel a Jupiter egyik holdján játszódik, s nyilvánvaló tematikai hasonlóságokkal bír a Délidő című western-klasszikussal.Gary Arnold: "Unlikely 'Outland'". Washington Post, 1981. május 23.Michael Blowen: "Outland is Western out of This World". Boston Globe, 1981. május 22. Kritikai fogadtatása felemás volt, s a jegypénztáraknál is csak mérsékelt eredményeket ért el.
Cselekmény
balra|bélyegkép|250px|O’Niel marsall (Sean Connery) O’Niel szövetségi marsallt egyéves munkára vezénylik az Io holdra, ahol a Con Am 27-es jelzésű titániumérc-bányászati kolóniát kell felügyelnie. Felesége megelégeli az állandó költözést egyik állomáshelyről a másikra, így fiával együtt elindul az űrállomás felé, ahonnét visszajuthat a Földre. O’Niel rövidesen felfigyel néhány különös halálesetre: bányászok látszólag ok nélkül vetnek véget életüknek. A telephelyen mindenki a barátságtalan környezetnek tulajdonítja, hogy időnként egy-egy munkás bekattan, azonban a marsallt nem elégíti ki a magyarázat. Gyanúját csak növeli, hogy a halottakat hamar elszállítják boncolás nélkül, ráadásul számuk az utóbbi egy évben hirtelen módon nőtt. A kolónia orvosnőjének segítségével O’Niel hamarosan rájön, hogy a munkásokat egy olyan droggal tömik, ami természetellenes módon megnöveli a teljesítőképességet, azonban pár hónap után a mellékhatások is jelentkeznek: elmezavar, ami végül öngyilkossághoz vezet.
jobbra|bélyegkép|250px|Sheppard (Peter Boyle)
O’Niel előtt világossá válik, hogy a szer beszállítása nem maradhat észrevétlen az állomásvezető, Sheppard és a többi marsall előtt, így vélhetően mind érintettek a kétes üzelmekben. Kérdőre vonja helyettesét, Montone-t, aki elárulja neki, hogy Sheppard fizet neki azért, hogy másfelé nézzen adott helyzetben. Óva inti felettesét attól, hogy szembeszálljon az igazgatóval, s egyúttal a Céggel, akik a bányát üzemeltetik. O’Niel azonban hajthatatlan, Sheppard fenyegetése ellenére is. A számítógépes nyilvántartásban megtalálja, hogy közvetlenül kik bonyolítják a szállítmányozást. Egyiküket, komoly fizikai erőfeszítések árán, őrizetbe veszi. A férfi nem hajlandó beszélni, bár lojalitására rövidesen halál a válasz. O’Niel nem sokkal később Montone holttestére is rábukkan.
Sheppard közli O’Niellel, hogy senki sem érdekelt a szállítmányozás leállításában. A drog hatására a munkások jobban termelnek, így több pénzt és szórakozási lehetőséget kapnak, amitől boldogok. A jó termelési mutatóktól a Cég is boldog, ha pedig mindenki az, akkor Sheppard is. O’Niel továbbra sem hajlandó annyiban hagyni a dolgot, így Sheppard kapcsolatba lép a Céggel, s bérgyilkosokat kér. A beszélgetésről készült videonaplót látva O’Niel felkészül a megütközésre: életüket féltő emberei közül senki nem áll mellé, egyetlen szövetségese a doktornő lesz. A két fegyveres férfi érkezésével életre-halálra szóló hajsza bontakozik ki az állomás belterében és a zsilipkapukon kívül is. Dr. Lazarus segítségével sikerül az egyik merénylőt ártalmatlanná tenni, míg a másikon O’Niel éles eszével kerekedik felül. Váratlanul tör azonban életére a Montone pozícióját elfoglalt helyettes marsall: a veszedelmes tusakodásban azonban ő is alul marad.
Sheppard kudarcot vallott az önfejű és elszánt marsall jelentette gubanc elsimításában, így a Cég legközelebb érkező pribékjei már őérte jönnek. O’Niel elbúcsúzik Dr. Lazarustól, s az űrállomás felé indul, hogy csatlakozzon feleségéhez és fiához az egy évig tartó földi utazásban.
