A hosszúcsőrű fahágó (Nasica longirostris) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó Nasica nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1819-ben, a Dendrocopus nembe Dendrocopus longirostris néven, innen helyezték jelenlegi nemébe.
Előfordulása Dél-Amerika északi részén, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, valamint folyók és tavak környéke. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Átlagos testhossza 36 centiméter, testtömege 78-92 gramm.
Életmódja Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások Képek az interneten a fajról
Kategória:Nasica Kategória:Madárfajok Kategória:Bolívia madarai Kategória:Brazília madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Francia Guyana madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Venezuela madarai