jobbra|bélyegkép|265px|A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a Nemzeti dal című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza jobbra|bélyegkép|265px|A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi TársulatA magyar sajtó története fiatal tagjait, a Marczius TizenötödikeMarczius Tizenötödike (1848-1849) radikális Marczius Tizenötödike, mek.oszk.hu és más radikális lapok politizáló írógárdáját.A magyar irodalom története 3. 1772-től 1849-ig, http://mek.oszk.hu A fiatalok Pest jónéhány kávéháza közül, rendszeresen a Pilvax kávéházban gyűltek össze.
A márciusi ifjak a forradalom idején jobbra|bélyegkép|170px|Jókai Mór jobbra|bélyegkép|170px|Irinyi József jobbra|bélyegkép|170px|Vasvári Pál A márciusi ifjúság kisebb baráti csoportok összetalálkozásából szerveződött történelmi hatású táborrá. Az Életképek című lap 1847. július 4-i számában névtelen programcikk jelent meg Észarisztokrácia címmel.A márciusi ifjak politikai nézetei és harcai, mek.oszk.hu Írója Jókai Mór volt, aki forradalmat jósolt. Az „észarisztokrácia" elve szerintük azt jelentette, hogy az országgyűlés alsó táblájához kerülőket kizárólag képességeik alapján kellene megválasztani, és a felső táblába kerülők között is a hozzáértés, a rátermettség és nem a származásnak kell lennie az elsődleges szempontnak. A márciusi ifjak magukat észarisztokráciának tartották, és semmi kétségük sem volt aziránt, hogy mást, mint a nép érdekeit, nem is képviselhetnek.
balra|bélyegkép|170px|Petőfi Sándor
bélyegkép|265px|Március 15-én délelőtt féltizenkettőkor Irinyi József hírlapíró jelent meg a nép előtt, a tizenkét pont első kinyomtatott példányát lobogtatva 1848. március 14-én este Jókai Mór Petőfivel közös szállásán tartózkodott, amikor befutott az esti hajóval a hír, hogy Bécsben kitört a forradalom. Így írt március 15. reggeléről: „Másnap reggel négyen jöttünk össze, a kitűzött találkozó helyen: Petőfi, Vasvári, Bulyovszky és én; de többi társaink Degré, Bozzai, Vajda János, Sükey, Pálffy Albert, Emődy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilvax-kávéházban vártak reánk, az úgynevezett „közvélemény asztalánál”.” Az ifjú magyar értelmiségi fiatalok lelkesedve hallgatták, amikor Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta új költeményét, a Nemzeti dalt. Az eskü szavaitól lelkesedve, Petőfi, Jókai, Bulyovszky Gyula, Sebő Antal, Gaál Ernő és Hamary Dániel vezetése alatt – ez utóbbinak előadása szerint – először az pesti egyetem joghallgatóihoz indultak, ahol lehivták diákokat az egyetem udvarára. Petőfi egy székre állva, ott szavalta el először nyilvánosan a Nemzeti dalt, amelynek ez eskü szavait a tömeg fokozódó lelkesedéssel visszhangozta, hasonlóan, mint amikor Jókai felolvasta a követeléseket tartalmazó tizenkét pontot. A jelenet megismétlődött a Hatvani- és Újvilág-utca sarkán levő orvosi kar udvarán is. A pesti vásárra gyülekező nép a járókelőkkel együtt néhány ezer főre növekedett. Az ifjúság ezután Landerer és Heckenast nyomdája elé vonult, ahol cenzori engedély nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot, ekkor született meg a magyar sajtószabadság. Petőfi ezt írta később a naplójában az eseményről: „Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs ... Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?” Ez a nap lett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első napja.
Lista bélyegkép|265px|Múzeumkert 1848. március 15.
Ágai Adolf (12), Bérczy Károly (27), Bozzai Pál (19), Bulyovszky Gyula (21), Degré Alajos (28), Dobsa Lajos (24), Emődy Dániel (29), Szathmáryné Farkas Lujza (30), Gaál Ernő (20), Hamary Dániel (22), Hatala Péter (16), Hermann Rosenfeld (?), Irányi Dániel (26), Irinyi József (26) Jókai Mór (23), Kléh István (23), Koplánszki Károly (18), Korányi Frigyes (19), Lehotzky Pál (27), Nyáry Albert (20), Oroszhegyi Józsa (26), Pálffy Albert (28), Petőfi Sándor (25), Sebő Antal (18), Sükei Károly (24), Szathmáry Pál (?), Szegfi Mór (23), Szikra Ferenc (?),Kádár Gyula: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc,3szek.ro Telepy Károly (19), Vajda János (21), Vasvári Pál (22), Vidats János (22)A csoport kialakulása, mek.oszk.huSzármazásuk, társadalmi helyzetük, neveltetésük, mek.oszk.hu
Jegyzetek
Források Lukácsy Sándor: A márciusi ifjak. A márciusi ifjak politikai nézetei és harcai. In: Sőtér István (főszerk.): A magyar irodalom története. III. kötet a magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Akad. Kiad. Budapest, 1965. 704–709. oldal, mek.oszk.hu Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 4. szám , epa.uz.ua A magyar sajtó története I. 1705–1848, mek.oszk.hu M. Lovas Krisztina: A forradalom "elfeledett" hősei, mult-kor.hu
További információk
Tata Város Hivatalos Honlapja – Hamary Dániel Magyar életrajzi lexikon Fekete Sándor: A márciusi fiatalok A márciusi ifjak rövid életrajza az mbk.hu-n Telepy Károly festő , kieselbach.hu A Pilvaxból a halhatatlanságba, nanocs.wordpress.com A márciusi ifjak nemzedéke; szerk. Körmöczi Katalin; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2000
Kategória:1848–49-es forradalom és szabadságharc