Szereplők William T. O’Niel: Az Ióra frissen kivezényelt rendőrbíró, aki rövidesen munkások életét követelő konspirációra bukkan a holdon létesített bányászkolóniában. Eltökélt, határozott jellem, akinek javára válik makacssága az igazságért folytatott küzdelmében. Noha fontosak számára, felesége és fia gyakran háttérbe szorul hivatása mellett. A film elhúzódó munkálatai miatt Connerynek le kellett mondania egy kisebb szerepről a Tűzszekerek című filmben. Sheppard: A kolónia állomásvezetője, aki már O’Niel érkezésekor tudtára adja a marsallnak, rugalmasságot vár el tőle a rendfenntartásban. Sheppard igazgatóként a Cégnek felel, így neki is első számú érdeke a jó termelés, amiért akár nemtelen eszközökhöz is hajlandó folyamodni. Dr. Lazarus: Az Io bányászkolóniájának szarkasztikus orvosa, aki O’Niel egyetlen szövetségesévé válik a férfi harcában. A szerepet elsőként Colleen Dewhurst színésznőnek ajánlották fel. Montone: O’Niel helyettese, akit bár nem vezérel rossz szándék, maga is érintett az Ión folyó baljós ügyekben. Carol: O’Niel felesége, aki elkötelezetten szereti férjét, azonban belefárad az állandó költözésbe és a honvágyba, így fiával együtt hazaindul. Elbúcsúzni azonban képtelen szemtől szemben, ezért videóüzenetben közli döntését férjével.
Szereposztás Szereplő Eredeti hang Magyar hang 1. szereposztás (1983) 2. szereposztás (1992) William T. O’Niel Sean Connery Bujtor Istvánhttp://iszdb.hu/?szinkron=6010 Vass GáborAz HBO megbízásából készült, második szinkron hangjai. Sheppard Peter Boyle Lőte Attila Balázsi Gyula Dr. Lazarus Frances Sternhagen Tímár Éva Győry Franciska Montone James B. Sikking Trokán Péter Kárpáti Tibor Carol Kika Markham Bánsági Ildikó Farkas Zsuzsa Ballard Clarke Peters Papp János Reisenbüchler Sándor Sagan Steven Berkoff Dózsa László Halmágyi Sándor Paul O’Niel Nicholas Barnes ? Minárovits Péter Tarlow John Ratzenberger Koroknay Géza Uri István Lowell Manning Redwood Orosz István Várkonyi András Flo Spector Pat Starr Fehér Anna Dudás Eszter Nelson Hal Galili Surányi Imre Kardos Gábor Slater Norman Chancer Gáti Oszkár Wohlmuth István Spota Marc Boyle Varga T. József Barbinek Péter A gép (hang) – Vándorfi László Juhász Jácint Bellows (hang) ? Reisenbüchler Sándor ismeretlen szereplő ? Melis Gábor
Háttér A Gyilkos bolygó munkacíme Io volt (a cselekmény helyszíne), azonban e szó leírva összetéveszthető a 10-es számmal, így megváltoztatták. A film felvételei a Pinewood Studiosban folytak az Egyesült Királyságban. A film költségvetése 16 millió dollárra rúgott. Egyike volt az első olyan produkcióknak, melyekhez az IntroVision technikát használták. A hagyományos kivetítés ezen variációjában az előtér, a háttér és a köztes elemek kombinálhatók a kamera kijelzőjén, szükségtelenné téve az olyan optikai eljárásokat, mint a bluescreen-maszkolás. A színészek így meggyőzően mozoghattak a bányászkolónia miniatűrjei között. A film a Warner Bros. azon kevés bemutatója közé tartozott, amelyek a Megasound hangrendszert alkalmazták. Ehhez a mozikban további hangszórókat szereltek fel a meglévők mellé, hogy a különböző hangeffektek nagyobb hatást érjenek el a közönségnél.
Martin Bower modellező az egyik kedvenc munkájának nevezte a Gyilkos bolygót. Nem sokkal azután, hogy befejezte az 1980-as Flash Gordont, telefonhívást kapott Nick Allder speciális effekt szakembertől, akivel együtt dolgozott A nyolcadik utas: a halál című filmen. Allder egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta elvállalni az akkor még Io címen futott, készülő produkciót, így Bowert és társát, Bill Pearsont ajánlotta maga helyett. Bower a Pinewoodban magától a rendezőtől kapta meg a feladatot (szemben a bevett gyakorlattal, miszerint a speciális effektek rendezője veszi fel embereit); Peter Hyams a falra tűzött, hatalmas művészeti vázlatra bökve kérdezte meg Bowertől, hogy meg tudja-e építeni négy hónap alatt az ábrázolt díszleteket.
A bérgyilkosokat szállító űrhajó-modell alapját egy plexidoboz képezte, rézhajtókákkal. Elmozdítható teteje 1,27 centiméter vastagságú plexilemezből készült; külleme részletgazdagságáról rézkarcolással gondoskodtak. A lábak teljes egészében fémből készültek, s masszív rugókkal biztosították őket; így a teljes modell súlya elérte a 20 kilogrammot is. A négy lábhoz a HMS Belfast brit könnyűcirkáló 1973-ban forgalomba hozott Airfix-modellkészletét használták fel kedvező ára miatt, hiszen összesen négy készlet megvásárlására volt szükség. A hajó hátsó lába egy rövid ideig a teljes képet betölti a filmben, így igen részletes kidolgozás kellett az öt négyzethüvelykes darabhoz. A modell belsejében egy vékony acéldarab kapott helyet, ami a repülési jelenetek készítésekor elengedhetetlen felfüggesztéshez kellett. A kész tárgyat először szürkére festették, de a végső választás a khaki szín halványabb árnyalatára esett. A mozgásban lévő űrhajó gőzét folyékony nitrogén helyettesítette; a modellre fagyott anyagot a stúdiótechnikusnak minden felvétel után le kellett tisztítania. A landolóhelyet hozzávetőleg öt négyzetláb méretűre építették, 1,27 centiméter vastagságú plexilemezből, amit üveggyapot lábak támasztottak. Az aprólékos kidolgozáshoz a modellezők a Hornby cég vasútmodell-készletet alkalmazták, amit már A nyolcadik utas: a halál díszleteihez is bevetettek. A film vége felé jelentős szerephez jutó üvegház egy 1,8 méter magas miniatűr volt, amit szinte teljes egészében tükör plexiből alkottak meg, lábait modellkészletből kölcsönzött műanyag csövek képezték. A finomító épületéhez vasúti váltó, víztorony és gerendahíd modell-tartozékok darabjait is felhasználták, sőt a Star Wars egyik szereplője, R2-D2 egy kicsinyített mása is az építmény része lett. E kész modell öt kilométernyi száloptikás kábelt tartalmazott.
A filmben megjelenített bányászcég neve Con-Amalgamate, ami megjelenik Peter Hyams egy korábbi munkájában is. Az 1978-as Földi űrutazásban ugyanezen nevet viseli a vállalat, ami az életvédő felszerelést állítja elő. A rendező védjegye, egy Spota nevű szereplő, szintén megtalálható a Gyilkos bolygóban: ő az őrizetbe vett férfi, aki a drogbeszállításban érintett.
Bemutató Kritikai fogadtatás A film kritikai megítélése felemás volt. Évtizedekkel a bemutató után, a Rotten Tomatoes-on a Gyilkos bolygó 59%-os értékelésen áll, ami a weboldal rendszerének kedvezőtlen, „rothadt” halmazába helyezi a produkciót. Ez alig több mint 20 újságíró véleményét tükrözi, akik átlagosan 5,8 pontra értékelték a filmet a lehetséges 10-ből. jobbra|bélyegkép|250px|Egy elmaradhatatlan westernes vonás A Washington Post munkatársa, Gary Arnold szerint „A Gyilkos bolygóban Peter Hyams író-rendező a Délidő történetét adaptálta érdekes sci-fi környezetbe – egy hatalmas titániumbányára a Jupiter vulkanikus holdján, az Ión. A Délidőben működőképes konvenciók azonban a Gyilkos bolygóban a csúcstechnológiájú atmoszférára korlátozódnak, mivel a történet elcsépeltnek és kisszerűnek hat.” Michael Blowen barátságosabban írt a Boston Globe hasábjain: „A párhuzamok a Gyilkos bolygó és Fred Zinnemann 1952-es westernje, Délidő között nyilvánvalók. Peter Hyams író-rendező átültette Gary Cooper poros határvárosának szereplőit és motivációit az világűr határvidékére. Mialatt Hyams a történetet görgeti, antikapitalista felhang is fejlődik ki belőle. Az Ión kizsákmányolás folyik, s igazából nem is számít, hogy a bányászok aranyat ásnak a coloradói hegyekben, vagy titániumot a Jupiter holdján, a vállalati szféra kapzsisága szerez érvényt. A Gyilkos bolygóval a klasszikus westernhős tér vissza szkafanderben. Szerelése megváltozott, környezete kibővült, de más szempontból változatlan. Mikor Connery puskájának csövével nézel farkasszemet, jobb, ha mosolyogsz.” Desmond Ryan a Philadelphia Inquirerben azt írta: „Nagyszerű sci-fi western. Számos szempontból, Hyams filmje félelmetesebb A nyolcadik utas: A halálnál, mert azt feltételezi, hogy a világűr a legkevésbé sem változtat meg minket, s a szörnyeteg, akivel szembenézünk, szintén szkafandert visel.”Ryan Desmond: Outland: A Brilliant Sci-Fi Western. Philadelphia Inquirer. 1981. május 21.