Bihar megye (románul: Județul Bihor, németül: Kreis Bihar) közigazgatási egység Románia északnyugati részén, a Partium történeti területének központjában. Területe 7 544 km², amivel az ország nagyobb megyéi közé tartozik. Lakossága a 2021-es adatok szerint mintegy 551 ezer fő, ezzel a közepesen népes romániai megyék közé sorolható. A népsűrűsége meghaladja a hegyvidéki erdélyi megyék átlagát, különösen Nagyvárad város agglomerációjában, azonban az országos átlagtól elmarad.
Északról Szatmár megye, keletről Szilágy és Kolozs megye, délkeletről Fehér megye, délről Arad megye, nyugatról pedig Magyarország határolja. Székhelye a történelmi jelentőségű Nagyvárad, amely a térség egyik legfontosabb kulturális, gazdasági és turisztikai központja. A várost gyakran nevezik „Pece-parti Párizsnak” a szecessziós városközpontja miatt. Nevezetesebb települései közé tartozik Margitta, Belényes, Élesd és Nagyszalonta, valamint a híres fürdőhelyek közül Félixfürdő és Püspökfürdő.
A megye földrajzi képe rendkívül változatos: nyugati része az Alföld sík területeihez tartozik, keleti és déli részét azonban az Erdélyi-szigethegység nyúlványai – köztük a Bihar-hegység, a Vlegyásza-hegység és a Pádistérség karsztvidéke – uralják. Jelentősebb folyói közé tartozik a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös, amelyek a megye életében és gazdaságában is fontos szerepet töltenek be. Természeti értékei közül kiemelkedik a Pádistérség barlangokkal és víznyelőkkel tarkított karsztvidéke, a Medve-barlang, valamint a Félixfürdő termálforrásai. A megye fontos közlekedési csomópont is, hiszen területén vezet át az E60-as európai főút, valamint a Budapest–Bécs–Kolozsvár–Bukarest vasútvonal. 2023 óta működik a nagyváradi nemzetközi repülőtér, amely egyre növekvő szerepet játszik a régió légiközlekedésében.
A megye történelme sokszínű: az ókorban dák és római települések feküdtek a területén, a középkorban a Körös menti várak és Nagyvárad püspöki központja révén vált meghatározóvá. A város szoros kapcsolatban állt a magyar királyi udvarral, itt temették el Szent László királyt, illetve Luxemburgi Zsigmondot is is. A középkorban Bihar fontos egyházi és kulturális központ volt, majd a török háborúk idején stratégiai jelentőségű végvárrendszer része lett. A Habsburg uralom alatt Nagyvárad ismét megerősödött, a 19. században pedig a modernizáció és iparosodás egyik regionális központjává vált. Az első világháborút követően a térséget Romániához csatolták. A szocialista korszakban Bihar megye ipara (élelmiszeripar, gépgyártás, textil- és bőripar) dinamikusan fejlődött, miközben a termálfürdők a turizmus fellegváraivá váltak. A rendszerváltás után a megye gazdasága gyorsan átalakult, Nagyvárad ma is Románia egyik legprosperálóbb városa, alacsony munkanélküliségi rátával és folyamatosan növekvő idegenforgalommal. bélyegkép|264x264px|Bihar megye elhelyezkedése Romániában
Nevének eredete A Bihar név szláv eredetű, a Nagyváradtól északra fekvő, eredetileg még a szlávok által emelt földvár neve volt. Hasonló helységnevek előfordulnak Crna Gorában és Csehországban is.
A Bihar név egyes más kutatók szerint a bihari vezér nevétől, Mén-Maróttól eredeztethető, aki az Árpád-kor előtt e terület felett uralkodott. Bihar vármegye már Szent István korában létrejött, és központja eredetileg Biharvár volt, majd később Nagyvárad lett.
Címere Bihar megye címere négyelt pajzsból áll:
Az első mezőben vörösben egy fekete, ezüsttel kőműves rajzolatú, bástyás torony, ablakkal és zárt kapuval. A második mezőben kékben öt arany búzakalász, szalaggal összekötve. A harmadik mezőben kékben egy szőlőfürt levéllel, mindkettő ezüstben. A negyedik mezőben vörösben egy feltekert oklevél, két végén visszahajtva, piros viaszpecséttel lepecsételve, piros-fekete csavart zsinórral átkötve.
A pajzs vízszintes osztása fölött három hullámos pólya látható, a középső szélesebb, két kék sáv választja el. A középső hullámos pólyán három fekete hal úszik.
Földrajz A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).
Történelem Trianonig a Magyar Királyság része. Előzménye a Magyar Királysággal majdnem egyidős Bihar vármegye, melynek területe 1918-ban 10 657 km² volt és 17 járásra oszlott. A vármegye nagyobb része, 7874 km² Romániához került. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták. 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) visszatért Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar megye székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte. 1968-tól nagyjából visszaállt az 1952-es állapot, csak az egykori Béli járás területét csatolták el Arad megyéhez.
Népesség A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).
A 2011-es adatok szerint a megye lakosságának 67,0% (366 245) román, 25,3% (138 213) magyar, 6,3% (34 640) cigány.thumb|239x239px|right|A magyar nemzetiségűek aránya Bihar megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
Bihar megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
Nemzetiségek Bihar megye lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai sokszínűsége jelentős kisebbségi közösségek jelenlétét is mutatja. A 2021-es népszámlálás adatai szerint Bihar megye teljes népessége 551 297 fő volt.
A román közösség alkotja a legnagyobb csoportot, ami a lakosság 67,40%-ának felel meg. A második legnépesebb közösség a magyar, ami 25,91%-ot jelent. A roma (cigány) népesség száma 5,00%, akik elsősorban a megye peremterületein és néhány városi körzetben élnek.
A kisebbségek közül a szlovákok (1,22%) képviseltetik magukat, míg a német közösség 0,11% körül mozog.
Vallás A 2021-es népszámlálási adatok szerint Bihar megye lakosságának körében a keresztény vallások dominálnak, ugyanakkor más vallási csoportok és nem vallásos személyek is képviseltetik magukat. A megye teljes népessége ekkor 600 223 fő volt.
A legnagyobb vallási közösség az ortodoxoké: a lakosság 59,3%-át tették ki. Az ortodoxia mély gyökerekkel rendelkezik a térségben, különösen a falusi közösségekben és a megye keleti-déli részein.
A második legnagyobb felekezet a reformátusok közössége volt (16,0%). Biharban a református vallás hagyományosan a magyar közösségekhez kapcsolódik, és főként a megye északi és nyugati területein bír jelentőséggel.
A pünkösdisták aránya 16%. A római katolikusok száma 8,01%, akik szintén fontos szerepet játszanak Bihar vallási és kulturális életében. A katolikus közösségek főként a magyar és szlovák lakossághoz köthetők.
A kisebb, de jelentős létszámú vallási csoportok közül a baptisták aránya 4,28%, a görögkatolikus közösség aránya pedig 1,99%, főként a megye határ menti és vegyes etnikumú térségeiben.
Magyar nemzetiségűek aránya városonként Nagyvárad: 44 892 fő (24,5%) Belényes: 704 fő (7%) Margitta: 6675 fő (44,1%) Nagyszalonta: 9903 fő (58,1%) Érmihályfalva: 7851 fő (81%) Székelyhíd: 8612 fő (77,4%) Élesd: 1543 fő (16%) Diófás: 74 fő (3,4%) Vaskohsziklás: 177 fő (2,8%) Vaskoh: 13 fő (0,5%)
Gazdaság Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-ával. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.
A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.
Híres szülöttei Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író Diószegi István (Bihardiószeg, 1635 körül – Bihardiószeg, 1698. június 22.) református lelkész, teológiai doktor, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1693-tól haláláig Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Szentjóbi Szabó László (Ottomány, 1767. június 22. – Kufstein, 1795. október 10.) korának képgazdag és nagy formakészségű lírikusa Nagysándor József (Nagyvárad, 1803. augusztus 19. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője Szigligeti Ede (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára Szacsvay Imre (Kisürögd, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, országgyűlési követ, a Függetlenségi Okirat aláírója, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Szentmihályiné Szabó Mária (Ottomány, 1888. október 31. – Leányfalu, 1982. június 24.) erdélyi magyar újságírónő, írónő Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas költő, író Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja Neumann Ernő (Magyarcséke, 1917. január 12. – Temesvár, 2004. április 21.) rabbi, későbbi temesvári neológ főrabbi, teológus, bölcsész, Temesvár díszpolgára, Scheiber Sándor-díjas, a Román Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett egyházi és közéleti személyiség
Kultúra