Bogyarét (szlovákul Bodzianske Lúky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése Gútától 12 km-re délnyugatra fekszik. A falu az Alsó-Csallóköz jellegzetes tanyavilágának része, lakosságának nagy része szétszórt tanyákon él, a mai faluközpont csak az 1965-ös árvíz után alakult ki. A Gútát Ekeccsel (9 km) összekötő országúton közelíthető meg. Nemesócsa 10 km-es úton érhető el.
A község területe 5,17 km², ezzel a harmadik legkisebb területű község a járásban. Nyugatról Lakszakállas, északról Gúta, keletről Nemesócsa és rövid szakaszon Keszegfalva, délről Bogya községekkel határos. Északi határát a Császta alkotja.
Élővilága
Bogyaréten egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván, amelyben 2020-ban 3 fiókát számoltak össze.bociany.sk
Története A Bogyához tartozó rétek első írásos említése 1387-ből származik. A környező mocsárból kiemelkedő nádas, füves területen egykor vadászó-halászó emberek laktak. Bogyarét egyike volt a csallóközi falvakhoz tartozó réteknek. Az első állandó épületek a 18. század végén épültek. A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének köszönhette, aki az 1880-as évek végén saját telkén templomot emeltetett és 1875-től negyven éven át tanította ingyen a falu gyerekeit. A falut többször sújtotta árvíz is, de lakói mindig visszaköltöztek. Komárom vármegye monográfiájában Vende Aladár Bogya tárgyalásánál említi Bogyarétet is: Ide tartozik (....) a bogyai rét, a hol eddig 44 ház és 1897-ben kápolna épült.https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/7.html 1914-1915-ben épült fel a bogyaréti iskola.
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve Bogya részeként a Komáromi járáshoz (1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz) tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1952-ben mezőgazdasági szövetkezet létesült itt, mely 1975-re már 750 hektáron gazdálkodott, ekkor egyesítették a lakszakállasi és gelléri EFSz-szel.A Hét, 1988/2 1959-ben vezették be a villamosságot Bogyaréten. Az 1965-ös dunai árvíz súlyos károkat okozott, a falu lakosságát Koltára telepítették. Az árvíz utáni helyreállítás során alakult ki a zártabb településszerkezet, 1970-re készült el az új iskola épülete.
Az árvíz után felgyorsult az elköltözés Bogyarétről, mivel az akkori államhatalom nem engedélyezte a tanyák újraépítését, majd később a központosítás miatt nem adtak ki itt építkezési engedélyt. Különösen sokan költöztek Lakszakállasra, ahol "bogyaréti utcák" alakultak ki.http://ujszo.com/napilap/regio/2015/02/25/huszonot-eve-onallo-bogyaret
Bogyarét 1990-ben szakadt el Bogyától és alakult önálló községgé. Önállósulásával Bogya területének 45%-át elveszítette. Alapiskoláját 1992-ben szüntették meg.
Népessége
A község népessége 1991 óta folyamatosan csökken, 20 év alatt lakosságának csaknem egynegyedét elveszítette. A Komáromi járás 3. legkisebb népességű községe.
1991-ben 265 lakosából 249 magyar (94%) és 16 szlovák volt.
2001-ben 223 lakosából 212 magyar (95,1%) és 11 szlovák volt.
2011-ben 203 lakosából 186 magyar (91,6%), 14 szlovák és 3 ismeretlen nemzetiségű volt. Lakosságának 82%-a római katolikus vallású volt (166 fő), 11%-a (22 fő) pedig református.
2021-ben 191 lakosából 161 (+6) magyar, 18 (+3) szlovák, 1 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességek A Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot 1930-ban építették a Vermes Vince által 1889-ben emelt kápolnából.Budapesti Hírlap 53/166, 6 (1933. július 25.) 1998-ban felújították. Vermes Vince mellszobra a községi hivatal melletti parkban áll. Az egykori iskola falán 2006 decemberében avatták fel Szénássy Árpád komáromi mérnöknek, a község díszpolgárának emléktábláját. a temetőben található Vermes Vince síremléke, az első világháború áldozatainak emléktáblája a katolikus templom falán, a második világháború áldozatainak emlékműve (Bogyarét mellett a szomszédos "rétek" háborús halottainak névsorával) és az 1911-ben állított temetői nagykereszt.
Önkormányzat A községi képviselőtestület 4 tagú, a polgármester Aradi Mónika (Magyar Közösség Pártja) 2010 óta (korábban Kucsera Imre).
Híres emberek Klór Károly (1937-1990) - bogyaréti tanító, népművelő, szobrász, 1969-től élt és tanított a faluban. Emléktábláját 2010-ben avatták fel. Vermes Vince (1847-1939) - tanító, a templom és az iskola építtetője, Bogyaréten élt és a helyi temetőben nyugszik. A közösségért végzett tevékenysége elismeréséül 1933-ban pápai kitüntetésben részesült.
Képtár
Testvértelepülés Sárosd, Magyarország
Jegyzetek
További információk A község honlapja (szlovák)
Bogyaret