Az STS–5 volt az 5. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 5. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajó négy fő legénységgel repült.
Küldetés A repülés célja a teljes rendszer világűrkörülmények között történő vizsgáztatása, illetve a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. Az első operatív repülés.
Jellemzői Első nap 1982. november 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a 39A jelű indítóállványról emelkedett magasba. Orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 294 kilométer, apogeuma 317 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, műveleti tömege a pályán kilogramm, leszálló tömeg 7935 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor kilogramm
A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével telepítették a kommunikációs műholdakat: SBS–C (USA) és az Anik C-3 (Kanada). Felkészítés, kiemelés, pozícióba állítás után elengedték, saját hajtóművével geoszinkron pályára álltak.
Az első tervezett űrséta (kutatás, szerelés) az űrhajósok űrbetegsége miatt elmaradt. A személyzet elvégezte az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. Egy német anyagtudományi kísérlet nem sikerült, mert az akkumulátor lemerült állapotban volt.
Műszerek Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére telepített műszerrendszer utolsó alkalommal segítette az űreszköz fejlesztését (felszállás, orbitális mozgás, leszállás). Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt, Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása, Detailed Supplementary Objective DSO S133 – az űrsikló kiegészítő programjainak ellenőrzése, DSO S134 – kozmikus sugárzás mérése, DSO S142 – az űrhajósok mozgásszervi változásainak mérése, HBT – biotechnológia kísérletek végzése, Passive Optical Sample Assembly (POSA) – az űrsikló passzív adatainak mérése, Monodisperse Latex Reactor (MLR) – részecske-előállító reaktor, Kereskedelmi kísérletet az Elektroforézis (CFES) vizsgálat.
Műholdak SBS–C Építette a Hughes Space and Communications Co. (HSC), Kalifornia. Üzemeltető társaság Bussines Satellite System (SBS) (USA).
Geoszinkron pályán álló távközlési műhold, Spin-stabilizált (lendkerekes) típus (HS-376). Hengeres alakú méter, teljes magassága (összecsukott állapotban: méter) nyitott állapotban méter (antennarendszer). Súlya 1117 kilogramm. Felületét fényelemek borították, 2 darab NiCd akkumulátor tárolta az energiát éjszakai üzemmódban. Élettartama, várhatóan 10 év. Technikai felépítése elsősorban a számítógépes adatátviteli sebességet (480 Mbit) biztosította. Antennarendszere biztosította a földi állomások összeköttetését. Orbitális pályája 94 fokos hajlásszögű. A szilárd hajtóanyagú rakétamotor telepítés után 45 perccel segítette a pályára állást. Előző műhold az SBS-2 (1981-096A), következő műhold az SBS-4 (1984-093B). Aktív működési szolgálata 1995. június 1-ig tartott. Üzemideje alatt kémiai hajtóművével több pályakorrekciót végeztek.
Anik C–3 Építette a Hughes Space and Communications Co. (HSC), Kalifornia, együttműködve a Spar Aerospace, Toronto. Üzemeltető társaság Telesat, Kanada.
Geoszinkron pályán álló távközlési műhold, Spin-stabilizált (lendkerekes) típus (HS-376). Hengeres alakú méter, teljes magassága (összecsukott állapotban: méter) nyitott állapotban méter (antennarendszer). Súlya 1238 kilogramm. Felületét fényelemek borították, 3 darab NiCd akkumulátor tárolta az energiát éjszakai üzemmódban. Feladata a kanadai belföldi kommunikáció elősegítése. Parabola-antennájának átmérője méter. Üzemideje alatt kémiai hajtóművével több pályakorrekciót végeztek. Orbitális pályája fokos hajlásszögű. Élettartama várhatóan 10 év. A szilárd hajtóanyagú rakétamotor telepítés után 45 perccel segítette a pályára állást. Előző műhold az Anik D1 5(1982-082A), következő műhold az Anik C2 7 (1983-059B).
Ötödik nap 1982. november 16-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton szállt le. Ez volt az első alkalom, hogy leszálláskor betonpályára érkezett az űrrepülőgép. Összesen 5 napot, 2 órát, 14 percet és 26 másodpercet (5,09 nap) töltött a világűrben. kilométert ( mérföld) repült, 81 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–5-tel együtt) Vance Brand (2), parancsnok Robert Overmyer (1), pilóta Joseph Allen (1), küldetésfelelős William Benjamin Lenoir (1), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet Vance Brand (2), parancsnok Robert Overmyer (1), pilóta Joseph Allen (1), küldetésfelelős William Lenoir (1), küldetésfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1982 az űrkutatásban