A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) egy sportági szövetség, amelynek feladata az atlétika népszerűsítése, valamint az amatőr és hivatásos sportesemények, versenyek összehangolása Magyarországon. A szövetség székhelye Budapesten található. A MASZ a Nemzetközi Atlétikai Szövetség teljes jogú tagja.
Történelme Az Olimpiai Játékok felújítása (Athén, 1896) jelentősen hozzájárult e sportág fejlődéséhez is. A Magyar Atlétikai Club (MAC) kezdeményezésére 1897-ben alakult. Az évszázadban az atlétika fogalma alá tartozó versenyágak és az atlétikai versenysport legfőbb sporthatósága. Szakolyi Alajos a szövetség létrehozására körlevélben fordult a magyar sportegyesületekhez. A felhívás nem keltett nagy lelkesedést. A startnál a budapesti egyesületek közül 4, a vidékiek közül 3 lépett be a tagok sorába. 1903-ban már 22 egyesület fogadta el az alapszabályt és csatlakozott a szervezethez. Az első bajnoki viadal is ebben az évben zajlott le a Margitszigeten. Az 1900. évben a szövetség írta ki az első kard- és tőrvívóbajnokságot, majd 1904-ben az első vízipóló bajnokságot. 1906-ban kitört a Magyar Tornaszövetség és a Magyar Atlétikai Szövetség között a sportágak képviseleti harca. 1907-ben bírósági határozat mondta ki a sportfőhatóságok jogainak gyakorlását. Az egyre jobban megerősödő sportágak önállósodásra törekedve kiváltak a szövetségből. 1907-ben az úszósport, 1913-ban a vívósport, 1921-ben a birkózósport. 1922-ben 183 tagegyesület ünnepelte alapításának 25 éves jubileumát. A szövetség hét autonómiával felruházott vidéki kerületbe szervezve végezte szakmai munkáját.
A szövetség teljes jogú tagja az atlétikai sportok összefogására 1912-ben létrehozott Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetségnek (IAAF – International Amateur Athletic Federation). Mai neve Nemzetközi Atlétikai Szövetség. Az IAAF legfelsőbb vezetője a mindenkor választott Elnök, tagjai a Tanács választott Tagjai és a Főtitkár. Ez a testület vezeti és felügyeli négyéves választott ciklusokban a nemzetközi atlétikai szövetséget. Jelenlegi székhelye Monaco.
Magyar tisztviselők az IAAF-ben a Tanács főtitkára: 1991-től Gyulai István a Tanács tiszteletbeli tagja: (1964-1996) dr. Sir József a Sevillai Kongresszuson (Spanyolország) dr. Pikó Károly tagja lett az IAAF Orvosi Bizottságának, Szalay Péter pedig a Média Bizottságnak.
1932-ben magyar javaslatra megalakult az Európa Bizottság, majd 1934-ben az Európai Atlétikai Szövetség. Az olaszok vállalták az I. Európa-bajnokság rendezését Torinóban. Tehát az első kiemelkedő kontinensviadal szervezői a Magyar Atlétikai Szövetség szakemberei voltak. Elsősorban Stankovits Szilárd elnök, és munkatársai, Misángyi Ottó, Moldoványi István, és Sándor Alfonz, az ő szakszerű előkészítő munkájuk érdemel elismerést.
Az Európai Atlétikai Szövetség (European Athletic Association, EAA) 1999 őszi kongresszusán ismét a Szövetség alelnökévé választotta dr. Schulek Ágostont (a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét), Nyerges Mihályt (a MASZ alelnökét) pedig újraválasztották az EAA Marketing Bizottságának tagjai közé.
A jelentősebb atlétikai viadalok Európa Kupa (1965-től), Fedettpályás Európa-bajnokság (1970-től), Világ Kupa (1977-től kétévente), Világbajnokság (1983-tól), Európa-bajnokság (már 1934-től) Fedettpályás világbajnokság (1987-től) Ifjúsági világbajnokság (1986-tól) Utánpótlás Európa-bajnokság (1997-től).
Kiemelkedő nemzetközi sikere a magyar atlétikának, hogy Debrecen elnyerte a 2001-es II. ifjúsági világbajnokság rendezési jogát, valamint Budapesten került sor a 2004-es fedett pályás világbajnokságra. Nemzetközi sikereink között meg kell említenünk, hogy a magyar atlétika vezetői és szakemberei, lelkes segítői: 2 Európa-bajnokságot (1966, 1998), 2 Fedettpályás Európa-bajnokságot (1983, 1988), 1 Fedettpályás világbajnokságot (1989), 1 Mezeifutó világbajnokságot (1994), 1 Ifjúsági Európa-bajnokságot (Nyíregyháza, 1995), 3 Főiskolai világbajnokságot (1935, 1949, 1954), 1 Universiadét (Gödöllő, 1965), 1 Európa Kupa női A döntőt (1972), 1 Európa Kupa női B döntőt (1985) szerveztek meg és vezettek le.
Elnökség 1928 Elnök: Stankovits Szilárd Főtitkár: Nádai Jenő 1991 Elnök: Gyulai István 1999 Elnök: dr. Schulek Ágoston Alelnök: Nyerges Mihály
Sikerek, díjak Az IAAF Veterán jelvényének magyar birtokosai, hazai és nemzetközi kiemelkedő vezetési és szervezési munkáért: 1928-1938 Stankovits Szilárd 1989-1996 Nyírő György 1964-1996 dr. Sir József 1991- Gyulai István 1993- Mindszenty János 1999- Id. Mátraházi Imre 2013- Gál László
Jegyzetek
Források Pálfy György: A sport enciklopédiája I-II. kötet – 1928. Budapest, Enciklopédia Rt. kiadása Külső hivatkozások A Magyar Atlétikai Szövetség honlapja
Kategória:Magyar atlétika Kategória:Magyarországi sportszövetségek Kategória:1897-ben alapított szervezetek