A KLM Királyi Légitársaság (hollandul: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij, angolul: KLM Royal Dutch Airlines) holland légitársaság, tagja az Air France - KLM-nek. A KLM központja az Amstelveen közeli Amszterdam-Schiphol repülőtéren található. A KLM világszerte indít kereskedelmi- és teherjáratokat több mint 90 célállomásra. Ez a legrégebbi, eredeti nevén működő légitársaság. A KLM 33 000 alkalmazottat foglalkoztat.
A KLM és az Air France egyesülésével jött létre 2004-ben az Air France-KLM, mely francia törvények szerint jött létre, és központja a Párizs-Charles de Gaulle repülőtéren található. Mindkét légitársaság saját neve alatt folytatja tevékenységét. Az Air France-KLM a SkyTeam szövetség tagja, az Aeroflot, Aeroméxico, Air Europa, Alitalia, China Southern Airlines, Czech Airlines, Delta Air Lines, Kenya Airways, Korean Air és a Vietnam Airlines légitársaságok mellett.
Története A második világháború előtt A KLM-et 1919. október 7-én alapította Albert Plesman. Ez a légitársaság a legrégebbi, ami a mai napig eredeti nevével üzemel, annak ellenére, hogy a második világháború idejére gyakorlatilag szünetelt az üzemeltetése a Holland Antillák és a Karib-térségen kívül. Az első járatot egy bérelt De Havilland DH–16 teljesítette 1920. május 17-én a londoni Croydon repülőtér és Amszterdam között, fedélzetén két utassal. A pilóta Jerry Shaw volt. 1920-ban a társaság összesen 440 utast, 3 tonna postai küldeményt és 22 tonna rakományt szállított, alkalmazottainak száma pedig mindössze 12 volt. 1921-ben megkezdődtek a menetrend szerinti járatok európai városok között, 1926-ban már Amszterdamba, Brüsszelbe, Brémába, Koppenhágába, Malmőbe, Londonba és Rotterdamba kínáltak utakat, elsősorban Fokker F2-esek és Fokker F.III-asok használatával.Albert Heijn, ed (1969) KL-50 - logboek van vijftig jaar vliegen. Meijer, Amsterdam. (holland nyelven)
A tengerentúli utak 1929-ben kezdődtek meg, az úticél Holland Kelet-India (a mai Indonézia) volt. Sokáig ez volt a leghosszabb menetrend szerinti repülőút. A járatot egy Fokker F.VIIb teljesítette annak ellenére, hogy az első nem menetrendi utat 1924-ben egy Van der Hoop vezette, H–NACC lajstromjelű Fokker F7 tette meg. 1930-ban a KLM gépein összesen utast szállított. 1933 decemberében a légitársaság Fokker F–XVIII Pelikaan nevű gépe kb. négy nap alatt tette meg az Amszterdam és Batavia (mai Jakarta) közti távot, ami akkor rekordidőnek számított. Ennek ellenére 1934-ben ugyanezen útvonalra Douglas DC–2-eseket kezdtek használni. Ez a géptípus még ebben az évben handicap versenyt nyert a KLM színeiben a London–Melbourne útvonalon.
bélyegkép|jobbra|300px|Az Uiver nevű DC–2-es, amely megnyerte az 1934-es London–Melbourne handicap versenyt A légitársaság első Atlanti-óceánt átszelő próbaútjára 1934 decemberében került sor Amszterdam és Curaçao között egy Fokker F–XVIII-assal. 1936-ban vásárolták az első Douglas DC–3-ast, amivel a DC–2-eseket váltották le az Amszterdam–Batavia–Sydney útvonalon. A KLM volt az egyetlen cég, amelyik polgári célokra használta a Douglas DC–5-ös repülőket 1940 májusától 1941 végéig.
A KLM 1938-ban indított először járatot Manchesterbe, összekötve ezzel a várost Amszterdammal. A tárgyalások a reptér és a légitársaság között már korábban megkezdődtek, de 1934-ben, amikor Ivan Smirnoff kapitány tesztelte az akkori manchesteri repülőteret a cég számára, nem találta megfelelőnek a körülményeket a nagyobb gépek számára, amiket épp akkor készültek üzembe helyezni. Manchester városi tanácsa ezután döntött egy nagyobb és jobb leszállóhely kialakítása mellett, mely 1938-ra készült el és a KLM első úti célja lett Észak-Angliában.
A második világháború idején A második világháború kitörése után Németország és Franciaország légtérzárat rendelt el, így a Bandungból érkező légipostát szállító gépek 1939. szeptember 5-től Nápolyban szálltak le. Az ide érkező leveleket ezután vonattal szállították Amszterdamba. Amikor a németek lerohanták Hollandiát, a vonatközlekedést is felfüggesztették. Olaszország 1940. június 10-én belépett a háborúba, és így Nápoly szerepét Lod vette át. 1940. július 22. és 1942. február 9. között Bandungot és Lodot heti járat kötötte össze. 1942 februárjában, Szingapúr elestével végleg véget ért a járatok indítása Holland Kelet-India és Lod között.
Amikor a németek lerohanták Hollandiát, néhány a KLM gépei közül épp úton volt a Távol-Kelet felől vagy felé (legtöbb DC–3-as volt, néhány DC–2-es mellett). Több DC–3-as és egy DC–2-es is sikeresen eljutott Angliába és a cég is ide helyezte át központját. Ezek a gépek repültek Bristol és Lisszabon között a BOAC, az akkori brit légitársaság, gépeiként annak ellenére, hogy a személyzet és a legtöbb repülő is holland maradt. Az Ibis nevű, PH-ALI lajstromjelű (akkor G-AGBB-ként regisztrálva) DC–3-ast a Luftwaffe háromszor is megtámadta: 1942. november 15-én, 1943. április 19-én és végül 1943. június 1-jén, ami már végzetes volt. 1943 júniusáig a KLM/BOAC járatai összesen 4000 utast szolgáltak ki.
A KLM néhány gépe a második világháború idején az ausztrál-indonéz területeken segítette a Japán felől menekülő lakosságot.
A háború befejezésével 1945 szeptemberében szállhattak fel ismét a KLM menetrend szerinti járatai, amik kezdetben mind belföldiek voltak. 1946. május 2-án a KLM volt az első légitársaság, ami menetrend szerinti járatokat indított New Yorkba az európai kontinensről. Az utat egy Rotterdam nevű Douglas DC–4-es teljesítette.
1950-es évek 1950-ben a KLM-nek összesen utasa volt. 1953-ban megalakult a KLM Üzemi Tanács, ami a cégen belül a dolgozók érdekeit védte.
1957. július 25-én elkezdték tesztelni a Douglas DC–7C típusú gépeket, amik a cég történelmében az utolsó dugattyús motorral működő járművek voltak. Az első ezzel teljesített járat 1958. november 1-jén szállt fel Amszterdamból, és Anchorage-en keresztül Tokióba repült. Ez volt egyben a légitársaság első Északi-sarkot átszelő útja is. Minden, ezen az útvonalon közlekedő pilóta egy téli túlélőcsomagot is magával vitt, amiben egy AR–10-es fegyver is volt a jegesmedvék ellen.
1959 szeptemberétől kezdődően a KLM néhány európai és közel-kelet-i járatára Lockheed L–188 Electra típusú repülőket kezdett használni.
1960-as és 1970-es évek bélyegkép|jobbra|300px|A KLM Pallas nevű Lockheed L–188 Electra típusú gépe 1963-ban 1960 márciusában a flottát Douglas DC–8-asokkal bővítették, 1966 novemberében pedig Douglas DC–9-esekkel. A légitársaság összesen 30 darab DC–8-ast vásárolt a gyártótól, és további hatot bérelt vagy használtan vett. Az utolsó vadiúj darab 1970-ben érkezett, az 1980-as évek végére pedig már egyik sem szolgált a flottában. A DC–9-eseket 1989 áprilisában vonták ki a cég gépparkjából.
A Amszterdam-Schiphol repülőtér új terminálja 1967 áprilisában nyílt meg.
A KLM első szélestörzsű repülőgépe, egy Boeing 747–206B, 1971 februárjában érkezett meg a légitársasághoz. Szintén ez év márciusában nyílt meg az amstelveeni főhadiszállás is. 1975-ben vásárolta a cég az első Boeing 747–306B Combi típusú gépét, mely mérföldkőnek számított a KLM teherszállítási részlegén.
1975-re a társaságnak több mint dolgozója lett.
1980-as és 1990-es évek bélyegkép|balra|300px|A Northwest Airlines egyik McDonnell Douglas DC–10-ese a KLM és Northwest Airlines színeiben 1980-ban a KLM összesen utast szállított. 1983-ban megszületett egy egyezmény a Boeinggel, hogy a társaság néhány Boeing 747–200-asának felső fedélzetét szélesítse meg. A munka 1984-ben kezdődött a Boeing everetti gyárában és 1986-ra be is fejeződött. A módosított repülők a Boeing 747–200SUD elnevezést kapták. 1988-ban a holland labdarúgó-válogatott EB győzelmének tiszteletére a KLM gépeit kivételesen narancsszínűre festették. 1989 júniusában érkezett a légitársasághoz az első Boeing 747–400. Szintén ez év júliusában a KLM 19,3%-os részesedést vásárolt a Northwest Airlines-ból, megkezdve ezzel a két társaság közti együttműködést.
1991-ben a KLM és a Northwest Airlines közös üzemeltetésű járatokat kezdett indítani az Észak-Atlanti térségbe. 1993-ban az évenkénti szállított utasok száma először haladta meg az egymilliót. 1994 márciusában vezették be a KLM és Northwest Airlines interkontinentális járatain a World Business Class-t, a következő év júliusában pedig megérkezett a KLM-hez a cég első Boeing 767–300ER gépe.
