Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.Diplomáját az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) építészmérnöki karán szerezte. Bejegyezve az 1893/1961 sorszámon. Szakmai pályafutása során az építészet különböző területein tervező, szervező, vezető, kutató tevékenységet végez, igazságügyi szakértő. A Belügyminisztérium nyugalmazott főtanácsosaként Veszprémben a családi szervezésű Telinfo Systems tervező munkacsoport vezető tervezője, szakíró.Megyei-, városi főépítészi-, illetve belügyminisztériumi tevékenységére utal Körmendy Imrének az Építész Közlöny 2010. áprilisi számában (), valamint a BMGE Szenátusának 2011. május 5-i aranydiploma-adományozó dokumentumának (62. o.) indokolása () Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma, 2021-ben gyémántdiploma 2026- ban |vasdiploma adományozásával ismerte el.
bélyeg|250px|Göcseji Falumúzeum: Népiépület-mentések (KT. 1964) bélyeg|250px|Keszthely: Vásártéri alközpont (KT. 1968) bélyeg|250px|Zalaegerszeg-Kertváros (Terv: KT. 1975) bélyeg|250px|Tapolca: Y házak (ZÁÉV.KT./HG.1969) bélyeg|250px|Zalalövő, Aelium Salla régészeti feltárása bélyeg|160px|Keszthely:, Vásár tér (1969)
Élete A Győr-Sopron megyei Iván községben, háromgyermekes polgári családban született, édesapja kereskedő volt.Családi és magánéletrajzi forrása: „A soproni Széchenyi István Gimnázium 1954/IV a. osztálya” című önéletrajzi gyűjtemény (CD-ROM-on), Sopron, 2006
Tanulmányai Középiskolái, első munkahelyei 1950–1951: Budapest, Kossuth Lajos Közgazdasági Gimnázium 1951–1954: Sopron, Széchenyi István Reálgimnázium 1954 és 1957 között egyetemi felvételét 9-szer visszautasították. 1954-ben az ajkacsingeri szénbányában polgári/politikai rabok közt csillés segédmunkás. 1955–57-ben a MASZOBALMagyar Szovjet Bauxit Alumínium RT. halimbai központjában műszaki rajzoló, betanított földmérő, térképszerkesztő.
Szakképzések 1956-ban levelező-, majd 1957-től nappali tagozatos a BME (akkori nevén: ÉKME)Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Ez időben a Pannónia Filmstúdió építész szakértője, illetve a VÁTI gyakornoka. 1961-ben kitűnően diplomázott. Diplomamunkája a weimari nemzetközi diplomaterv-pályázat második helyezettje volt.
Posztgraduális és egyéb képzések Filozófia szakosító Politikai gazdaságtan szakosító Általános államigazgatási- valamint építésügyi szakvizsgák Városépítés-városgazdálkodás szakmérnöki Urbanisztikai szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató) Műemléki szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató) Közigazgatási szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
Családi- és magánélete 1961-ben társadalmi ösztöndíjasként Zalaegerszegre került 1967-ben kötöttek házasságot, felesége Simon Ildikó (közgazdász) 1977-ben Debrecenbe költöztek 1982-ben a családdal az Alföldről visszaköltöztek Veszprémbe 1982–91 között Veszprém Város főépítésze 1993–96 között a Belügyminisztérium főtanácsosa 1996-ban, majd felesége 2000-ben nyugdíjba vonultak; Veszprémben élnek, magántervezők Gyermekeik: Andrea (magyar–angol tanár, belsőépítész), András (IBM szakértő, informatikus)
Szakmai pályafutása 1961–1969: Társadalmi ösztöndíjasként a Zala megyei ÁÉV-nél felelős beosztásokban sajátította el az építési szakmát.A szakmai pályafutás és szaktevékenység adatforrásai: Korai zalaegerszegi tervezői tevékenységére utalás: Szerk Kubinszky Mihály Dr: Modern Építészeti Lexikon – Budapest 1978. Műszaki K. – MÜ: 2573-k-7881. építészet: az érintett települési önkormányzatok ép. ügyi műszaki nyilvántartásaiban településtervezés: az Országos Területrendezési Tervtár cím szerinti köteles tervpéldányaiban (VÁTI) egyebekben: a KT_ARCHIV_VeML (Veszprém Megyei Levéltár)-ban elhelyezett (jelenleg rendezés alatt levő) személyes és szakmai dokumentumok. egyes publikációk: a cím mellett elhelyezett kiadási jelzők (ISBN, ISSN, folyóiratcímek stb.) 1961–1969. ZÁÉV:Zala Megyei Áll. Ép. Ip. Vállalat szerkezet-előregyártó üzemvezető (1961), balatonparti építésvezető (1962), főépítésvezető (1963–64), műszaki (vállalkozási-) osztályvezető(1965), tervezési osztályvezető (1968-tól). Mellékfoglalkozásként igazságügyi szakértő, szakközépiskolai és szakiskolai oktató. Kivitelezéssel kapcsolatos szakmai publikációk, szakmai tanulmányutak (Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Jugoszlávia, Ausztria, Dánia). Az ÉVM ausztriai munkavállalását nem engedélyezte, helyette a mongóliai (Ulan Batori biokombinát) építésvezetőjének jelölte ki. 1969–1974: Zala Megyei Tervező Vállalat (Zalaterv) irodavezető-főmérnök 1974–1977: Zala Megye Főépítésze 1977–1982: ÉVM ajánlással Debrecenben, a város új általános rendezési tervén dolgozik, a HAJDUTERVHajdú Megyei Tervező Vállalat irodavezető-főmérnöke 1982–1991: Veszprém Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze 1991–1992: Ajka Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze„...1991: július 1-jétől Ajka Városban városépítési irodavezető-főépítészként dolgoztam. A mintegy másfél éves tevékenységem fő kérdései, feladatai: a térség ipari válsága következtében keletkezett termelési/foglalkoztatási gondok mérséklése a foglalkoztatás csökkenése miatt szükséges telephelyfogadások és a meglévők termelésben tartása, az erőművi pernye (salak)- és a timföldgyártási vörös- és szürkeiszap-tározóinak környezetvédelmi helyzetfeltárása és problémakezelése a település általános rendezési tervének és építésügyi előírásainak felülvizsgálata, korszerűsítése során (Ajka a »Piszkos Tizenkettő« településcsoport tagja volt), a szerzői jogvédett (TELINFO) módszer alapján települési informatikai rendszer létrehozása (a témát a BM illetékes osztályai szakmailag és anyagilag is támogatták). az önkormányzatnál környezetvédelmi mérnök munkakör létrehozása, és szakmai együttműködés létesítése a veszprémi egyetemmel (az itt induló környezetvédelmi szak épített környezetvédelem jegyzetére javaslatot dolgozott ki), Az önkormányzat ingatlanvagyon-felmérése, annak városfejlesztésben való hasznosítása. Szerzői jogvédett módszerét (szoftverét) kísérleti területen ténylegesen bevezették (Ajkarendek részletes rendezési tervénél). „Az önkormányzatnál azon időben folyó politikai hatalmi küzdelmek keretei a felsorolt kezdeményezéseim megvalósítására nem sok reménnyel kecsegtettek. Ezért elfogadtam a BM településfejlesztési főosztályvezető meghívását és 1993 januárjától – nyugdíjazásomig nagy örömmel és szívesen – itt dolgoztam...." (KT_ARCHÍV_VeML)
1993–1996: Belügyminisztérium: Min. Főtanácsos 1996-tól: nyugdíjas, a Telinfo-Systems tervező munkacsoportot vezeti 2015-től : archeologiai és turistautazások, ismeretterj. archiválások
Általa művelt szakterületek Életrajza szerint szerencsés (szak)embernek tekinti magát, mivel választott élethivatása változatos körülményekkel, feladatokkal látta el. Ha az események úgy hozták, vagy kikényszerítették, az építészeten belül, pályamódosítás nélkül tudott témát, munkahelyet – ha kellett lakóhelyet is – váltani, esetenként „több lovat is megülni".
Építés, építőipar Önéletírása szerint: „E vállalatnál (ZÁÉV) kezdettől felelős beosztásokban sajátítottam el az építési szakmát. Igazgatóm – jeles-diplomás szerzeményével – erőszakosan, újabb és újabb őrült igényekkel, feladatokkal hajtott előre a szakmai borotvaélen és – váljék becsületére – a ranglétrán." Jelentősebb kivitelezési munkái:Tervezett és épített kísérleti lakóépületeket, szervezett félvárosnyi lakótelep- és üzemi nagyberuházásokat, (nagykanizsai Egyesült Izzó, Kőolajipari Gépgyár, zánkai Úttörőváros, budapesti, nagykanizsai, zalaegerszegi, tapolcai és keszthelyi lakótelepek, mélyépítést, vállalatközi kooperációkat stb.). Megszervezte és három évig irányította az évi 1200 lakás kapacitású szalagrendszerű kivitelezési („SHOP") projektet. Társadalmi munkában tervezett társasházakat, Sporttelepet, stadiont, stb. Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963–65); 2x4 lakásos (saját) társasház; Magasházak mélyalapozási rendszere (újítás, 1961-65); Badacsony–Balatonfüred (1962–63): Tátika Bisztró; Hableány Étterem; Balaton Étterem; SZOT üdülő (épületmentés); Sümeg: VOLÁN-telep (1962–63); Lenti (1964): Honvédségi lakótelep; Lenti-zajdai páncélos-bázis, Szentgál melletti rakétasiló stb.
