Keleti pályaudvar

A Keleti pályaudvar (hivatalosan Budapest-Keleti) Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működő fejállomásának. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is. A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (), Budapest–Hatvan–Miskolc (), Budapest–Újszász–Szolnok (), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád () vonalak vonatai kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta az M2-es metróvonal állomása, 2014-től pedig az M4-es metróvonal végállomása, mindemellett a 23-as és 24-es villamosokkal, valamint számos autóbusz- és trolibuszjárattal is megközelíthető.

Fekvése A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként.

Története Lásd még: a Budapest vasútállomásai cikket A kezdetektől A kiegyezés után, a mai Budapest területén öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt az 1880-as évek elejére egy új fejpályaudvar megépítése vált szükségessé. Az első határozat már 1880-ban megszületett arra vonatkozóan, hogy a következő év őszén el is kezdik az új központi pályaudvar építését. Éppen egy évvel később, 1881. novemberében ki is tűzték a helyét a Kerepesi úti vámnál, az egykori Kerepesi és a Csömöri út kereszteződésében, a mai Baross térnél. Az eredeti tervek szerint már 1883-ra elkészült volna a pályaudvar, de alig egy méternyi mélységben már annyi talajvizet találtak, hogy az alapot meg kellett nagyjából 3000 cölöppel támogatni. Részben emiatt 1882 végén már tudható volt, hogy nem készülnek el vele a következő évre. A bokrétaünnepet 1883. augusztusában tartották, hivatalos átadása – külön ünnepség nélkül – pedig 1884. augusztus 16-án történt.

A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.

A nevét hivatalosan egy 1892. szeptember 20-i rendelettel változtatták át az addigi „Budapest-központi pályaudvar”-ról „Budapest-Keleti pályaudvar”-ra. Jelentős esemény volt ez a második névadás: mivel a MÁV 1892-re magába olvasztotta az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, annak pályaudvara is államvasúti lett, ezért veszítette érvényét a „központi” jelző. Bevezették tehát a Keleti és a Nyugati megkülönböztetést, noha a városon belüli elhelyezkedés mellett a kiinduló vonatok iránya már csak részben indokolta ezt a gyakorlatot. A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.

A személypályaudvarok forgalmában a világháború lényeges változásokat hozott. A Nyugati pályaudvar személyforgalmának csökkenésével szemben a Keleti pályaudvar forgalma megnövekedett. A sok nemzetközi közvetlen kocsi közlekedése miatt összetettebbé vált a pályaudvar forgalma. A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.

A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.

A II. világháborútól napjainkig A második világháború idején, a főváros bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti Baross téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. A teret a mai formájára először 1967 és 1970 között az M2-es metróvonal, majd 2004 és 2014 között az M4-es metróvonal építéshez kapcsolódó felszíni tereprendezés során alakították át. A metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információs ablakok. Az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz. (A felújítása 2023 májusára készült el.Megnyílt az új Utascentrum a Keleti pályaudvaron - MÁV Csoport sajtóközlemény, 2023.05.01.)

Érdekesség, hogy Sarah Connor német énekesnő ezen a pályaudvaron forgatta legnagyobb slágere, a From Sarah With Love című dal videóklipjét.

Az épület Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. Az architektúrájához a régi berlini főpályaudvar 1871-ben épült, majd a második világháború során megsérült és 1959-ben lebontott épülete szolgált minta gyanánt.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki elővárosi vonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (régen többnyire a balassagyarmati vonatoké volt) és 3 vágány a déli oldalon.

A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a hajdani Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1987-1989 között elvégzett vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú. A vágányhálózat- és peronfelújítás 2019 májusában megismétlődött.Horváth Bence - Hétfőn újranyit a Keleti pályaudvar (444.hu, 2019.05.24.)

Műemléki jellege

tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szoborcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Strobl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták. A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe. A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.

A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.

Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.

Forgalom

Képgaléria

Megközelítése budapesti közösségi közlekedéssel bélyegkép|jobbra|250px|Az M2-es metróvonal állomása bélyegkép|jobbra|250px|Az M4-es metróvonal állomása Metró: Busz: Villamos: Trolibusz: Éjszakai autóbuszjárat: Vonat: lásd feljebb

Jegyzetek

Források A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411. o.

További információk Buskó András: Budapest – Keleti pályaudvar, TKM Egyesület, Budapest, 1991, (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat 421.) Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983, Budapest-Keleti vasútállomás a vasutimenetrend.hu oldalon

Megújult a Keleti pályaudvar Lotz-terme A Keleti pályaudvar a MÁV-START oldalán (jegypénztárak, nyitvatartások) A Keleti pályaudvar a Vasútállomások.hu-n A Vendégváró cikke és térkép Keleti pályaudvar, Budapest, Magyarország A kivitelezők Képe 1905 körül Közelkép a homlokzatról ’A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel’ Égtájak és pályaudvarok

Budapest ostroma 1944-45 (Keleti pályaudvar)

Keleti Kategória:Budapest 19. századi vasúti építményei Kategória:Budapest VIII. kerületének közlekedése Kategória:Eklektikus stílusban épült vasútállomások Kategória:1884-ben megnyílt vasútállomások Kategória:Budapest VII. kerületének közlekedése