2000-es évek 2002-ben bejelentették, hogy megújítják a flottát. A Boeing 747–300 típusú gépeket három Boeing 747–400ER és nyolc Boeing 777–200ER váltotta és két McDonnell Douglas MD–11-est is lecseréltek, valamint még ebben az évben rendeltek hat Airbus A330–200-at is. Az első 777-es 2003. október 25-én szállt le Schipholban és az Amszterdam–Toronto útvonalon kezdték használni. Az első Airbus A330–200-ast 2005. augusztus 25-én vehette át a KLM és az Amszterdam-Washington Dulles útvonalon indult meg üzemeltetése.
2004. május 5-én született meg az Air France – KLM Group, a két légitársaság részvénycsere révén fuzionált, bár a két ligtársaság továbbra is a saját nevét használta. Az Air France révén a KLM és a Nortwest Airlines is csatlakozott a SkyTeamhez.
2007-ben a KLM a Kenya Airways-zel (melyből 26%-os részesedése van 1996 óta) közösen elkezdte használni az Amadeus nevű foglalási rendszert.
Napjainkban 2010 szeptemberében a KLM bejelentette, hogy a Martinair utasszállítás-részlegét teljes egészében a KLM-be integrálják. Mind a személyzet mind pedig a járatok a holland légitársasághoz kerültek. 2011 novemberére a Martinair már csak teherszállítással és karbantartással foglalkozott.
2011 márciusában a KLM és az InselAir szerződést írt alá, melynek következtében a KLM járataira vásárolt jegyeket elfogadják az InselAir járatain is. Így a Curaçaóba és Sint Maartenba érkező KLM gépekről az utasok jegyváltás nélkül szállhatnak át az InselAir repülőire és folytathatják útjukat az InselAir úticéljaira.
Flotta A KLM flottája a következő repülőgépekkel rendelkezik (2021. január)
thumb|Egy Boeing 767–300ER Schipholban parkol (2005) thumb|Egy Boeing 737–400 a berlini Tegel repülőtéren (2009) thumb|MD11 Schipholban thumb|KLM Boeing 737–800 thumb|KLM Boeing 777–200ER Montrealban (2009) + KLMhttp://corporate.klm.com/assets/files/about-klm/plane%20facts25092009.pdf KLM corporate FleetTípusDarabszámMegrendelésekUtasok(Első osztály/Komfort turistaosztály/Turistaosztály)Airbus A320neo - 100180Airbus A321neo -227Airbus A330–2006 -268 (18/36/214)Airbus A330–3005-292(30/40/222)Airbus A350–900 - 50Airbus A350–1000 -Boeing 737–70016 -132 (20/6/106)Boeing 737–80031 -176 (20/6/150)Boeing 737–9005 -184 (28/18/138)Boeing 777–200ER15 -316 (34/40/242)Boeing 777–300ER16 -408 (33/40/334)Boeing 787-9 Dreamliner13 -294 (30/48/216)Boeing 787-10 Dreamliner105344 (38/36/270)KLM teherszálíltókBoeing 747–400ERF3-Bérbe adva a MartinairnekÖsszesen107155
Flottatörténet Hosszú fennállása során a KLM a következő típusokkal rendelkezett:KLM retired fleet at airfleets.net. Hozzáférés ideje: 2009-11-29.
thumb|KLM Convair + KLM flotta (1953–)TípusBevezetésVisszavonultatásBoeing 737–70020082022Boeing 777–300ER2008Airbus A330–20020052025Boeing 777–200ER2003Boeing 737–9002001Boeing 737–8001999Boeing 767–30019952007McDonnell Douglas MD–1119932015Boeing 747–40019892020Boeing 737–40019892011Boeing 737–30019862011Airbus A31019831997Boeing 747–30019832004McDonnell Douglas DC–1019721995Boeing 747–20019712004Douglas DC-919661989Douglas DC-819601985Lockheed L–188 Electra19591969Vickers Viscount19571966Douglas DC–719531966Lockheed Super Constellation L–104919531966Convair 34019531964+ KLM flotta (1920–1948)TípusBevezetésVisszavonultatásConvair 24019481959Douglas DC–619481963Douglas DC–419461958Douglas Skymaster C–5419451959Douglas DC–519401941Lockheed Super Electra–1419381948Douglas DC-319361964Fokker F.XXXVI19351939Fokker F.XXII19351939Douglas DC–219341946Fokker F.XX19331936Fokker F.XVIII19321946Fokker F.XII19311936Fokker F.IX19301936Fokker F.VIII19271940Fokker F.VII19251936Fokker F.III19211930Fokker F.II19201924De Havilland DH.1619201924
A KLM-et érintő incidensek