Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.Borsa Béla: Ismeretlen egykorú német leírás Mátyás és Beatrix házasságáról. Pécs, 1949. 29: „A fent említett napon [Aprószentek, december 28.] halt meg … Pongrátz erdélyi vajda, és a király nagybátyja [!] is.” (Hanns Seybolt leírása. Kovács Péter szívességéből); 1492: Dl. 27741. Fogságba esése 1460. november 8. Posasin (ma Alsópozsgás) (Mo. melléktartományainak oklevéltára II.248); Fraknói Vilmos: A konstantinápolyi velencei követ 1461. február 6-án kelt levele (Diplomáciai Emlékek. I.67.) Birtokai elidegenítését Mátyás, az 1461 márciusában érkezett biztos hír után még abban a hónapban megkezdi.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.
Élete Szilágyi László bácsi ispán és Bellyéni Katalin fia. Két fiútestvére ismeretes, Ozsvát és ifj. László, valamint három lánytestvére Erzsébet, Zsófia és Orsolya, egy 1438. április 26-án kelt oklevélDL 233529, 1438. 04. 26. alapján, mely egyben Mihály talán első okleveles említésé, és amelyben Erzsébet már mint Hunyadi Jánosné szerepel. Báthori Margitot 1440–45 között vette feleségül. Házasságukból születendő gyermekekről nem maradtak fönn megbízható források, egyet leszámítva, amely Anna nevű lánygyermekéről tesz említést.DL-DF 14755; 1453. 11. 30. Keltezés helye Bude Buda, Pilis m.; Kiadó V. László magyar király
„…item Stephanum de Kerezthwr ac Michaelem Zylagy »dictum« de Horogzek, necnon nobiles dominas consortem suam et relictam Georgii Cheh »dicti«, necnon Annam filiam suam, item Philippum de Chomafalwa…” Mihály, I. Mátyás magyar király nagybátyja, Hunyadi Jánossal 1444-ben együtt harcolt a török ellen a várnai csatában, ahol a magyar sereg balszárnyát vezeti és a második rigómezei csatában 1448-ban,Fraknói Vilmos: 1. Névtelen török történetíró meséli el, hogy a balszárnyról Kara Mihal intézett támadást. (Thury József: Török történetírók 21.) / 2. Behaim XV. sz. német költő Csernin Meheltnek nevezi (Karajan: Quellen und Forschungen 39.) / 3. Chalkokindalas XV. sz. görög író, Cara Mihaelnek nevezi (Historianum Libri X.441.) / 4. Bonfini: Niger Michaelnek nevezi ahol török fogságba is esik, de 1449 tavaszán Murád szultán szabadon bocsátotta.Szilágyi Mihály fogságából szabadulva, 1449 tavaszán már Magyarországon van, fogságban maradt testvére érdekeit karolja fel, egyezségre lép a Marótiakkal, akik Szerém megyei birtokuk erőszakos elfoglalása miatt perben álltak Ozsváttal (Fraknói Vilmos)
„Egy két bánjukat elfogták és Murad szultán elé vitték, az egyiket Kara Mihal névűt, Murád szultán később szabadon bocsátotta.” (Thury i. m. 25) 1451. augusztus 13-án megvásárolja (Csanád) Szőlőst. Az oklevélben Hunyadi János a szomszédos Hollós birtokosaként szerepel.DL 14485; 1451. 08. 13. Regeszta: A csanádi káptalan bizonyítja, hogy megkapta Gara-i László nádornak 1451. 07. 15-én kelt, teljes egészében közölt oklevelét, melynek értelmében Bochar-i Mihály nádori emberrel Somogy-i Tamás mester kanonoktársát küldte ki, akik július 30-án kiszálltak Zewlews birtokhoz és a szomszédok meghívása mellett a nádori ember bevezette Zylagy Mihályt Zewlews birtok tulajdonába örök vétel címen anélkül, hogy bárki is ellentmondott volna. – A megjelent szomszédok: Ladislao Kwn et Stephano similiter Kwn a parte possessionis Wyzesgyan, ac Demetrio judice et Ladislao Farkas jurato in possessione Hollos constitutio – in persona Johannis de Hwnyad, gubernatoris, a parte eiusdem possessionis Hollos. 1452. szeptember 1-jén keresztúri előnévvel említi meg egy oklevél, és ezen településen álló házáról is megemlékezik, amely anyai örökségeként jutott kezére.DL 16757; 1452. 09. 01. Regeszta: Hwnyad-i János kormányzó a bácsi káptalanhoz. Az óbudai apácák panaszára, mely szerint a Lőrinc-nap előtti vasárnap /aug. 6./ amikor az ő Tothfalwa-i jobbágyaik Gergely nevű Zond-i vice officialisukkal, Zakalos György nevű Kerezthwr-i jobbágyot Kerezthwr birtokról földbére és tartozásai rendezése után az ország szokása szerint Tothfalwa birtokra akarták költöztetni, akkor Chamaffalwa-i Fülöp, Dersfalwa-i Bako György és Bálint és Kemend-i Tamás azokat megrohanva az ő Varga Domokos nevű jobbágyukat kegyetlenül megverték és Zylagy Mihály házánál félholtan otthagyták, … 1454-ben egy fordítást még nem látott oklevél testvérével, ifjabb Lászlóval említi őt.DL-DF 233450; Keltezés 1454. 