Sisa

A Sisa török eredetű magyar-bolgár személynév.Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 192. oldal. (idézet Rásonyi László, Valacho-Turcica című publikációjából: "török személynevek: Sisa, Sisik, Sisik oglu", 195. old http://acta.bibl.u-szeged.hu/39090/1/nepunk_006.pdf L. Rásonyi. Valacho-Turcica. - In: Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegiem Hungaricum in Berlin dem Andenken Robert Graggers gewidmet. Berlin-Leipzig, 1927, 68-96 "török személynevek: Sisa, Sisik, Sisik oglu"Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. (т. 1), 2011, 325. oldal http://www.academia.edu/1806148/Cumanian_Anthroponymics_in_Bulgaria_during_the_15th_Century

Változatai Sisa, Sissa, Szisa, Csicsa

Eredete Alapszava a török sis (şiş) szó, aminek két jelentése van. Egyik a pálca és annak minden fajtája, pld. a kerék küllője, vagy az amire húst tűznek, tehát nyárs, de használják még hegyes csúcs, vagy szúrófegyver megnevezésére is.

Másik jelentése duzzanat, ha emberről mondjuk leginkább kövérséget jelent, -man képzővel képzett változata a Sisman''''(Şişman) vált értelemszerűen gyakori személynévvé, de ugyanebből vezethetők le a Şişuy, Şişkin, Şişko, Şişal, Şişak, Şişek és Şişik török nevek is.Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. (т. 1), 2011, 324. oldal

A Sisa név esetében az -a személynévképző, jelentése tehát kövér.

Eredetileg a szó -sz hanggal kezdődött, tehát szis-nek hangzott, de hamar sis lett belőle (szis>sis).https://en.wiktionary.org/wiki/%C5%9Fi%C5%9F A török és a magyar nyelvben is könnyen kialakultak másodlagos -cs hangalakú változatok, ilyenek például a Sis-Csics, Sisa-Csicsa, Sismán-Csicsmán stb. nevek (s>cs). A korai magyar alakok, mint az 1067-ben jegyzett Chycha fia Apa, és az 1229-ben a Váradi regestrumban szereplő Chicha személynevek olvashatók s-sel is, tehát Sisának, esetleg annak -cs hangalakú változatai.Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 195. old http://acta.bibl.u-szeged.hu/39090/1/nepunk_006.pdf

Fontos megjegyezni, hogy a történelmi Sisa>Csicsa személynév nem kapcsolható össze a Pista>Csicsa Somogy környékén elterjedt, becéző alakból keletkezett családnévvel.Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 194. old

A név alapszavául szolgáló sis szó biztosan nem nyugati ótörök vagy csuvas, mert akkor a szóvégen nem -s, hanem -l állna. Valószínűbb, hogy köztörök, ezen belül kipcsak vagy oguz eredetű, ezért nem a honfoglalás kori magyarok török elemeihez köthető, hanem a később beköltöző kunokhoz, besenyőkhöz esetleg úzokhoz.

Elterjedése Főként a keleti országrészben, ezen belül Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves és Pest vármegyék területén, de megtalálható Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is. A nyugati országrészben ritkább, itt főként Fejér vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye területén ismert.

A középkori Magyar Királyság területén az Alföldön, de főleg a Jászságban, Nógrád, Heves és Borsod vármegyékben, a Körösök mentén, a Sárköz és Fejér vármegye területén, valamint az Őrségben, Csallóközben, Krassó-Szörény és Valkó vármegyékben, a Magyar királyság területén kívül Havasalföld és BulgáriaValery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. (т. 1), 2011, http://www.academia.edu/1806148/Cumanian_Anthroponymics_in_Bulgaria_during_the_15th_Century egyes részein volt megtalálható.

Genetika Az Y-kromoszóma, vagy más néven Y-DNS vizsgálat az apai ág származását határozza meg. Mivel az Y-kromoszóma apáról fiúra száll, mint a vezetéknév, ezért hasznos vizsgálati tényező nem csak a genetikai kutatásokban, de a genealógiában és a családnévkutatásban is.https://en.wikipedia.org/wiki/Surname_DNA_project A magyar családnevek vizsgálatával a Family Tree DNA-Magyar DNS projektje foglalkozik, az ehhez kapcsolódó korbecslést az Yfull számításai alapján végzik. A vizsgálatok eredményét mutató táblázatban két személy található ezzel a családnévvel, egyik a Jászság területéről, a másik Nógrád vármegyéből. Mindketten a Q-M242 haplocsoportba, ezen belül a Q-L332>Q-YP1695 alcsoportba tartoznak. A nógrádi minta az Yfull adatbázisában is megtalálható.https://www.yfull.com/tree/Q-YP1695/ A nógrádi minta az Yfull adatbázisában a Q-YP1695 haplocsoport alatt található, ahova két személy tartozik: a nógrádi Sisa(YF08827) és egy kazahsztáni najman(YF02841). A közzétett táblázatban szereplő TMRCA (time to most recent common ancestor) megjelölés arra vonatkozik, hogy a vizsgált személyek közös őse mikor élt, a mellette álló szám pedig ennek az idejét határozza meg. Ennek a genetikai csoportnak a származása Közép-Ázsia és az Altaj-hegység.https://en.wikipedia.org/wiki/Haplogroup_Q-M242 A Q-L332 haplotípus egy Kazahsztánban feltárt keleti szkíta temetkezési helyről is előkerült, amit a Nature magazin ezzel foglalkozó cikke is megemlített.https://www.nature.com/articles/ncomms14615, Ancestry and demography and descendants of Iron Age nomads of the Eurasian Steppe.

Megjegyzés Ez a cikk a magyarországi Sisa személynév eredetével foglalkozik, de más népek nyelvén szerte a világon keletkezhettek hasonló nevek, viszont ezek eredete legtöbb esetben nincs összefüggésben a magyar névvel.

Jegyzetek

Források L. Rásonyi. Valacho-Turcica. – In: Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegiem Hungaricum in Berlin dem Andenken Robert Graggers gewidmet. Berlin-Leipzig, 1927, 68-96 Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 190-195 Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. (т. 1), 2011 Cem Oğuz. Osmanlı: Toplum. 5. , 9789756782033, Yeni Türkiye Yayınları, 1999 Unterländer, M., F. Palstra, I. Lazaridis, A. Pilipenko, Z. Hofmanová, M. Groß, C. Sell, et al. 2017. “Ancestry and demography and descendants of Iron Age nomads of the Eurasian Steppe.” Nature Communications 8 (1): 14615. http://nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:32072003 Tabyldy A. Akerov. On the origin of the Naiman. International University of Kyrgyzstan 255 Chui, Bishkek, 720001, Kyrgyzstan https://web.archive.org/web/20170421095543/http://elib.sfu-kras.ru/bitstream/handle/2311/21633/11_Akerov.pdf;jsessionid=299A864C893D8C449FAFFDB456AB3511?sequence=1

Kategória:Magyar családnevek