Sebők Zsigmond, születési nevén Sternfeld ZsigmondAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 28324/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 18. oldal 37. sor (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, Terézváros, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Maczkó úr, Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi alakjait. Írói álnevei: Lőrinczy György, Öreg Medve.
Élete Sternfeld Rezső kereskedő és Jaulus Mária (1837–1906) fiaként született zsidó származású családban. Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el;Más forrás szerint jogásznak készült – mirarcképcs vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte.
Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.
1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást.
Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-féle medvetörténetek (később Dörmögő Dömötör).
Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy Társaság, 1904).
Magánélete Sebők Zsigmond Bp. VII., Damjanich utca 38. számú házban lakott. 1916-ban, élete utolsó évében Terézvárosban, a Bp. VI., Izabella utca 35. számú házban lakott, és itt hunyt el.
Felesége Rákosi Erzsébet (1874–1961) volt, akit 1895. október 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.
Sebők Andor István (1896–1985) okleveles gépészmérnök. Felesége Hajnal Irén iparművész volt. Sebők Klára Eugénia Karolina (1901–?). Férje Gubacs Gábor (1891–1953) tanár volt. Sebők Magdolna Anna Mária (1904–?). Férje dr. galgóczi Galgóczi (Schóber) Albert Károly (1900–1973) bankhivatalnok volt.
Munkássága Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektől kezdett a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatta tovább kalandjait.
Művei thumb|260px|Mackó úr szobra a budai Európa Parkban, Maugsch Gyula alkotása, 1934. 1970-ben került itteni helyére
Alakok (elbeszélések) Szeged, 1887 Elbeszélések, Budapest, 1894 Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893 Lőrinczy György: Erzsébet királyné; Singer-Wolfner, Budapest, 1898 (Filléres könyvtár) Petőfi, 1899 A kis mérnökök; Singer és Wolfner, Budapest, 1899 (Piros könyvek) A két árvizes gyerek. Elbeszélés a magyar ifjúság számára; Singer és Wolfner, Budapest, 1901 (Piros könyvek) Kossuth Lajos élete, 1902 Tarka mesék. Gyermekeknek, 1903 Városi cica falun (elbeszélések), 1903 Pusztai élet. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1903 (Színes könyvek) Maczkó úr utazásai / Maczkó úr a kiállításon / Maczkó úr az Alföldön / Maczkó úr a Tengeren; Singer-Wolfner, Budapest, 1903 Cserebogár úrfi a tengeren (mesék), 1904 Falusi cica Budapesten; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Filléres könyvtár) A gyöngyhuszár; Singer-Wolfner, Budapest, 1904 (Filléres könyvtár) Pattogatott kukorica; Singer-Wolfner, Budapest, 1905 (Filléres könyvtár) Utazás Tündérországba (mesék), 1905 Maczkó úr újabb utazásai / Maczkó úr a Balatonon / Maczkó úr Budapesten / Maczkó úr úton; Singer-Wolfner, Budapest, 1906 Kert alatt. Mesék és történetek; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 (Apró emberek könyvtára) Tilinkós Lajkó (mesék), 1907 A doktor úr (elbeszélések), 1907 Mackó úr szárazon és vízen, 1907 Mennek, mendegélnek... Mesék és történetek; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 Bajcsányi de eadem és egyéb elbeszélések; Franklin Ny., Budapest, 1909 Hogyan ne beszéljenek a gyerekek; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Filléres könyvtár) Maczkó úr vendégei; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Filléres könyvtár) A hivatal és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1910 (Magyar könyvtár) A bogarak háborúja, 1911 Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben sok tarka-barka történettel. Gyermekek számára; Lampel, Bp., 1911 Dörmögő Dömötör az országban (regény), 1912 Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával (regény), 1913 Kujon és Kaján és egyéb bohóságok; Lampel-Wodianer, Budapest, 1913 Színfoltok, 1914 Ifjúkor és néhány más elbeszélés; Franklin, Budapest, 1914 Dörmögő Dömötör újabb utazásai háborúban és békében; Franklin, Budapest, 1914 A milliomos fia. Történet egy nagy budapesti házból az ifjúság számára; Franklin, Budapest, 1917 Dörmögő Dömötör újabb utazásai a Királyhágón túl; Franklin, Budapest, 1918 Dörmögő Dömötör utazása a cserkészfiúkkal; Franklin, Budapest, 1920 Dörmögő Dömötör mint önkéntes. Dörmögő Dömötör az olasz harctéren; Franklin, Budapest, 1921 Az arany cipő. Az ifjúság számára; Franklin, Budapest, 1922 A báróné rokonai; Franklin, Budapest, 1925 Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben. Sok tarka-barka történettel; Lampel, Budapest, 1926 Öreg Medve: Utazunk Budapestre. Tányértalpú koma újabb kalandjai; Singer és Wolfner, Budapest, 1934 Öreg Medve: Mufurc és Mickó. Tányértalpú komáék újabb kalandjai; Singer-Wolfner, Budapest, 1936 Dörmögő Dömötör és a labdarúgók; Móra, Budapest, 1958 Mackó úr utazásai. Mackó úr a Bakonyban, az Alföldön és a tengeren Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Borbély Sándor; Bembo, Budapest, 1989 Mackó úr újabb utazásai Mackó úr a Balatonon, Budapesten és úton. Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Borbély Sándor; Bembo, Budapest, 1990 Mackó úr újra úton. Meseregény a századforduló éveiből; átigazította Szőcs Zsóka; Bembo, Budapest, 1991 Mackó úr a hullámok hátán; Magyar Ház, Budapest, 2009 (Magyar Ház könyvek) A kis hercegkisasszony és más mesék. Olvasásra és felolvasásra Sebők Zsigmond meséi; Cahs, Debrecen, 2012 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (20/1-1-39). 2001 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része Jegyzetek
Források 3. kötet, 1793 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek https://web.archive.org/web/20140302081158/http://www.budapest-foto.hu/Macko%20urfi%20Roka%20komaval_1.htm mek.oszk.hu Sírja a billiongraves.com oldalon
További információk [ A magyar irodalom arcképcsarnoka] [ Magyar életrajzi lexikon] Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929. 781. o. Online elérés
További irodalom
Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Nyugat, 1923 Katona Piroska: Sebők Zsigmond. Kecskemét, 1939 Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom, 1990
Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Párkányiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar tárcaírók Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói