Csang Hszün (egyszerűsített kínai írás: 张勋, tradicionális kínai: 張勳, pinjin: Zhāng Xūn, 1854. szeptember 16. – 1923. szeptember 11.) kínai hadúr és lojalista volt. Csapataival segítette, és annak halála után 1917-ben tizenkét napra visszaállította a -dinasztia uralmát.
Élete 1854. szeptember 16-án született tartomány Fengszin megyéjében. A hadsereg tagja lett, és 1896-tól parancsnoklása alatt állt. Ilyen minőségében császárné katonai kísérője volt a bokszerlázadás idején. A -dinasztia 1911-es trónfosztása után katonai kormányzója lett 1912-ig.
1913-ban tartomány katonai parancsnokává nevezték ki. Csapatai és ő maga is megtartotta a császárság idejében viselt mandzsu copfot, ezért hadserege a „copfos sereg” -, ő maga pedig „copfos tábornok” néven híresült el. A második forradalom idején megtagadta, hogy megadja magát a erőinek, és tevékenyen segített elnöknek a forradalom leverésében.
Csapataival bevette Nanking városát, és hatalmas rablást, valamint gyújtogatást rendezett. A nagy felfordulásban katonái tévedésből még a japán konzulátus munkatársait is megsebesítették. Amikor ez fülébe jutott, azonnal odasietett, elnézést kért, és kártérítést fizetett.Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam, 102. old.
1916–17 között tartomány katonai parancsnokaként tevékenykedett. 1917. július 1-jén csapataival elfoglalta Pekinget, a bukott császár ismét trónra emelte, ezzel végrehajtva a mandzsu restaurációt, és lemondatta az aktuális elnököt, . az államtanácsi tagságon kívül megkapta a főváros körüli tartomány vezetését és az északi tengeri kikötők vámügyeinek főfelügyelőségét is.Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam; 106. old.
A restauráció első napján kilenc ediktumot adatott ki a császárral az elnök lemondásáról, a héttagú államtanács- és a miniszterek kinevezéséről. A restauráció második napján ediktumban tiltotta meg a hercegek számára a politikába való beavatkozást, akik ezért szervezkedésbe kezdtek ellene. Az első komplikáció akkor adódott, amikor nem volt hajlandó ténylegesen lemondani, és az elnöki palotát elhagyni. Amikor követet küldtek, hogy rábeszéljék a távozásra, már családjával és az elnöki pecséttel a japán követségre menekült. Hamarosan hadúr is megindult Peking irányába, ezért a lojalisták Mandzsúria hadurához, kívántak segítségért fordulni. A küldött követet azonban elfogták a városon kívül, és erősítés nélkül serege július 12-én elvesztette a harcot. A katonák levágták copfjaikat, és menekülőre fogták, pedig a holland követségen keresett menedéket.Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam; 107-110. old.
Másnap lemondatták a trónról, és ezzel végleg véget ért a -dinasztia uralkodása Kínában. Tiencsinben keresett menedéket, és itt élt a politikától visszavonultan, egészen 1923. szeptember 11-én bekövetkező haláláig.
Jegyzetek
Irodalom Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam, Láng Kiadó, 1989,
Kategória:Kínai politikusok Kategória:Kínai katonák Kategória:A Kínai Köztársaság hadurai Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek