Gruba Ilona (1345 körül – 1399. március 13. után), horvát és bosnyák nyelven: Jelena Gruba, szerbül: Јелена Груба, bosnyák királyné, férje, Dabiša István halála után kiskorú fia helyett bosnyák király.
Élete thumb|left|Az oklevél, melyben Gruba Ilona még mint királyné a Humban fekvő Velijake községet a Sztana nevű lányának ajándékozza. A származása nem ismert, de férje, Dabiša István bosnyák király 1391-es trónra kerülésekor már házasok voltak, így Ilona rögtön Bosznia királynéja lett. Egy 1392. június 17-én kelt raguzai oklevélben is megemlítik a királyné nevét.Lásd Wertner (1891: 223). Zsigmond király egy 1393-as oklevelében is utal rá: „[...]»és Ilona asszonynak az ő feleségének« [...]” Annak ellenére, hogy férje 1393-ban Zsigmondot, a Kotromanić leszármazott I. (Anjou) Mária magyar királynő férjét tette meg örökösének Boszniában, mikor azonban Dabiša István király 1395. szeptember 7-én Kraljeva Sutjeska városában meghalt,Mária királynő négy hónappal azelőtt, 1395. május 17-én hunyt el, és Zsigmond trónja Magyarországon hosszú ideig ingataggá vált ezzel. a boszniai főrendek a fia, Kotromanić N. (nevét a források nem említik) kiskorúsága idejére Dabiša István özvegyét választották királlyá. Ő volt Bosznia egyetlen női királya. Gruba Ilona királynő egy 1395. december 22-én és egy 1396. december 26-án kelt oklevélben királynőként szerepel: „[...]»a legfényesebb és legfönségesebb Kyra Ilona asszonynak Isten kegyelméből Szerbia és Bosznia királynőjének« [...]” A személynevei közül az Ilona mellett a Gruba is használatos volt, erről tanúskodik egy 1404-ben kelt óegyházi szláv nyelvű sírkő felirata: „»Itt fekszik Vigú Miloševič. Szolgált István bánnak és Tvrtko királynak és Dabiša királynak és Gruba királynénak és Ostoja királynak.«” 1398. februárig volt Bosznia uralkodója, ezután elmozdították a trónról, és férje unokaöccsét, I. Tvrtko korábbi bosnyák király természetes fiát, Ostoja Istvánt választották királlyá. Halálának idejét nem ismerjük, de 1399. márciusában találkozhatunk utoljára nevével egy 1399. március 5-én kelt Raguzához intézett levelében, és a raguzaiaknak hozzá intézett március 13-ai válaszában.
Két gyermekéről tudunk, egy fiúról és egy lányról, de név szerint csak a lányát ismerjük, akinek a neve egy 1395. április 26-án kelt oklevélben van megemlítve, mely szerint a Humban fekvő Velijake községet az akkor még királynéi szerepű anya Sztana nevű lányának ajándékozza, és lánya halála esetén Radivojević György és utódai öröklik.Lásd Wertner (1891: 223–224). Fajfrić kijelenti, hogy Radivojević György Sztana hercegnő lányának, Vladikának volt a férje.Lásd Fajfrić (2000).
Gyermekei Dabiša István (1323 körül–1395) bosnyák királytól, 2 gyermek: N. (fiú) bosnyák királyi herceg és trónörökös, feltehetően kiskorában meghalt Sztana (Anasztázia) (–1395 után) bosnyák királyi hercegnő, férje N. N., 1 leány: Vladika (Vladava), férje Radivojević György (–1408), 4 fiú
Jegyzetek
Irodalom Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
További információk FMG/Bosnia Kings Genealogy (Hozzáférés: 2015. március 5.) Euweb/The House of Kotromanić (Hozzáférés: 2015. március 5.)
Kategória:Európa királynői Kategória:Bosznia királynéi Kategória:Bosznia uralkodói Kategória:Kotromanić-ház Kategória:Az 1390-es években elhunyt személyek