Bónis Éva (Budapest, 1919. január 20. – Budapest, 1999. február 12.) régész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.
Élete Édesapja Bónis Pál. Apai nagyanyja Edvi Illés Auguszta, Edvi Illés Károly büntetőjogász akadémikus húga. 1944-ben kötött házasságot. Fia Baranyai Zsolt (1948–1978) matematikus.
1937-ben a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. A történettudományok kandidátusa fokozatot 1968-ban nyerte el, kandidátusi értekezésének címe: A gellérthegy – tabáni késővaskori telep, mely 1969-ben németül is megjelent. A Magyar Tudományos Akadémián a történettudományok doktora 1988-ban, a pannóniai agyagművesség termelési központjairól írt doktori értekezésével.
Munkássága Bónis Éva a Fővárosi Múzeumok Régészeti Intézetében kezd dolgozni (1940–1951). A Magyar Nemzeti Múzeumba 1951-ben kerül, ahol először tudományos munkatárs, majd az Adattár osztályvezetője (1955–1956). 1956-1962 között tudományos főmunkatárs, 1962-1987 között a Római Gyűjtemény vezetője.
1962-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékén oktat, 1981-től annak címzetes egyetemi docense, később címzetes egyetemi tanár.
Magyar és külföldi tudományos társaságok tagja: 1973-tól az MTA Régészeti Bizottság Ókori Albizottságnak, 1966-tól a Német, 1975-től a bécsi Régészeti Intézetnek. A Római Kerámiakutatók Nemzetközi Egyesületének (Rei Cretariae Romanae Fautores) tagja 1957-től.
Az Archaeologiai Értesítő szerkesztője és a szerkesztőbizottság tagja (1949–1992).
Elismerései 1948 Kuzsinszky Bálint-emlékérem 1953 Akadémiai Jutalom (Vetus Salina (Adony) római tábor leleteinek feldolgozásáért) 1970 Művelődésügyi Minisztérium Nívódíja 1976 Móra Ferenc-emlékérem 1978 Rómer Flóris-emlékérem 1993 Széchenyi István-emlékérem
Művei A császárkori edényművesség termékei Pannoniában. A Terra Sigillátákon kívül. Egyetemi doktori értekezés is. Budapest, 1942. Üvegtechnikát utánzó poharak Aquincumban. Budapest Régiségei, 1943. Későrómai üvegleletek Aquincumban. Budapest Régiségei, 1945. A Bécsi úti kora római temető agyagedényei. Antiquitas Hungarica, 1947. Das frühröhmische Lager und die Wohnsiedlung von Adony. Társszerző Barkóczi László. Acta Archaeologica, 1954. Archäologische Funde in Ungarn. Die Kelten. Budapest, 1956. Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon. Folia Archaeologica, 1958. Magyarország népeinek története a honfoglalás koráig. Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításához. Társszerző. Budapest, 1962 (németül is megjelent). A gellérthegy – tabáni késővaskori telep. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1964. németül: Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. Archaeologia Hungarica, Series nova (47). Akadémiai Kiadó, 1969. A brigetiói sávos kerámia. Folia Archaeologica, 1970. Recent Results of Celtic Investigations in Hungary. Acta Archaeologica, 1972. A brigetiói katonaváros fazekastelepei. Folia Archaeologica, 1975. Pannoniai edényégető kemencék. In: Iparrégészet Magyarországon. Veszprém, 1980. The Archaeology of Roman Pannonia. Budapest, 1980. A pannoniai agyagművesség termelési központjai. MTA Doktori értekezés. Budapest, 1987. Fazekastelep az aquincumi polgárváros déli falánál, a Schütz-vendéglő mellett. Budapest Régiségei, 1993.
Források Bónis Éva - Nevpont.hu Bónis Éva - Petőfi Irodalmi Múzeum Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
További információk PóczyKlára: B. Bónis Évára emlékezünk - Budapest Régiségei 33. (1999)
Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar nők Kategória:1919-ben született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek