Bér () község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban; a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik települése.
Fekvése, megközelíthetősége
Bér zsáktelepülés Nógrád vármegye déli részén, Sziráktól északra, a Bér-patak völgyében, Budapesttől közúton 60 kilométerre. A főváros felől több útvonalon is megközelíthető. Legegyszerűbben Hatvanig az M3-as autópályán, majd Jobbágyiig a 21-es főúton, onnét Szirákig a 2129-es úton, onnét pedig az észak felé kiágazó és Bér központjáig vivő 21 149-es úton. Szilárd burkolatú közúton csak Szirák felől érhető el a falu, a szomszédos Bercelre és Bujákra csak földutak vezetnek.
Budapestről közvetlen autóbuszjárattal is el lehet jutni a településre.
Vasútvonal nem érinti Bér környékét, a legközelebbi vasútállomások is messze vannak: az Apc-Zagyvaszántó vasútállomás 18 kilométerre, a Galgaguta megállóhely pedig 23 kilométerre.
A környező települések: Bercel, Buják, Ordaspuszta, Szirák és Vanyarc.
Története
A település a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdonában maradt. 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott.
A török háborúk idején, 1552 nyarán Buják vára bevételének következtében török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek le. 1770-től 1848-ig az Esterházy család birtokolta.
Az alapvetően mezőgazdasági jellegű falu határában korábban kőbánya is működött. A Cserhát legjelentősebb élettelen természeti értékének tekintett andezitoszlopokat a bányászat tárta fel.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Maczó László (SZDSZ) 1994–1998: Maczó László (SZDSZ) 1998–2002: Maczó László (független) 2002–2006: Maczó László (SZDSZ) 2006–2010: Matics János József (független) 2010–2014: Matics János József (független) 2014–2019: Maczó László (független) 2019–2024: Maczó László (Fidesz) 2024–: Kmety Pál (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 68%-a magyar, 17%-a szlovák, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 20,1% cigánynak, 0,5% németnek, 24,1% szlováknak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,3%, református 2,2%, evangélikus 50,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (7,3% nem nyilatkozott).Bér Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 17,3% szlováknak, 0,3-0,3% ukránnak, örménynek, németnek és románnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt evangélikus, 25,1% római katolikus, 2,2% református, 0,5% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 3,8% egyéb keresztény, 4,9% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).Bér Helységnévtár
Nevezetességei
Környékén szép kirándulóhelyek várják a turistákat. A falutól 3 km-re emelkedik a Nagy-hegy (402 m), a Cserhát egyik legmagasabb pontja. 200 fokos panorámája jó időben az egész környéket beláthatóvá teszi. Természetvédelmi területe körülveszi a Nagy-hegy andezitsapkáját.
Nagy-hegy
Nógrád vármegye egyik legértékesebb geológiai értéke, a hegy andezitsapkája ívelt elválású oszlopokkal világritkaságnak számít.
Az andezitet egy késő miocén korú vulkáni kitörés hozta felszínre mintegy 18-19 millió évvel ezelőtt. Először riolittufa rakódott le, majd erre andezitláva, illetve lávaagglomerátum ömlött. A vulkáni tevékenység utolsó szakaszában kialakult rétegvulkáni kúpok mára lepusztultak.
A Nagy-hegy és a Szanda-hegy alatt a láva megrekedt a mélyben. A több kilométer hosszúra nyúló hasadékkitöltésekről (kőzettelérekről) az erózió az üledékes kőzeteket elhordta, és így a felszínre került a jóval tömörebb és ellenállóbb, sötétszürke hiperszténandezit.
Az andezit oszlopos elválása önmagában is ritkaság: az oszlopos elválású vulkanikus kőzetek 90%-a bazalt, 8%-a riolit. Oszlopos elválású andezit nincs máshol Európában. Az ívelt elválású andezit különösen ritka: ilyesmit a világon mindössze 5-6 helyen találtak. A béri 5-6 szögű oszlopok átmérője 30–40 cm, hosszuk 8–10 m, s alsó részük 70 fokos szögben elhajlik.
Az andezitoszlopok mellett érdekes látványt nyújt a leomlott anyagukból kialakult kőtenger is.
Szent Anna-patakmalom (Öreg malom)
Bér település egyetlen nógrádikumnak minősülő ipari-építészeti öröksége, amely helyet kapott a Nógrádi Értéktárban. A Bánfi család saját erőből építtette újjá az épületet és az őrlő szerkezetet.
Egy 1514-es adóösszeírás szerint a faluban már akkor három patakmalom dolgozott, amelyek közül az egyik a Szent Anna-malom lehetett. A Lechner Tudásközpont szakértői azt állapították meg, hogy ez utóbbi mindenesetre dokumentáltan működött már 1764-ben.
Különlegessé teszi az építészeti örökséget, hogy felső szintjén a Váci egyházmegye által megáldott római katolikus templomot alakított ki a család. A látványosságot növeli a vízesésekkel, csobogókkal és vulkáni sziklákkal tarkított patak. A patakpartot követve fel lehet jutni a Mária-forráshoz és onnét 15 perces sétával az Andezit Hotelhez.
Lázár-kúria
A kúria a településközponttól két kilométerre, Virágospusztán épült klasszicista stílusban a 19. század első felében.
Főhomlokzatán a négy oszloppal tagolt, timpanonnal lezárt középrizalitot körbefutó lépcsők emelik ki. Keleti homlokzatán oszlopos, körbefutó tornác áll, a szárny nyugati végén egyemeletes, kőfalazatú torony. Ehhez csatlakozik az 1969-70-ben emelt modern épületrész. A tornácon látható az utolsó tulajdonos, Lázár Andor emléktáblája.
A kúriát vendégfogadóként üzemeltető örökösök az épületet archaizáló, egyúttal markánsan irredenta stílusban rendezték be.
Evangélikus paplak
A klasszicista stílusú paplakot feltehetően egy régebbi építmény felhasználásával 1820 táján emelték. Udvarán egy 18. századi melléképület áll. Udvari homlokzata tornácos.
Evangélikus templom
A barokk templomot 1721-ben középkori alapokra építették; a 14. század gótikus részletei a többszöri átalakítás ellenére is felfedezhetőek rajta. A szentélyt és a torony legfelső emeletét 1896-ban építették hozzá.
Népi pincék
A falu északkeleti szélén csaknem hetven borospince emlékeztet a szőlőművelés hagyományaira. A pincék nagy része a 19. század közepén, de kettő sokkal régebben, 1663-ban épült.
Szanda vára
A falutól hat kilométerre magasodik Szanda vára.
Sasbérc
A Sasbér a falutól négy kilométerre emelkedő 560 méteres magaslat, tetején jól kiépített kilátóval.
Híres emberek
1855. július 28-án itt született Moravcsik Géza zenepedagógus és író, 1858. március 16-án pedig testvére, Moravcsik Ernő Emil pszichiáter. 1952-ben itt született Zsuzsa Mihály színész, énekes, előadóművész.
Képek
Jegyzetek
További információk
Bér honlapja A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései