A barnafejű gébicsvireó (Cyclarhis gujanensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Tanagra nembe Tanagra gujanensis néven.
Alfajai Cyclarhis gujanensis cantica Bangs, 1898 Cyclarhis gujanensis cearensis S. F. Baird, 1866 Cyclarhis gujanensis coibae Hartert, 1901 Cyclarhis gujanensis contrerasi Taczanowski, 1879 Cyclarhis gujanensis dorsalis Zimmer, 1942 Cyclarhis gujanensis flavens Wetmore, 1950 Cyclarhis gujanensis flavipectus P. L. Sclater, 1859 Cyclarhis gujanensis flaviventris Lafresnaye, 1842 Cyclarhis gujanensis gujanensis (Gmelin, 1789) Cyclarhis gujanensis insularis Ridgway, 1885 Cyclarhis gujanensis nicaraguae W. Miller & Griscom, 1925 Cyclarhis gujanensis ochrocephala Tschudi, 1845 Cyclarhis gujanensis parva Chapman, 1917 Cyclarhis gujanensis pax Bond & Meyer de Schauensee, 1942 Cyclarhis gujanensis perrygoi Wetmore, 1950 Cyclarhis gujanensis saturata Zimmer, 1925 Cyclarhis gujanensis septentrionalis A. R. Phillips, 1991 Cyclarhis gujanensis subflavescens Cabanis, 1861 Cyclarhis gujanensis tarijae Bond & Meyer de Schauensee, 1942 Cyclarhis gujanensis virenticeps P. L. Sclater, 1860 Cyclarhis Cyclarhis gujanensis viridis (Vieillot, 1822) Cyclarhis Cyclarhis gujanensis yucatanensis Ridgway, 1887
Előfordulása Mexikó, Trinidad és Tobago, valamint Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela területén honos.
A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, mangroveerdők, mocsári erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 16 centiméter, testtömege 22-35 gramm. Nagy feje szürkésbarna, szárnyai zöldek, hasa és mellkasa rózsaszínes sárga. 220px|bélyegkép Életmódja Rovarokkal, hernyókkal és gubókkal táplálkozik.
Szaporodása Fűből készült, csésze alakú fészkét, magasan ágvillába készíti. Fészekalja 2–3 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete Rendkívül nagy az elterjedési területe, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források – magyar neve
Külső hivatkozások Képek az interneten a fajról Internet Bird Collection - videók a fajról
Kategória:Cyclarhis Kategória:Madárfajok Kategória:Mexikó madarai Kategória:Trinidad és Tobago madarai Kategória:Belize madarai Kategória:Costa Rica madarai Kategória:Guatemala madarai Kategória:Honduras madarai Kategória:Nicaragua madarai Kategória:Panama madarai Kategória:Salvador madarai Kategória:Argentína madarai Kategória:Bolívia madarai Kategória:Brazília madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Francia Guyana madarai Kategória:Guyana madarai Kategória:Paraguay madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Suriname madarai Kategória:Uruguay madarai Kategória:Venezuela madarai