A Szent Anna-tó () egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.
A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos, ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.
Jókai Mór: Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó legendája A tó keletkezéséről szóló legenda röviden:
A tó vulkáni jellege A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 56 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos kitöréseket produkált, mint a Vezúv. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 32 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt található szokatlanul megnyúlt magmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre.
Galéria
Jegyzetek
További információk A Szent Anna-tó weboldala A Szent Anna-tó és környékének turistaútjai és látványosságai 3D A Szent Anna-tó és környékének 3d-es bemutatása a térinformatika segítségével A Szent Anna-tó és Tusnadfurdo környéke sikloernyobol Karpatmedence360.hu – Szent Anna-tó gömbpanoráma Nagyítható térkép a Szent Anna-tó környékéről A Szent Anna-tó leírása (földrajzi fekvés, megközelítés, éghajlat, természetvédelem, földtan, vízrajz) A Csomád-hegység A Csomád-hegység térképe Barotányi Zoltán: Aktív vulkánok Közép-Európában? - Alattunk Afrika ''Magyar Narancs (2010. február 11.) Szent Anna-tó és környéke
Kategória:Hargita-hegység Kategória:Hargita megye tavai Kategória:Székelyföld tavai Kategória:Európa vulkánjai Kategória:Hargita megye természetvédelmi területei