Philippine „Pina” Bausch (Solingen, 1940. július 27. – Wuppertal, 2009. június 30.) német moderntánc-koreográfus, a világhírű Wuppertali Táncszínház megalapítója.
Fiatalkora és pályafutása A Düsseldorfhoz közeli Solingenben, August és Anita Bausch vendégfogadó-tulajdonosok harmadik, legkisebb gyermekeként született.
Fiatalon kezdett táncolni. 1955-től a Folkwang Egyetemen, Essenben tanult, később Németország egyik legbefolyásosabb koreográfusa, a német expresszionista tánc egyik megalapítója, Kurt Jooss is dolgozott vele.
Érettségi után, 1960-ban ösztöndíjat nyert a New York-i Juilliard Schoolra. Anthony Tudor, José Limon és Paul Taylor is tanárai voltak. Fellépett a helyi Paul Sanasardo és Donya Feuer Tánctársulattal, az Új Amerikai Balettel és tagja lett a Metropolitan Opera Balett Társulatnak.
1962-ben a Jooss új Folkwang Balett Társulatának szólistájaként segített Joossnak több darabban is, mielőtt 1968-ban megkoreografálta volna első előadását. 1969-ben Jooss kinevezte társulata művészeti vezetőjének.
1972-ben művészeti vezetőként kezdett a Wuppertal Opera Balettben, amely halála után felvette a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch nevet. A társulat sok saját darabbal rendelkezik, és rendszeresen vannak világkörüli turnéi.
A férfi-nő kapcsolat visszatérő téma munkáiban, ami ihletett adott – és nagy közönségsikert aratott – a Beszélj hozzá című filmhez, Pedro Almodóvar rendezésében. A klasszikus balett jóformán teljesen hiányzik darabjaiból, inkább a természetes mozgásra épített. Darabjai rövid dialógusokra és mozgásokra épülnek, legtöbbször szürreális jellegűek. Az ismétlés nagyon fontos szerkezeti tényező. Művei a színészi improvizációra épülnek. Multimédiás óriásprodukcióiban meghatározó díszletet és zenét használt. Emellett kedvelte a földi elemeket a színpadon. Tavaszi áldozat című koreográfiájában földet, míg a Szegfűben vizet vitt föl a színpadra. Masurca Fogo című előadásában a színpad fele fölemelkedik, köves dombbá alakul, és a portugál zenétől K. D. Langig sokféle zenét használt fel benne.The Air That I Breathe Masurca Fogo, 1998
Gyöngyelmélete: az előadás egy gyöngy, először csak egy porszem és lassan rétegenként válik igazgyöngyé.
Legismertebb munkája a Café Müller, ami lelkiállapotát és kilátástalanságát mutatja be.
1983-ban ő játszotta a Lherimiai Hercegnő szerepét Federico Fellini És a hajó megy c. filmjében.Cast overview on International Movie Database (fetched July 9, 2009)
Magánélete és halála Rolf Borzik holland származású díszlet-, és jelmeztervező felesége volt, aki 1980-ban leukémiában halt meg. 1981-ben Ronald Kay lett az élettársa, akitől Rolf nevű fia született.
Mindössze öt nappal a diagnózis felállítása után Wuppertalban hunyt el tüdőrákban. Ugyanitt az evangélikus egyház rítusával temették el. Élettársa és fia élte túl.
Filmográfia
2010. Pina Bausch: Álomtánc (dokumentumfilm, szereplő) 2011. Pina (dokumentumfilm, szereplő)
Díjak és elismerések A rengeteg Bauscht ért megtiszteltetés között van Nagy Britannia Laurence Olivier-díja és a Japán Kyoto-díj, továbbá 2008-ban Frankfurt am Main városától megkapta a neves Goethe-díjat.
Jegyzetek
Fordítás
Nekrológ Daily Telegraph idézet: Pina Bausch, a német táncos és koreográfus ... a legbefolyásosabb egyénisége a kortárs táncnak az elmúlt harminc évben, jobban egyesítve a táncot a radikális színházzal, a szürreális művészettel, a szexuális drámával, és a tánccal kifejezett testbeszéddel, amelyet Tanztheater néven ismerünk. New York Times Pina Bausch, német koreográfus, meghal 68 évesen The Independent Pina Bausch: Táncos és koreográfus, akinek életmunkája új megvilágításba helyezte az emberi testet Los Angeles Times Pina Bausch 68 éves korában elhunyt; innovatív német koreográfus volt The Guardian Pina Bausch 1940-2009, idézet: Elvesztettük a táncot mint színházi eszközt, a leglátványosabb és legbefolyásosabb eszközét, amely újrarajzolta a színházi művészetek térképét. The Guardian Emlékezés Pina Bauschra, a modern tánc veszélyes varázslójára The Guardian Pina Bauschról mondták: "Neki kulcsa volt a lelkedhez" l'Humanité Pina Bausch, a német koreográfus halála l'Humanité Pina Bausch, aki beszédre keltette a táncot
Magyar nyelvű kötetek Bausch; vál., szerk. Lakos Anna és Nánay István; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2000 Jochen Schmidt: Pina Bausch. Félelmek alagútján át; ford. Nagy Borbála; L'Harmattan, Bp., 2011 (Tánctörténet)
További információk
Tanztheater Wuppertal Pina Bausch (németül) Stanford Presidential Lectures in the Humanities and Arts Pina Bausch: Élete és munkája, Mimi Tashiro, 1999 Ballet Magazine Interview Valerie Lawson, 2002 GOETHE-INSTITUT 50 Kortárs tánc koreográfus, Jochen Schmidt, 2009 The Gurdian "She made you feel thrilled to be alive"
Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Német művészek Kategória:Német nők Kategória:Táncművészek Kategória:Koreográfusok Kategória:Kiotó-díjasok Kategória:Solingeniek Kategória:Wuppertaliak Kategória:Rákban elhunyt személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai