A Szászcsávási Zenekar egy hagyományos cigányzenekar az erdélyi Szászcsávásról, akik 1967 óta játszanak rendszeresen együtt.
Történet A szászcsávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ők is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tűri meg. Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkából és téglavetésből tengődve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetősége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: főleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektronikus zene. A zenekar felállása Szászcsáváson egy vonószenekar alapvető felállása a hegedű-kontra-bőgő hármas. A hegedű a klasszikussal megegyező; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A bőgőről az E húr hiányzik, csak az A, D, G húrokon játszanak. Húsz-harminc évvel ezelőtt a kontra helyett a prímkontrát használták. A prímkontra a hegedű áthangolásával készül, a1-d1-g húrjai szintén egyszerre szólalnak meg. Játékmódjára a kontránál alkalmazott, dúr hármashangzatokon alapuló harmóniakíséret mellett a hegedű által megszólaltatott dallam hangjainak kijátszására, vagy minél hűbb követésére való törekvés volt jellemző. Ma önmagában a hegedű kíséretére már nem használják, de alkalmanként, a kontra mellett kiegészítő hangszerként még igen. Régebben gyakran használták a mélyhúros kontrát az énekek kíséretéhez, és nem a tánchoz használták. A háromtagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással. Tagok A Szászcsávási Zenekar magja Jámbor István „Dumnezeu” (született 1951) prímás; testvére, Csányi Mátyás „Mutis” (szül. 1953) bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc „Csángáló” (szül. 1951), a kontrás által alkotott együttes. Mindhárman „Csángáló” nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenctől, a „Vén Kránci”-tól tanultak muzsikálni; őket egészítik ki a fiatalabbak: „Csángáló” unokatestvére, Mezei Levente „Leves” (1969-2017) prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor „Cilika” (szül. 1959) prímás; és „Csángáló” fia, Jámbor Ferenc „Tocsila” (szül. 1970) kontrás. Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetően a zenélésből élnek.
Repertoár A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak. A repertoár vidékenként és nemzetiségenként is eltér. Hagyomány Erdélyben, hogy ha a menyasszony és vőlegény egymástól távol eső faluból származik, akkor a kétféle vidékről való rokonság számára a lakodalomba két zenekart fogadnak meg. Így a szászcsávási zenészek gyakran eljutottak a Belső-Mezőség, Kelet-Mezőség távoli falvaiba is, bár ilyenkor néhány helyhez kötődő speciális dallamon (pl. menyasszonykísérőn) kívül csak saját vidékük táncait kell muzsikálniuk. A szászcsávási zenészek legnagyobb érdeme az, hogy azt a hagyományos erdélyi vonós tánczenét játsszák, ami egykor még Erdély-szerte virágzott. A zenekar tagjai rendszeresen és folyamatosan zenélnek: szinte minden hétvégén lakodalom, közben egy-egy alkalmi muzsikálás, ha másért nem, hát saját örömükre.
Sűrű verbunk (a Kis-Küküllő vidékén általános gyors tempójú férfitánc) Csárdás (fenthangsúlyos páros tánc, változó tempóval) Szökő (a csárdás gyorsabb változata) Lassú csárdás (egy lassabb változat házaspárok és öregek számára) Székely verbunk (egy férfitánc a Székelyföldről) Féloláhos (a lenthangsúlyos székelyföldi forgatós egyszerűbb helyi változata) Pontozó (a Magyarózd környéki magyarok szóló férfitánca) Szegényes (a pontozó lassabb formája) Öreges pontozó (a pontozó gyorsabb, speciális változata) Lemezek
Muzică populară maghiară din Valea Târnavelor (Kis-Küküllő menti magyar népzene). Gyűjtötte és szerkesztette Pávai István. (LP, Electrecord EPE 03468 1989, Bukarest) Musique folklorique de Transylvanie (CD, Quintana, QUI903072 1992 Franciaország) Szászcsávás Band - Erdélyi népzene (CD, Thermal Comfort Kft 2BZAPG, 1996, Budapest) Szászcsávás Band 3 (CD, Thermal Comfort Kft. 3BZATH2, 1998, Budapest) Amit tudok (CD, Figurás Néptánc Együttes 1999, Bern, Svájc) Live in Chicago (CD, Thermal Comfort 4ALTHC3 Kft, 2000, Budapest) Cigány vagyok, árok partján születtem (CD, Dancsmarket Records DMR 120, 2008, Románia)
Koncertek
2002. október 11-12. San Diego, Santa Ana 2002. szeptember 11. Kalifornia, The Hungarian Harvest Festival 2003. március 21. IV. Országos Maratoni Folk Hétvége 2003. július 13. Diósgyőr, XXIV. Kaláka Folkfesztivál 2003. július 27. – augusztus 3. Magyarlapád, VI. Maros és Kis-Küküllő menti Népzene és Néptánctábor 2004. november 6-8. Amszterdam, Budapest Nights - Mediawave Festvial Days 2005. július 21. XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 2006. május 1. Komárom, Mediawave Fesztivál 2006. szeptember 15. Örökség Fesztivál – Pécsi Napok 2008. június 13. Diósgyőr, Borsodi Fonó 2008. július 19. Győr, MonarchiaFest és Kisalföldi Folklórfesztivál 2008. augusztus 2-9. Jászberény, XXVII. Nemzetközi Táncház és Tánctábor és Zenésztábor 2009. június 26. Szeged, VI. Martin György Országos Néptáncfesztivál 2009. július 26.-augusztus 2. XI. Kommandói Cigányfolklór tábor 2009. augusztus 6-9. Jászberény, XIX. Csángó Fesztivál 2009. szeptember 19. Budapest, Kobuci kert 2009. szeptember 19. Aradványpusztai Falunap 2009. december 10. Budapest, Uránia Mozi 2009. december 20. Sopron – Közreműködés a Muzsikás Együttes karácsonyi koncertjén 2009. december 21. Budapest, Művészetek Palotája – Közreműködés a Muzsikás Együttes karácsonyi koncertjén 2010. április 4-5. Hollókői Húsvéti Fesztivál 2010. május 11-12. Budapest Folk Fest 2010. május 25. XXI. Pécsi Folknapok 2010. június 11. Győr, koncert és táncház 2010. június 12. Mecsér, Ladikos Fesztivál 2010. július 10. Kőszeg 2010. július 14. Somló Hangja Fesztivál 2010. július 18. XVI. Székelyföldi Tánctábor 2010. július 25. XII. Kommandói Cigányfolklór tábor 2010. augusztus 7. Szentendre, Jazz és Folk est 2010. augusztus 6. Jászberényi Nyár – Vigadalmi Napok 2010. augusztus 8. VI. Szászcsávási Népzene és Néptánctábor
Kritikák „A Szászcsávási Zenekart hallgatva igen nehéz megállapítani, mikor játszanak magyar és mikor cigányoknak való zenét. Aki nem kellő óvatossággal vagy szakértelemmel figyeli és meg akarja tanulni a szászcsávási és környékbeli táncokat, akár helyszíni élményei is könnyen félrevezethetik a magyar és cigányzene és táncfigurák elkülönítésében.”folkMAGazin, 1999-2000-Tél, VI. évfolyam 4. szám „A »világhírű« jelző nem tekinthető túlzásnak, hiszen a zenészek a világ számos országában koncerteztek már: Szlovákiában, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Japánban. Portréfilm is készült a zenekarról, melyet a 2003-as filmszemlén mutattak be A Szászcsávási Banda címmel.”http://www.ilovepecs.hu, 2010. május 25. „A zenészek nyilvánvaló élvezete és erőteljes bemutatója átragadt a közönségre… A csárdást és a három ráadást jókedvűen, tapssal köszönték meg. (eredetiben: …the musicians obvious enjoyment and dynamic presentation transported the audience… The csardas dances and the three encores sent the audience into clapping spasms and delighted cheering.)”Washington Post, 2002. szeptember 14.
Külső hivatkozások A Szászcsávási Zenekar honlapja Szászcsávás honlapja A Szászcsávási Zenekar a MySpace-en Szászcsávási zenekar - Székely verbunk Szászcsávási mahala Szászcsávási cigány pontozó Szászcsávási cigánytánc
Források
Kategória:Népzene Kategória:Cigány kultúra Kategória:Erdély