A limitált animáció egy olyan animációs technika, amelynek segítségével nem kell minden egyes fázist megrajzolni, hanem újra és újra fel lehet használni a korábbi rajzokat.
Az egyik legszembetűnőbb sajátossága a karikatúraszerű, stilizált képi világ, amit megjelenésekor modern dizájnnak neveztek.
A harmincas-negyvenes évekbeli Walt Disney-rajzfilmek megvalósítása a realitáson alapult; minden egyes mozdulatot sebészi pontossággal és rendkívüli részletességgel alkottak meg. Ez a technológia idő- és költségigényes volt. A limitált (vagy korlátozott) animáció segítségével megjelenhetett az absztrakt és a szimbolikus rajzstílus, és rövidebb munkaidővel lehetett effektív animációt alkotni. E technológia nélkül olyan forradalmi rajzfilmek, mint a Sárga Tengeralattjáró vagy Chuck Jones The Dot and the Line-ja sosem készülhettek volna el.
A limitált animáció legfontosabb vonása a fázisrajzok számának redukálása. A film, hogy folyamatos mozgásként érzékelhesse szemünk, 24 képkockát futtat le másodpercenként. Normál sebesség esetében a legtöbb animációs film megdupláz minden fázist, azaz másodpercenként csak 12 különböző képet láthatunk. A gyorsabb mozgás szimulálására mind a 24 fázis lefut, bár rengetegszer láthatunk kimerevített képkockákat, mikor a figura nem mozdul. A Disney-filmek átlagosan 18 rajzzal operáltak másodpercenként. A limitált animáció esetében drasztikusan lecsökken a fázisrajzok száma, amelyek a kulcsfázisok közti átmenetért felelnek.
Emellett a limitált animáció egyéb speciális, időtakarékos praktikákat is használ.
Történelem
A költségtakarékos animáció története a harmincas évekig nyúlik vissza. A korai Looney Tunes-rajzfilmek („Bolondos dallamok”) sztárja Bosko volt. A széria készítői különböző, látható trükköket alkalmaztak (mint a tükrözött rajzok és az ismétlődő animációk), hogy ezzel feleannyi költségből tudjanak méltó konkurenciát alkotni a Disney-filmeknek.
A limitált animáció eredetileg csak egy művészeti elképzelés volt, ám később az alacsony büdzséjű rajzfilmek alapvető technológiája lett. A United Productions of America (UPA) készítette az első, alacsony fázisrajz-számmal operáló rajzfilmeket. A Gerald McBoing-Boing Oscar-díjat nyert, s ezzel ráirányította Hollywood (például a Warner Brothers és a Metro-Goldwyn-Mayer) figyelmét az új formátumra. A limitált animáció legnagyobb hatása természetesen a költségvetésben mutatkozott meg: mivel jóval kevesebb rajzot kellett alkotni, az egyes produkciók büdzséje alacsonyabb lett. Az ötvenes években szinte minden vezető rajzfilmstúdió limitált animációra váltott.
A hatvanas-hetvenes évek volt a limitált animáció aranykora, többek közt a Hanna-Barberának köszönhetően. A szombat reggeli rajzfilmek olcsók és könnyen legyárthatóak voltak. A korszak vezető televíziós stúdiói, a Hanna-Barbera, a Jay Ward Productions és a Filmation a gyengébb animációs megvalósítástól függetlenül virágkorukat élték.
Technikák Ezek az apró trükkök drasztikusan lecsökkentik egy animációs film költségeit: a fázisrajzok és szekvenciák ismétlődése - az animátoroknak csak egyszer kell megrajzolnia, ahogy egy karakter sétál. a karaktert különböző részekre bontják, s ezeket csak önmagukban kell animálni (a száj vagy a kar egy statikus háttér felett mozog). a beállítások és a vágás legoptimálisabb megoldásai. kameratrükkök alkalmazása a mozgás hatásának szimulálására. tükrözhető figurák - sok rajzfilmfigura direkt emiatt szimmetrikus. a látvány másodlagos lesz a hangok után, így a verbális humor lesz a rajzfilmek lényege ("beszélőfejek"). a körvonalak segítették a karakter árnyékainak megjelenítését. egyetlen rajz végighúzása a háttéren, ezzel mozgást imitálva. állandó jelenetek. A japán anime-filmek Magical girls nevű műfajában a figurák átváltozásakor, vagy a Filmation filmjeiben láthatjuk ezt a megoldást. korábbi epizódok vagy azok jeleneteinek gyakori visszatérése (általában sorozatok esetében). a limitált animáció legkomikusabb megjelenése a Syncro-Vox technológia, ahol a szájmozgásokat úgy oldják meg, hogy hús-vér színészek száját felveszik filmre, s ezt az "animált" karakterről készült képre helyezik, hogy ezzel a karakter szájmozgását imitálják. A Cambria Studios használta ez a technológiát leggyakrabban, főként a Clutch Cargo című művükben.
Példák Példák limitált animációval készült rajzfilmekre: Gerald McBoing-Boing, Rooty Toot Toot, Mr. Magoo, The Rocky and Bullwinkle Show, Rózsaszín párduc, Clutch Cargo és Kinnikuman.
Napjainkban a hetvenes évek iránti nosztalgia megjelent a rajzfilmezésben is, s ezzel létrejött az Adobe Flash és a limitált animáció szerelemgyereke. Emellett modern rajzstílusokat is kombinálnak limitált animációs technikával, ahogy ezt láthatjuk Az életem tinirobotként, a Pindúr pandúrok, a Két buta kutya, a Danny Phantom, a Dexter laboratóriuma, a Szamuráj Jack, a South Park, a Clone High, a Total Dráma Sziget, a Johnny Test, a Kick Buttowski: Suburban Daredevil, a Jimmy Two-Shoes, a The Fairly OddParents, az El Tigre: The Adventures of Manny Rivera, a The Mighty B!, a The X's, a Ren és Stimpy Show a Wayside vagy a Sit Down, Shut Up esetében.
A legtöbb japán anime használ limitált animációs trükköket. Osamu Tezuka kezdte el használatukat az Astro Boy-nál, hogy időt és pénzt takaríthasson meg. A technika kombinálva a manga látványvilágával egy nagyon egyéni stílust eredményezett. A limitált animáció az animékben sűrűn megjelenik az akciójelenetekben, mint a robotharcoknál vagy az átváltozásoknál. Emellett a televíziós anime-sorozatokban is sűrűn láthatjuk a limitált animáció stílusjegyeit. A legtöbb japán projekt sokkal olcsóbb az amerikaiaknál, például Hayao Miyazaki Ponyo című műve, ami az eddigi legdrágább japán animációs film, csak 34 millió dollárba került.
Kapcsolódó szócikkek Az amerikai animáció története Animációs film
Fordítás
Források TVtropes.org Blog.Media-Freaks.com
Külső hivatkozások A Clutch Cargo egyik epizódja. Ez a sorozat reprezentálja talán a legjobban a limitált animáció összes stílusjegyét A klasszikus Hanna-Barbera sorozatok is rendszeresen használták a limitált animációs technikákat, jóllehet talán nem annyira szembetűnően, mint a Clutch Cargo. Részlet a Scooby Doo-ból. Limitált animációval operáló rajzfilm-reklám az ötvenes évekből.
Kategória:Filmművészet