Cserház

Cserház (ukrán nyelven Череївці) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése Munkácstól északnyugatra, Szerednyétől délkeletre, Beregszőlős, Zsukó, Iványi, Klacsanó és Lóka közt fekvő település.

Nevének eredete A falu eredeti Csűrefalva vagy Csűrfalva neve magyar eredetű. Előtagja a Csüre családnév (1474: Stephanus Chwre), amihez a birtokos személyjellel ellátott falu főnév kapcsolódik. A 18. századtól párhuzamosan használt ruszin Cserejóc a magyar név alapján keletkezett birtoklást kifejező -ovьci képzővel, jelentése „Csűr vagy Cser emberei, házanépe”. A lakosság elruszinosodásával kiszorította a magyar változatot. A település nevét 1904-ben Cserházra magyarosították. A hivatalos ukrán Череївці a későbbi ruszin névből származik.

Története Nevét 1610-ben „Chure falwa” néven említették (ComBer.36). 1645-ben „Czürefalva”, 1648-ban „Csürfalva”, 1773-ban „Cserejocz”, „Cserejovecz” (LexLoc. 49) alakban írják.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSEREJÓCZ. Cserejovcze, Cserejuczi. Tót falu Bereg Vármegyében, birtokosa Jó Uraság, lakosai görög katolikusok, fekszik a’ Kászonyi járásban, Klatsanohoz 1/4. órányira, határja rész szerént dombos, ’s leg inkább zabot terem, legelője van, mind a’ kétféle fája elég, piatza Munkátson fél órányira, de mivel az egész határja soványas, harmadik Osztálybéli.”

1808-ban „Cserejócz”, „Cţerejovec”, „Cserejüczi” formában említik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserejócz, orosz falu Bereg vármegyében, Munkácshoz északnyugotra 1 1/4 mfd. 61 g. kath., 6 zsidó lak. Rétje, legelője bőven van; fája is elég; földe soványacska. F. u. a Jó nemzetség.”

1877-ben „Cserejóc” (Hnt.), 1913-ban „Cserház” néven találjuk. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1925-ben „Čerejovce” (ComBer. 36) alakban írják.

1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Cserejóc”, „Черейoвцы” (Hnt.) formában lelhető fel.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Череївці”, „Череeвцы” (ZO) névalakban írják. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége 1910-ben 166 lakosából 2 magyar, 5 német, 159 ruszin volt; ebből 159 görögkatolikus, 7 izraelita volt.

Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára

Jegyzetek

Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései