Thouars (ejtsd: Tuáhr) város Franciaországban, Deux-Sèvres megyében, a Poitou-Charentes tartományban. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Új községként 2019. január 1-jén jött létre, amikor Mauzé-Thouarsais, Missé és Sainte-Radegonde korábbi községekkel egyesült.

Földrajzi fekvése A Loire egyik bal oldali mellékfolyója, a Thouet partján fekszik festői szépségű környezetben, Bressuire, Parthenay, Saumur, Loudun helységek negyven kilométeres körzetén belül. Közeli városok : Niort, Poitiers, Angers.

Thouars nevének eredete A helység neve a latin Tudae arx (a Thouet vára) kifejezésből ered.

Története thumb|left|Thouars. A Château Trémoille-kastély és a Pont des Chouans-híd a Thouet partjáról thumb|left|Thouars. A Trémoille-kastély a Thouet partjáról thumb|left|Thouars. A Trémoille-kastély kápolnája thumb|left|Thouars. Église Saint-Laon-templom thumb|left|Thouars. Église Saint-Médard-templom thumb|left|Thouars. Chapelle Jeanne d'Arc-kápolna thumb|left|Thouars. A Chapelle Jeanne d'Arc-kápolna homlokzata thumb|left|Thouars. A Tour Porte au Prévost torony és a városfalak thumb|left|Thouars. A városfalak a Parc Imbert ligetből thumb|left|Thouars. A Église Saint-Médard templom hajója Az első közösségek az időszámításunk előtti negyedik évezredben telepedtek meg a helységben, a Thouet és a kastély közötti térségben. E lakosok halottaikat a coteau de Fleury-i dolmenhez temették, a Montsavard-barlangban laktak és isteneiket a Motte des Justices (Az Igazságtételek Halma) elnevezésű tumuluson imádták. Ma a tumulus alig látható, minthogy a város ipari negyedében található. Méretei folytán (174 méter hosszúságával és 15 méter szélességével) ez a mesterséges földhalom Franciaország leghosszabb történelemelőtti korokból származó oltára s egyben Európa egyik legjelentősebb halomsírja. A városban egy római út maradványai is föllelhetőek. 760-ban Thouars Akvitánia része volt. 762-ben Kis Pipin, akit fia, Nagy Károly is elkísért erre a hadjáratra, lerombolta a gall-római erődítményt és kastélyt. 1158. augusztus 18-án, II. Henrik, Anglia királya három napos ostrom árán beveszi a várost fölégetve a Saint-Médard-templomot. A város kilenc méter magas és négy és fél kilométer hosszúságot fölölelő falai a XIII. században épültek. A várfal egykori 37 tornyából ma csupán kettő áll (a Tour du Prince de Galles és a Tour Porte au Prévôt torony). 1372. november 3-án Bertrand du Guesclin végérvényesen visszacsatolta a várost a francia koronához. XI. Lajos gyermekkorát Anjou-ban töltötte, s gyakran vadászván a Thouars környéki erdőségekben, fölöttébb megkedvelte a helységet, amely ebben a korszakban élte meg egyik fénykorát. XI. Lajos személyesen igazgatta a várost: a Saint-Laon-templomot új toronnyal ékesíttette föl, fölújíttatta a Pont-Neuf (ma Pont des Chouans) hidat és a korabeli kastélyt. Skóciai Mária (1424-1445), XI. Lajos felesége, a Saint-Laon apátságot kápolnával bővíttette ki: hamvai ma ott nyugszanak a thouars-i Saint-Laon apátsági templomban. A helység 1563-tól a Thouars-i Hercegség fővárosa volt.

Lakossága 1793-ban 1 735, 1906-ban 6 276, 1954-ben 10 626, 2009-ben 9 928 lakosa volt.

Turisztikai látnivalók Église Saint-Laon templom, XII. század Église Saint-Médard templom, XV. század La chapelle Jeanne d'Arc kápolna Chapelle du château des ducs de La Trémoille kastély kápolnája (Collégiale Sainte Chapelle Notre-Dame), ahol Franciaországban egyedülálló jelenségként a gótikus építészet flamboyant (lángoló) stílusa a Reneszánsz építészeti díszítőelemeivel ötvöződik. Le Château des ducs de La Trémoille kastély, XVII. század Les remparts (a megerősített városfalak), XII. és XIII. század La Tour du Prince de Galles torony La Tour Porte au Prévost torony La Porte Maillot kapu Le Pont des Chouans híd. Thouars és Saint-Jean-de-Thouars helységet kötötte össze.

Thouars neves szülöttjei Charles Archaimbault (1921 – 2001) etnológus Jean Dumont (1930, politikus Jean-Hugues Anglade (1955) színész Stéphane Grégoire (1968) labdarúgó Nicolas Goussé (1976) labdarúgó

Testvérvárosai Diepholz, Németország Port-Gentil, Gabon Hannut, Belgium Helensburgh, Skócia

Irodalom Hugues Imbert, Histoire de Thouars, Mémoire de la Société de Statistique des Deux-Sèvres, t. X, Niort, édition Clouzot, 1870. .

Jegyzetek

További információk Thouars hivatalos honlapja Poitou-Charentes portálja

Kategória:Deux-Sèvres megye települései Kategória:Deux-Sèvres megye új községei