04. 08; Kiadó BÁCSI KÁPTALAN; Régi jelzet U 434 / 65 19; DIPLOMATIKAI; FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Horvátország • Hrvatski Državni Arhiv • Obitelj Draskovic: Archivum maius (U 434); Fennmaradási forma Eredeti; 1455-ben újabb birtokvásárlásokról szerezhetünk tudomást, ami rendezett anyagi körülményeiről árulkodik, februárban megvásárolja a Csanád megyei Dyos-birtokot,DL 14922; 1455. 02. 11. Regeszta: A csanádi káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte Salank-i Kothorman Miklós és vele együtt egyik fia: Ferenc clericus, magukra vállalva Ferenc testvérének: Benedeknek és nővéreinek: Dorottyának és Clara-nak meg más rokonaiknak a terhét, bejelentették, hogy a csanádmegyei Dyos birtokukat annak minden tartozékával 110 arany forintért eladták Horogzek-i Zylagi Mihálynak. Ha nem tudnák őt annak a birtokában megőrizni, akkor Zylagy Mihály csupán ezen levél alapján elfoglalhatja Kothorman Miklósnak a csanádmegyei Salank-on és Weresegyházán lévő összes birtokrészeit és elfoglalva tarthatja mindaddig, míg a 110 arany forintról eleget nem tesznek neki. majd decemberben a Bagd-birtok felét.DL-DF 49409; Keltezés 1455. 12. 06; Kiadó TITELI KÁPTALAN; Régi jelzet Q 253 / 24 15; DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Orsich család (Q 253); Fennmaradási forma Eredeti; Pecsét 0; Nyelv Latin; Irattípus birtokeladó. Regeszta: Titeli káptalan bizonyítja, hogy Pardani Zenthy Benedek, István János, András és Miklós a csanádmegyei Bagd felét 250 forintért eladták Kereszturi (Z?)ilaghy Mihálynak. Ugyancsak 1455. december 10. tájára esik az a sajnálatos esemény, amikor bátyával, ifjabb László nándorfehérvári kapitánnyal a Brankovics György szerb despota szervezte orvtámadást elszenvedik, testvére életét veszti a helyszínen, míg Mihály a kocsiról gyorsan leugorva, lóra kapott, s szerencsésen elkerülte a halált. Testvére halálát keményen megtorolja, az ekkor 90 éves despota ujjait levágja és birtokait elkobozza.Fraknói Vilmos: 1455. december 14-én Brankovicsot Nándorfehérvárra hurcoltatja, szabadon engedéséért 60 000 aranyat kér, Becse és Solymos várait az ide tartozó uradalmakkal együtt, testvére megbosszulása véget, majd újait vágja az öreg Brankovicsnak, mellyekkel oly sokszor hamisan esküdött.
Az orvtámadást megemlítik: 1. Piccolomini Aeneas Sylvius bibornok későbbi II. Piusz pápa két évvel később beszéli el (De Europa. Aeneae Sylvii Opera. Baseli kiadás, 397. o.) / 2. Szerb krónikák- Mijatovics-Brankovics életrajza / 3. V. László 1456. március 9-én Dávidfalvi Dávid magtalan halála után Szilágyi kezén lévő birtokokat továbbadományozza (DL 15035) / 4. Megemlíti a velencei követ 1457. február 3-i jelentésében / 5. V. László az 1457. március 21-én kelt okiratban – Teleki- Hunyadiak kora X.-ben / 6. Mátyás – 1458. 08. 20. okl. (Becse és Solymos várakról) 1456. május végén Hunyadi Geszti Jánost nevezi a nándorfehérvári kapitánynak, de végül Szilágyi Mihályra hárul a feladat.Ezt Tagliacozzói Jánosnak 1456. május 23-án és Geszti Jánosnak június 16-án, Capistrán Jánoshoz írt levelekből tudjuk. Petko Béla: Történelmi tár 1901. évf. A nándorfehérvári diadal idején a vár kapitánya volt, amit ő erősített megFraknói Vilmos: (A levél a Capistanoi kolostor szerzeteseinél őrzőt oklevél), témája a Szilágyi Mihály által megtett védelmi intézkedésekről szól. és a csata után ő is építtetett újjá. Amikor II. Mehmed oszmán szultán hadai Nándorfehérvár, a mai Belgrád felé özönlöttek, e legfontosabb magyar végvár védelmében erélyt és hősies elszántságot tanúsított. A július 22-én Kapisztrán Szent János ferences hitszónok, Hunyadi János, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén társaságában végrehajtott végső kirohanása döntötte el az ostromot: Mehmedet a vár alól nagy vérontás árán elűzték. Ezzel Európát hetven évre megvédték az oszmán pusztítástól.
Innen kezdve pályája gyors emelkedést mutat, V. László, mint az igen nagy birtokú nemesi család e vitézségéről híres tagját, temesi főispánná is kinevezi, majd 1460-ban macsói bán, 1458-ban emellett, Magyarország kormányzója volt. 1460-ban az alsó részek főkapitánya lett. Erőfeszítései és részessége Mátyás magyar királlyá emelésében, neve említése nélkül nem tárgyalható.
A Hunyadiak pártján bélyegkép|260px|jobbra|Szilágyi Mihály címere Testvérhúgának, Erzsébetnek Hunyadi Jánossal kötött házassága óta szívvel-lélekkel segítette előre a Hunyadiak, s azokéval együtt a maga ügyét. Hunyadi János halála után László lett a Hunyadi-párt feje, és azokban az ádáz pártharcokban, amelyek a Hunyadi-ház ifjú sarjai és Cillei Ulrik között kitörtek, Szilágyi fő szerepet játszott. Amikor Nándorfehérváron kelepcébe csalhatta régi, magához hasonló erélyes, gátlástalan ellenfelét, Cilleit, annak lemészárlásában maga is részt vett. Ezen esemény vezet oda, hogy a Nándorfehérvárról Budára vezető úton, Temesváron állomásozva a király esküt tesz, Erzsébet és Mihály nyomására, hogy Cillei megölése miatt a Hunyadi fiúkon nem áll bosszút, és atyafiaivá is fogadja őket, ami úgy is értelmezhető, mint elismerését a fiúk Zsigmondtól való származásának. Temesvárt özvegy Hunyadi Jánosné és két fia együtt lévén, ezt az alkalmat felhasználták arra is, hogy hálájukat így Szilágyi irányában kifejezzék. A Hunyadi-vagyonból nagymértékű uradalmakat adományoztak neki: Arad megyében: Világosvárt; Bácsmegyében: Szabadkát; Temes megyében: Kisötvény, Tiseld, Csolt, Egyházasoroszi, Tömelkény, Sörmes, Vörs és Karácsonytelkét; valamint Keve vármegyében: Maxond, Szőllős és Hercsekös birtokokkal gyarapszik Szilágyi vagyona. Míg két öccse a királlyal Budára ment, ő megnyugtatva és elégedetten tért vissza Nándorfehérvárra 1456. december elején, ahol néhány héttel utóbb egy török csapatot, amely a vár közeléig nyomult, visszaűzvén, újabb babérokat küzdött ki. A foglyul ejtett török kapitányt hat közvitézzel Budára küldte, hogy ezzel a király iránt hódolatának tanújelet adja.Erről Hans Kuchayn Budáról 1457. január 8-án Pozsony város tanácsához írt levelében tesz jelentést. Quellen und Forschhungen. 232. Egy 1457. január 19-én kelt oklevél a méltóságsorban már mint macsói bánt említi meg.DL 13425; 1457. 01. 19. Méltsóságsor: „…Michaele de Zylaghy de Horogzeg Machoviensi banis, … Ladislao de Hwnyad comite Bistriciensi agazonum nostrorum magistris ac eodem Ladislao Themesiensi comite.” Alig telik el három hónap a király esküjét követően, a Garai-párt és a király, a Hunyadi-ház túlhatalmától tartva elrendelik a Hunyadi fiúk elfogását, ami végül Hunyadi László 1457. március (17.) 21. előtti lefejezéséhez és az ország békéjének felborulásához vezet.DL-DF 24766; Keltezés 1457. 03. 21; Kiadó LÁSZLÓ 5 KIRÁLY; Régi jelzet Q 311 / 1530 21; DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311); Fennmaradási forma Eredeti; Pecsét Függő; Nyelv Latin; Irattípus oltalomlevél; szavatosság – kártérítés – gyilkosság (részletezett); kártérítés