Alsópusztafa () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Murakirályhoz tartozik.
Fekvése Csáktornyától 12 km-re keletre, Perlaktól 4 km-re északra az A4-es autópálya közelében fekszik.
Története A települést 1478-ban "Pusztakovecz" említik először a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Hadrovics László szerint nevét a horvát "pusti" azaz puszta (száraz) melléknévből kapta a Stratka patak gyakran kiszáradó medrére utalva. Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1592-ben a Zrínyiek vámszedőhelyet létesítettek itt, a település ugyanis a forgalmas Letenye-Varasd út mentén feküdt, mely itt keresztezte a Kisszabadkáról Alsópálfára vezető utat.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1768-ban az egész település Sélley László birtoka volt. Az 1786-os összeírás szerint a faluban 14 ház állt, melyben 17 család élt, közülük kettő volt nemes. Az összlakosság 128 fő volt, közülük 61 nő.
Vályi András szerint " PUSZTAKOVECZ. Alsó, és Felső Pusztakovecz. Két Horvát falu Szala Vármegyében. Alsónak földes Ura Selley; Felsőnek pedig Gróf Keglevics Uraságok; amaz fekszik Sz. Györgyhöz; ez pedig Csáktornyához nem meszsze, mellyeknek filiájik. Alsónak határja közép termékenységű; amannak pedig minden megkívántató javai vannak, első, és második osztálybéliek."
1828-ban Alsó-Pusztakovecz falunak 21 háza volt, 176 lakossal, akik mind katolikusok. 1857-ben 15 házában 188 lakos élt, három magyar kivételével mind horvátok. A falu a tüskeszentgyörgyi plébániához tartozott. A lakosság száma ezután folyamatosan nőtt, 1868-ban 191, 1880-ban 229, 1890-ben 255, 1900-ban 289 volt a számuk. 1900-ban 263 horvát és 26 magyar anyanyelvű lakos élt a településen, de a magyar nyelvet 87-en beszélték.
1910-ben 320 lakosa volt, közülük 293 horvát és 27 magyar anyanyelvű volt. 1918-ban a Sélley család itteni birtokát a veszprémi ítélőtábla elnöke dr. Szabó Elek vásárolta meg, de az első világháború után elveszítette. A birtokot a földreform során felosztották. A falu 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1925-ben 312, 1931-ben 324 lakosa volt a településnek. 1941 és 1945 között a falu ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. Az elektromos áramot 1951-ben vezették be. 1953-ban 69 házban 345-en éltek itt. 2001-ben 341 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 188 220 229 255 289 320 336 324 345 345 353 365 395 390 341 286 241
Nevezetességei Szűz Mária Királynő tiszteletére szentelt útikápolnája 1875-ben épült. Az 1970-es években a kápolnát forgalmi okokból az eredeti helyétől 30 méterre délebbre helyezték át. A kápolna három oldalról nyitott, szép mozaikkép díszíti, melyet Vladimir Meglić akadémiai festő készített. A Skapulárés Szűz Mária-oszlop 1906-ban készült. Az 1990-es években restaurálták. A falu Szűz Mária Királynő tiszteletére kápolnát épített, melyet 2004. augusztus 22-én szentelt fel Marko Culej varasdi püspök.
További információk Murakirály község honlapja Alsópusztafa adózói 1715-ben Híres alsópusztafaiak Séllyey Elek (1788-1850), Zala vármegye alispánja.
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései