A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A munka kerülésére vonatkozó szabályok szigorúsága és értelmezése eltérő lehet a különböző vallási irányzatokban.
Áttekintés Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb vallások nyugalomnapjait és azok alapjait: VallásNyugalomnapMire alapozzák? (A hagyomány forrása)Jelentés / GyakorlatJudaizmus (Zsidóság)Szombat (Sabbat) (Péntek estétől szombat estig)A teremtéstörténetre és a Tízparancsolatra. Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken megnyugodott (). Emellett az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás emléknapja is ().apologia.hu: szombatTeljes munkavégzési tilalom, imádság, családi étkezések, szellemi feltöltődés.Kereszténység (Többségi)VasárnapJézus feltámadására. Jézus a hét első napján (vasárnap) támadt fel a halálból. Ezt az őskeresztények az „Úr napjaként” ünnepelték, amely az új teremtést szimbolizálja.Közösségi liturgia (mise/istentisztelet), a fizikai munka kerülése, pihenés.Hetednapi adventistákSzombatMint a zsidók: teremtéstörténetre és a Tízparancsolatra. Vallják, hogy az újszövetségi keresztényekre is vonatkozik a negyedik parancsolat, és az eredeti, teremtéskor elrendelt szombat maradt a szent nap.A zsidó Sabbat-hoz hasonlóan munkatilalom és istentisztelet szombaton.IszlámPéntek Közösségi ima napja (Korán 62:9). Az iszlámban a péntek nem a teljes fizikai pihenés (Isten ugyanis a Korán szerint nem fáradt el a teremtésben), hanem a kötelező közösségi fohász napja.A déli közösségi ima és prédikáció (Hutba) a mecsetben. Az ima után a kereskedelem és a munka folytatható.BuddhizmusUpószatha (A holdfázisokhoz igazodik: újhold, telihold, negyedek)Buddha korabeli hagyományok. Havonta általában négyszer tartják. Célja a szellemi megtisztulás és a tanítások elmélyítése.A hívők és a szerzetesek megerősítik a fogadalmaikat, meditálnak, böjtölnek és adományokat visznek a kolostorokba.HinduizmusHoldfázisok (Pl. Ekádasí, újhold, telihold)A holdciklusokra és az ájurvédikus ritmusra. Úgy tartják, a holdállás hatással van a testre és a tudatra, így a ciklus bizonyos napjai alkalmasabbak a tisztulásra.Nincs kollektív munkatilalom. A hívők egyénileg böjtölnek, meditálnak, és az adott naphoz tartozó istenséget (pl. Siva, Visnu) imádják.TaoizmusWu napok (Wu Rì)A kínai asztrológiai naptárra (Égi Törzsek). Bizonyos kozmikus együttállások idején a spirituális energiák kedvezőtlenek a külső szertartásokhoz.Szertartási tilalom. A templomok bezárnak, a papok nem égetnek tömjént és nem mutatnak be áldozatot. Ez a szerzetesek belső pihenőnapja.SintóMatsuri (Rendszertelen, évszakos fesztiválok)A természet ritmusára és a Kami-k (szellemek) tiszteletére. Nincsenek heti ciklusok; a hangsúly az évszakok változásán és a mezőgazdasági fordulópontokon van.A szentélyeket bármelyik napon fel lehet keresni. A valódi szünetet a közösségi fesztiválok és a rituális megtisztulások jelentik.Animista / TörzsiVáltozó / Eszköznyugalom (Pl. Ayudha Puja)A természet és a használati tárgyak lelkének tiszteletére. A hit szerint a földnek, az állatoknak és a szerszámoknak is szükségük van a tiszteletre és a regenerációra.Nem az ember, hanem a munkaeszközök pihennek. A szerszámokat megtisztítják, megáldják, és egy teljes napig szigorúan tilos használni őket.
Zsidó-keresztény történet Az ókori zsidók A szombat (sábbát), mint nyugalomnap és Isten által megszentelt nap a zsidó vallás ünnepei közé tartozott és már a Héber Bibliában megjelenik.2Mózes 20:11. A Tízparancsolat alapján Isten elrendelte, hogy a népe tartsa meg a szombatot (a sábátot) szent napként, pihenőnapként minden héten.
jobbra|bélyegkép|250px|Sábát asztal, a fehér abroszon, a családfő oldalán helyezik el a kidushoz szükséges, borral teli serleget és a kettős barcheszt, takaróval lefedve „Emlékezz meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt. Hat napon át dolgozz és végezd minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, ne végezz aznap semmilyen munkát… mert hat napon át alkotta az Örökkévaló az eget és a földet… és a hetedik nap megpihent…” (2Mózes 20:8-11). A zsidók hétről hétre megkülönböztetett figyelemmel fordultak a szombati nap felé.
A sábát eredetére több elmélet is született, azonban mindegyik ellen szólnak érvek. Az azonban bizonyos, hogy a Tízparancsolat már a héber, illetve az izraelita történelem korai szakaszában létezett, ez alapján pedig nyilvánvaló, hogy egy igen régi szokásról van szó. A Tanakh későbbi részeiben több próféta, például Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Hóseás, Ámosz és Nehémiás is ír a sábátról.Ézsaiás 58:13.Jeremiás 17:19-27.Ezékiel 46:1-4.Ámosz 8:5. A szokás a mai napig megmaradt, valamint ezt a zsidó vallás a mai napig követi a hagyományokhoz hűen és zsinagógai istentiszteleteket, szombati imákat tart a napon, valamint számos zsidó vallási irányzat megköveteli a munkától való teljes tartózkodást is a sábát ideje alatt.
Jézus és követői Időszámításunk elején Jézus és az apostolok, mivel zsidók voltak, még a szombatot is megünnepelték.
Az őskeresztények imádkozáshoz és igehallgatáshoz naponta egybegyűltek. Az evangéliumok Jézus feltámadását a hét első napjához, vagyis a vasárnaphoz kötik,Lukács 24:1-6.Máté 28:1-6; Márk 16:1-6.; János 20:1-18. így Az apostolok cselekedeteiben azt olvashatjuk, hogy Pál apostol és a krisztusi közösség tagjai a hét első napján is összegyűltek megtörni a kenyeret és Pál prédikációját meghallgatni.Az apostolok cselekedetei 20:7. Emellett Pál első levele a korinthosziakhoz és Pál levele a kolosszébeliekhez is tartalmaz utalásokat arra, hogy a hívőknek Jézus feltámadásáról meg kell emlékezniük.1 Kor 16:2.
A kereszténység A palesztinai és zsidókeresztények még hosszú ideig tartották a szombatot. Miután Jeruzsálem a zsidó-római háború végén elpusztult (70), a kereszténység súlypontja egyre inkább a pogány világba került, központjai pedig Antiokhiába, Korinthoszba, Alexandriába, Rómába és más városokba helyeződtek át. A keresztények közül egyre többen - részben mivel el akartak térni a zsidóktól - a heti pihenőnapot Jézus feltámadásának a napjára, a vasárnapra tették.
Jusztinusz mártír (103–166) Apológiájában így írt: "A közös összejövetelt pedig azért tartjuk vasárnap, mert ez az első nap, amelyen Isten a sötétséget és a káoszt megszüntette, s a világot megteremtette, és mert Jézus Krisztus, a mi Megváltónk, ezen a napon támadt fel halottaiból .. és vasárnap jelent meg apostolainak és tanítványainak."Szántó Konrád: A katolikus egyház története, III. kötet, 114. oldal, 1987 jobbra|240px|bélyegkép|I. Constantinus római császár 313-ban vert érméje, a római vallás Napistenével (Sol Invictus) ábrázolva. A későbbi időkben további keresztény szerzők, filozófusok és teológusok is megerősítették ezt (például: Szent Jusztinusz, Antiochiai Ignác, Órigenész, illetve több egyházatya, többek között Hippói Szent Ágoston).
Konstantin császár 313-ban kiadott polgári törvényeiben helytelenítette a vasárnapi munkát és elrendelte a bíróságok zárva tartását "a nap tiszteletre méltó napján". Nagy Konstantin uralkodása idejében a Római Birodalomban egyre erősödő vallási forradalomban, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, Konstantin mediolanumi türelmi rendeletével az addig üldözött kereszténység, elismert vallássá vált a Római Birodalomban és a birodalom egyesítésének eszközévé válhatott.
Szombat mint nyugalomnap jobbra|bélyegkép|250px|Péntek este a nőknek a gyertyák meggyújtásával, a férfiaknak a zsinagógai istentisztelettel veszi kezdetét a sábát Zsidók A sábát amellett, hogy pihenőnap, egyben alkalmat ad arra is, hogy a hét fáradsággal teli elfoglaltságai után egy kis szellemi feltöltődéssel szolgáljon. A sábát, ellentétben a többi nappal a zsidóságban, nem a megelőző nap napnyugtától aznap napnyugtáig tart, hanem péntek napnyugtától szombaton a napnyugta utáni első három csillag megjelenéséig. E nap lényege a pihenés, az Örökkévalóra való emlékezés és az Ő törvényeinek a tanulmányozása. A szombat minden szigorú előírása ezt a három célt szolgálja. Péntek este a nőknek a gyertyák meggyújtásával, a férfiaknak a zsinagógai istentisztelettel veszi kezdetét a sábát, melyet az ünnep megszentelése, a kidus követ. A nap kötelezően előírt három étkezésének mindegyikén központi elem a közös ünneplés és éneklés, valamint az asztalnál elhangzó dvár torá, azaz a vallási tanítás. A szombat reggeli istentisztelet központi motívuma a tóraolvasás, melyet tekercsből olvasnak fel héberül. A pihenő nap egyik lényeges üzenete a vallásos zsidók számára, hogy felismerjék, az Örökkévaló mindennek teremtője és fenntartója, hiszen e napon ők maguk semmit sem alkotnak.
A zsidó bölcsek 39 főmunkában – meláchá – összegezték a tiltott tevékenységeket, ilyenek például: mezőgazdasági munkák, főzés, mosás, építés, írás és cipelés. E szigorú előírások megtartása azonban csak az egyik oldalról tűnik nehéznek, valójában ez biztosítja az igazi pihenést a vallásos zsidók számára és a nap emelkedett hangulatát. Bár az alkotás tiltva van, a házasélet éppen hogy kívánatos a szombat éjjelén, ugyanis a sábát másik aspektusa az oneg, azaz az élvezet. Törekedni kell, hogy minél boldogabban legyen átélve e nap, melyet különleges ajándékként kapott a zsidó nép Istentől, és ebbe a házasélet örömei is beletartoznak. A nap végét a hávdálá – elválasztó szertartás – jelzi, mellyel a hívők elválasztják a szombatot a többi naptól és mintegy kilépnek a szakrális térből, a hétköznapok világába, hogy újból elkezdődjön az egy hétig tartó alkotó munka.
Adventisták A hetednapi adventisták, így a Hetednapi Adventista Egyház a szombatot tartja nyugalomnapnak, ellentétben a többi keresztény egyházakkal, amelyek vasárnapot ünnepelnek. Hitüket a Bibliára alapozzák, különösen a tízparancsolat negyedik paragrafusára, amely kijelenti, hogy a hetedik nap a szombat, és meg kell ünnepelni a teremtés emlékünnepeként, mivel Isten is megnyugodott ezen a napon (lásd. I Mózes 2:1-4 és II Mózes 20:8-11).
A II. Mózes 16. fejezetében található leírással bizonyítják, hogy a szombat parancsolata nem a Sínai hegyen kiadott szövetségtől van, hanem már azelőtt is megünnepelték a teremtés emlékére. Hasonlóképpen az új földön sem a vasárnapot ünnepelik, hanem a szombatot (Ésaiás 66:23).
Ezen ótestamentumi szövegek mellett néhány újtestamentumi szövegre alapozva hiszik, hogy Jézus is szombatünneplő volt, mint például Lukács 4:16
"És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni."
Jézus egyik parancsolata arra mutat rá, hogy nem volt szándékában megváltoztatni ezt a napot. Máté 24:20-ban Jézus arra kéri tanítványait, hogy imádkozzanak futásukért, hogy ne szombaton legyen. Pál apostol is nagyon sokszor szombaton tartotta az istentiszteleteket.(Apostolok Cselekedetei 13:12-44, 17:2, 18:6). Az Adventisták Szombatünneplési formája azonban eltér a zsidó hagyománytól, és csak azokat az elemeket tartják meg, melyek megtalálhatóak vagy az ó- vagy az újtestamentumban.
Vasárnap mint nyugalomnap
A keresztény Biblia szerint ezen a napon semmiféle munkát sem szabad végezni és másokkal sem végeztetni.A vasárnap a szabadság szigete, uj.katolikus.hu A hét első napjának nevezi és nyolc alkalommal jelenik meg többnyire Jézus feltámadásával kapcsolatban. Ezenkívül még két helyen tesz említést az újtestamentum. Az egyik az Apostolok Cselekedetei 20:7. "A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig." A második az adományok összegyűjtésével kapcsolatos. I Korinthius 16:2 "A hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, a mikor odamegyek."