Lapáthegy () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
Fekvése Csáktornyától 7 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története A települést 1478-ban "Lopachicz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " LOPOTINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok."
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 947 lakosa volt.
Népessége 1910-ben 462 lakosa volt, közülük 454 horvát és 8 magyar anyanyelvű volt.
Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 241 329 1.604 1.868 412 462 396 507 668 673 765 815 894 868 947 915 906 Kedveshegy (Dragoslavec), Ferenchegy (Frkanovec), Lapáthegy (Lopatinec), Kerekhegy (Okrugli Vrh), Bányahegy (Pleškovec) és Oskolahegy (Vučetinec) településeket 1880-ban és 1890-ben egy településként, Viziszetgyörgy (Sveti Juraj na Bregu) néven tartották nyilván. Az említett években az egykori településre vonatkozó adatokat is Lapáthegy népessége tartalmazza. 1991-ben Nyíresfalva (Brezje) település területének egy részét ehhez a településhez csatolták, amely az 1857 és 1961 közötti ennek az adatnak egy részét is tartalmazza.
Nevezetességei Itt áll Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom,Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1117. melyről Víziszentgyörgy község a nevét kapta. 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították. Maga a plébánia ennél sokkal régebbi. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. A régi templomot 1756-ban bontották le és akkor építették fel a mai templomot. A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a J. Holzinger festményével diszített főoltár és az 1779 körül készített szobrokkal ékesített szószék. A plébánia 18. századi épülete Zrínyi Miklós 1563-as ajándékát őrzi. A Páduai Szent Antal-oszlopot a lapáthegyi Juraj Vitković emeltette 1736-ben.
További információk Víziszentgyörgy község hivatalos oldala A viziszentgyörgyi plébánia honlapja Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései