bélyegkép|jobbra|220px|Az evangélikus templom bélyegkép|jobbra|190px bélyegkép|jobbra|180px|A Schneiderturm bélyegkép|jobbra|220px bélyegkép|jobbra|220px Medgyes építészeti emlékei – a műemlékként nyilvántartott vagy más okból nevezetes épületek – többnyire a város várfalakkal körülvett régi központjában vagy e városmag közvetlen szomszédságában helyezkednek el.
A történeti városmag 1786-ig, II. József „koncivilitási rendeleté”-ig csak szászok lakhattak falai között. Kazinczy Ferenc malíciózusan így írt a városról 1816-ban: „...szép csalódásom hamar eltűnt, midőn a kapun bemenve, ezt a minden szabad királyi városok miniatürjét végigpillantám.”K. F.: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944. 1. köt., 130. o. A belsővár (Kastély) A csekély magaslaton épült belsővár, amelyet kastélynak is neveznek, tulajdonképpen a templom erődje. Az öt toronnyal védett falgyűrű a 15. század első felében már biztosan készen állt. 1450-ben említették először várnagyát. 1980-re készültek el felújításával. A városban a Schuller-házon és a ferences templomon kívül itt találunk gótikus építészeti elemeket.members.aon.at Az evangélikus templom (az egykori Szent Margit-plébániatemplom) Románia egyik legjelentősebb gótikus építménye. Az 1970-es években folytatott ásatások feltárták alatta az első Medgyes, a 12. századi, valószínűleg székely lakosságú falu temetőjét. Az első templom a 13. század végén épült. Ezt az 1330-as–40-es években meghosszabbították. Ehhez a 37×11,5 méteres teremtemplomhoz aztán észak felé mellékhajót építettek úgy, hogy a régi északi oldalfalak helyén négy pillért emeltek. A templomnak ebben az időben, több évtizeden keresztül hiányzott a boltozata. A falakat 1420 körül kifestették. 1437-ben újabb jelentős munkálatokba fogtak. Felépítették az új kórust, északon a sekrestyét és a déli mellékhajót. Valószínűleg ekkor építették a mainál lényegesebb alacsonyabb első tornyot is. A mellékhajók csúcsíves hálóboltozata 15. század közepi, a főhajóé és a kórusé század végi. A templom csarnoktemplom jellegű, tehát a két mellékhajó a főhajóval azonos magasságú. A boltozatot a hajókban, a bordák találkozásánál Mátyás, a Báthori-család, Nagyszeben és Medgyes címere, a kórusban a zászlót tartó Bárány, Mária a kisdeddel és az evangélisták jelképei díszítik. A déli homlokzat flamboyant stílusú ablakai szintén 15. század végiek. 1500 körül készült a sekrestye csillagboltozata. A sekrestyében – II. Ulászló monogramja mellett – ószláv nyelvű feliratot tártak fel, amely mögött csehországi kapcsolatot sejtenek. Az 1420 körül festett freskók, egy a nemzetközi gótika hatása alatt dolgozó mester művei 100 m² felületen maradtak meg. Témáik: a hitetlen Tamás, Assisi Szent Ferenc, a királyok imádása, a pásztorok üdvözlete, Szent Lajos a hitetlenek előtt, Bertalan apostol, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála (az északi mellékhajóban), bunkósbottal agyonvert szent, Szent Miklós, Mannahullás, a tízezer vértanú, Jessze-fa és Krisztus szenvedéstörténetének jelenetei (a főhajóban). A Keresztvitel alatt egy korábbi, az 1380-as évekből származó Királyok imádása rejlik. A kórus külső, északkeleti falán is találtak egy freskótöredéket. Szárnyas oltárának táblaképeit a bécsi Schottenstift iskolájához tartozó festő készítette az 1480-as években. A nyolc festmény Krisztus szenvedéstörténetét ábrázolja. Az oltárszekrény oldalának domborműve a 18. századból való, a Keresztrefeszítést ábrázolja Szűz Máriával és János evangélistával. Bronz keresztelő medencéje Romániában a legrégibb, a 14. század végén öntötték. Gazdagon díszített szószékkoronáját 1679-ben a nagyszebeni Sigismund Möss fafaragó és Paul Demosch festő készítette. Orgonája eredetileg 1678-ból, Johannes Vest szebeni műhelyéből származik, de 1732-ben G. Wachsmann berethalmi mester kibővítette. A templomban rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. A kórus falába a felújításkor nyolc síremléket helyeztek el. Ezek közül az egyik Christian Schesaeusé, mellette Barbara Theilesius szarkofágja a jeles Elias Nicolai műve. A templom tornya a város szimbóluma. 1550–51-ben magasították meg mai, 68,5 méteres méretére, és négy fiatornyot építettek hozzá annak jelzésére, hogy a város pallosjoggal bír. A toronyban, a város legmagasabb pontján kémlelte a láthatárt a város trombitása, innen kapta a Tramiterturm (Trombitástorony) nevet. A torony híresen ferde. Egyre vészjóslóbban dőlt észak felé, de 1927-ben betonozással sikerült ferdeségét a függőlegeshez képest 232 centiméterben rögzíteni.www.welcometoromania.ro A templomban tartott szász küldöttgyűlés 1919. január 8-án állást foglalt a szászok lakta területek Romániához csatolása mellett. A nyugati oldalon álló Glockenturm (Harangok tornya) kaputorony hatszintes, felül faerkéllyel. Az alsó két emeletre kőlépcsőn, feljebb falépcsőn lehet feljutni. Legkorábbi harangját 1449-ben öntötték. A 15. századi tornyon 1695-ben és 1796-ban módosítottak.Uo. Az északnyugati Schulturm (Iskolatorony) eredetileg négyemeletes volt. 1713-ban belefoglalták az iskolába, majd 1888-ban az újonnan magasított iskola tetősíkjáig visszabontották. Az északi, hétszintes Seilerturm (Kötélgyártók tornya) a Speckturm ('Szalonna-torony') névre is hallgat. A kötelesek után a szíjgyártók védték. Az 1850-es évek óta itt őrizték az evangélikus egyházközség és a gimnázium könyvtárát. A toronyhoz kívülről támaszkodó, 15. századi alapokon 1713-ban épült egykori lelkészlakban született 1796-ban Stephan Ludwig Roth.Uo. A sisakszerkezet nélküli, bástyaszerű Mária-torony (Marienturm) felső részét 1500 után módosították. Alatta pince található. Egykor kápolnaként használt földszintjének freskói a Levétel a Keresztről, a boltozaton az Isten Báránya témáját ábrázolják, az evangélisták szimbólumával. Az első emeleten a keresztrefeszítés részletei láthatók. A freskókat 2005-ben restaurálták.Uo. A déli oldalon álló, ötszintes Schneiderturm (Szabók tornya) kőből és téglából épült, felső szintjén szuroköntővel. 1583-ban részben beépítették a régi városházába.Uo. A régi városháza Báthory István adományából 1583-ban épült. Ma iskola és óvoda működik benne. Kétszintes pincéjét egykor börtönként használták. 1856-ban a templomudvar felé előcsarnokkal toldották meg. Mellette, egy korábbi kerek bástya helyén, klasszicista kapuzat mögé 1803-ban a börtönbe vezető lépcsőt vágtak. Az evangélikus parókia a Marienturmhoz csatlakozik. Eredetileg a 15 századból való. Emeletét a 16. században építették, ekkoriak ajtó- és ablakkeretei is. 1793-ban újjáépítették. Egyik ajtaja fölött 1515-ös évszámot olvashatunk. bélyegkép|jobbra|180px|A Wagnerturm
A városerőd bélyegkép|jobbra|180px|A Forkesch-kaputorony és a városfal egy szakasza Mátyás 1477-ben engedélyt adott a városnak 32 zsoldos tartására. A külső városfalat 1490 és 1534 között építették. 1736-ban 2400 méter hosszú és átlagosan nyolc méter magas volt. Három nagy és négy kisebb kapuja mellett 19 torony és bástya védte. A falak legnagyobb része, 1485 méteres hosszúságban megmaradt.members.aon.at és www.welcometoromania.ro
A tornyok és bástyák, az óramutató járásával megegyezően haladva: A Steingässerturm kaputoronyként szolgált Dicsőszentmárton felé. 1507 körül épült, eredetileg barbakán is védte. A kurucok 1705-ben megrongálták. 1745-re barokk stílusban újjáépült. A tőle keletre húzódó, téglából készült falrész pártázata is megmaradt.Uo. A Messerschmiedturm (Késesek tornya) tulajdonképpen egy rondella. A 16. század közepén épült. A Wagnerturm (Kerékgyártók tornya) a 16. század közepe és a 17. század eleje között épült. A körülötte húzódó falrészt 1688 után javították. Később lakóházzá alakították át.Uo. A Goldschmiedgässerturm (Aranyművesek tornya) 16. századi és három szintes. Felirata az 1641-es felújítást, Martin Petri és Petri Michaelis munkáját örökíti meg. Felső szintjén szuroköntő nyílások és lőrések nyílnak. Mellette 1800 körül kaput nyitottak kaput a falban. A tőle északra fekvő falszakasz 1870-ben magától dőlt össze.Uo. A Kürschnerbastei (Szűcsök bástyája) a 16. században, mások szerint 1633-ban épült téglából és kőből. A város egykori déli kaputornya, a Forkesch-kaputorony a Forkesch (Nicolae Iorga) utca végében épült, 1494 és 1534 között. Neve az 1487 körül elpusztult, a város és Muzsna között fekvő Furkeschdorfról, magyar nevén Farkastelkéről való. Mai alakját 1635-ben kapta. Három emeletes, 1800 körül még toronyórája is volt. Az előtte állt barbakánt 1912-ben bontották el. 1953-ban leégett. 1962-ben és 2000-ben felújították, utóbbi alkalommal a tőle keletre húzódó várfal egy szakaszával együtt.Uo.
Templomok a Kastélyon kívül bélyegkép|jobbra|150px|A római katolikus, volt ferences templom bélyegkép|jobbra|150px|A görögkatolikus templom A római katolikus (volt ferences) templom a 15. század közepe és a 16. század eleje között épült a városfalak belső oldalára, gótikus stílusban, eredetileg is teremtemplomként. Tornyát védőtoronynak használták. 1534-ben itt temették el Lodovico Grittit, és 1613-ban tornyából lökték le Báthory Gábor gyilkosait, Nadányi Gergelyt és Szilasy Jánost. Nagyrészt eredeti formájukban maradtak fönn a nyolcszögzáródású szentély és ablakai, a nyugati homlokzat késő gótikus kettős kapuzata, a támpillérek, a hálóboltozatú sekrestye és a sekrestyeajtó. A főoltár mögötti, középkori freskótöredékek a Keresztrefeszítést ábrázolják. A ferencesek 1721-ben visszakapták, ezután barokk stílusú átalakításokat hajtottak rajta végre. Hajójának gótikus ablakait kicserélték, a kórus és a kápolna alá kriptát ástak. Déli mellékkápolnáját a Haller család használta. A karzat mellvédjén Haller János gubernátornak és feleségének, Daniel Zsófiának, az újjáépítés fő donátorainak stukkóból készült címere látható. A mai rokokó, forgatható főoltár elemeit 1773 után a kolozsvári ferencesektől vásárolták. Stalluma ugyanekkor készült, 1778-ban aranyozták. A főoltárt és a stallumot az 1970-es években, vitatható színvilágban újították fel. Előtere 1865-ben épült. A Richard Schlein grottaui műhelyében készített üvegablakokat 1911–13-ban helyezték el. A Szent Antal-oltár melletti fogadalmi táblácskák kb. fele román nyelvű. A templom melletti, eredetileg kolostorépület 1970 óta a városi múzeumnak ad otthont. Keleti szárnya 15. századi, gótikus, nyugati és északi szárnya 1726 és 33 között épült. A ferencesek 1444-ben telepedtek meg a városban, és 1556-ban kergették el őket. 1535-ben 35 szerzetes lakta a kolostort. A reformáció után istállóként használták, majd 1699-ben a város kórházzá alakíttatta át. 1747-ben emelték konvent rangjára, ettől kezdve iskola működött benne. A múzeum gyűjteményének alapja a két világháború között az akkori szász lelkész által összegyűjtött néprajzi anyag.lexikon.adatbank.ro és www.welcometoromania.ro A görögkatolikus (Bob-) templom 1826-ban, klasszicista stílusban épült. Belső festése 1934-ből való. Vele szemben, a téren korábban egy valószínűleg középkori alapítású Szent Miklós-templom állt. Mellette, a Mihai Viteazul/Zekesch utca 10. szám alatti Mihai Eminescu Általános Iskola 1895-ben épült, és eredetileg a görögkatolikus egyházé volt. Helyén működött egykor a város első román iskolája.
A főtér bélyegkép|jobbra|210px bélyegkép|jobbra|200px|A Traube szálló A főtér (Pța Regele Ferdinand / Grosser Marktplatz) déli oldalán a házakhoz hátul veteményeskert is tartozott, amelyek helyére a 19–20. században épültek föl a Klettengasse (Str. Kogălniceanu) északi oldalának házai. 1. a volt városháza – 15–20. század, két korábbi ház egyesítésébőlwww.welcometoromania.ro 12. a volt szász kaszinó (18–20. század) 13. A volt piarista kisgimnázium 1741 és 1789 között működött a barokk stílusban, a 18. század elején épült házban. A rend 1794-ben eladta Guggenberger kereskedőnek. Tanára volt Dugonics András.Uo. 14. Schuster-ház – 1783–84, 1949-ig Zum Auge Gottes patika, a homlokzat két szélső oldalán „J. S.” monogram („Johann Schuster”) és 1813-as házszám olvashatóUo. 15. a Dafora olajkutató vállalat székháza (18–20. század)