Építészeti tervezés Építész tervezőként tevékenysége főként – néhány ipari-, kereskedelmi, idegenforgalmi létesítmény kivételével – elsősorban a tömeges lakásépítés, lakótelep-építés különböző technológiáira (középblokk-, öntöttház-, csúszózsalus-) irányult. Jelentősebb építészeti tervei:Jelentősebb építészeti tervei: Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963); Tejipari Mintabolt (1962); 2x24 lakásos vállalati társasház (1963 és 1965); ZÁÉV iroda rekonstrukciója (1964); Építők Stadionja (1964); Kertvárosi *x24 lakás (sorozat)tervei (1972); Kertvárosi *x36 lakás (sorozat)tervei 1973); Nagykanizsa: TUNGSRAM gyártócsarnok (1968); OKGT gyártócsarnok (1968); Sörgyár rekonstrukció (társtervezőkkel 1968); IV. ötéves terv lakásépítési program (2500 lakás) (sorozat)tervei és városrészi alközpont programterve (1970); Keszthely: Vásártér: magasház (1968); Húsbolt és Szolgáltató (1969); Központi kazánház (1968); ABC-üzlet (1969); Tapolca (1968–69): Központ: 3x36 lakás; Bauxittelepi ún. „Y-házak” tanulmány- és programterv (kiv.: Horváth G); Zalakaros (1969–74): Szabadtéri (strand-) fürdőépület; Lenti (1972–74): Művelődési Központ programterv; Szövetkezeti lakótelep 6x10 lakás (sorozat)tervei; Debrecen (1980): 1200 férőhelyes FICC-kemping; Hortobágy (1980): Páncéloscsata-emlékmű és környezetrendezési terv; Püspökladány (1981–82): Központ PEWA- épületek (sorozat)tervei; Hajdúböszörmény (1981–82): PEWA- épületek (sorozat)tervei; Alsóörs (1983–2005): Családi lakóépületek tervei; Saját családi ház; Szentkirályszabadja (1999): „IVE Fatelep” munkacsarnok.
Településtervezés Jelentősebb kivitelezési és építészeti tervezési tapasztalatok után, 1969-től tért vissza a településtervezéshez. Ez irányú tevékenysége egyúttal a tervezés, fejlesztés folyamatos módszertani útkeresése (településcsoport-tervezés, fejlesztési/rendezési folyamattervezés, az (tér)informatikai lehetőségek integrálása stb.). ÉVM megbízásra készítette el Püspökladány és körzetének kísérleti településtervét, BM megbízásra dolgozta ki a Telinfo-ver.1.0. számítógépes tervezési szoftvert, kezdeményezte a településtervezés térinformatikai eszköztárának alkalmazását (OMFB). Tervei közt kiemelt helyet foglalnak el a várossá váló településekre készített település(ÁRT)-tervei (Körmend, Lenti, Zalaszentgrót, Püspökladány, Mátészalka, Enying), továbbá városrésznyi lakótelepek (Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Debrecenben, Mátészalkán, Veszprémben), majd – 2004 után – kertvárosias lakóparkok. Szívesen emlékezik vissza a nívódíjat nyert Debrecen belvárosrehabilitáció előtervére is (1981–82).
További településtervei: Településtervei: (Szakmailag elfogadott rövidítések: ÁRT=általános rendezési terv; TRT=az előzővel egyenértékű településrendezési terv; ÖRT=összevont rendezési terv; RRT= részletes rendezési terv)
ZALATERV keretében (1969–1974): Zalakaros: ÖRT; Üdülőterület RRT; Körmend: ÁRT-módosítás; Központ RRT; Középf. Körzet rend. terve; Csesztreg: ÖRT; Lenti: ÁRT; Középf. Körzet Rend Terve; Városközpont RRT; Szöv. lakótelep RRT (1972); Sótony–Nyőgér–Bejcgyertyános körzet ÖRT; Nagykanizsa: OTP lakóterület RRT; Keleti Városrész RRT; Kiskanizsai Városrész RRT; Rádiháza: és Környéke Idegenforg. Fejl. Terv; Zalaegerszeg: Csatolt Települések Terve; Kertváros RRT; Rákóczi u. RRT; Ságodi fennsík RRT; Új köztemető RRT; Bő ÖRT.
DEBRECENI TERVEZŐ VÁLLALATNÁL (1977–1980):