A Regnans in excelsis kezdetű pápai bullát 1570. február 25-én adta ki V. Piusz pápa. A bulla I. Erzsébet angol királynőt, pontosabban „Anglia állítólagos királynőjét, a bűn szolgáját” eretneknek deklarálta, és felmentette alattvalóit a köteles hűség alól, valamint kiközösített mindenkit, aki a parancsainak engedelmeskedik.
A latin nyelvű bulla nevét ''incipit''jéről, szövegének első három szaváról kapta, melynek jelentése „a magasból uralkodó”, ami Istenre utal.Text of Regnans in excelsis, 1570 . A királynő vétkei közt megemlíti, hogy „az Anglia nemességéből álló királyi államtanácsot feloszlatta és ismeretlen emberekkel, eretnekekkel töltötte fel”.
Miután Erzsébet apja, VIII. Henrik elszakította Angliát a katolikus egyháztól és megalapította az anglikán egyházat, melynek feje ő maga volt, a pápa kiközösítette. Henrik lánya, I. (Véres) Mária uralkodása alatt – aki újra a katolicizmust tette államvallássá – Anglia kibékült Rómával, de mikor Mária 1558 novemberében meghalt, Erzsébet parlamentje kibocsátotta a királyi fennhatóságról szóló törvényt, mellyel az angol egyház újra kivált a római katolikusból. A bulla tekinthető válasznak erre a törvényre, de mivel csak tizenegy évvel később bocsátották ki, valószínű, hogy II. Fülöp spanyol király (I. (Tudor) Mária özvegye), Thomas Howard, Norfolk 4. hercege vagy I. Mária skót királynő nyomására adta ki a pápa, nekik ugyanis érdekük fűződött Erzsébet megbuktatásához. A késlekedés oka lehetett az, hogy több katolikus uralkodó még remélte, hogy Erzsébet hozzámegy feleségül, illetve az, hogy a királynő eltűrte, hogy valaki gyakorolja katolikus vallását, ha nem nyilvánosan teszi. A bulla az 1569-es északi lázadást és az írországi első Desmond-felkelést követően jelent meg; ezeket az Erzsébet elleni felkeléseket katolikusok támogatták külföldről, és miattuk a királynő szigorúbb lett katolikus foldbirtokos alattvalóival.
Hatása A bulla miatt az angol kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be a jezsuiták ellen, akikről azt tartották, Spanyolország és a pápa érdekeiben tevékenykednek. Ebben a feltételezésben igazuk is lett: Piusz írásának angliai publikációja vezetett a Ridolfi-összeesküvéshezA Ridolfi-összeesküvés 1571-ben katolikus összeesküvés volt I. Erzsébet angol királynő ellen, amelynek célja Mária, skót királynő trónra helyezése és a katolicizmus visszaállítása Angliában. Az összeesküvés névadója Roberto firenzei bankár volt, aki a Pápai állam és Spanyolország támogatásával próbálta megszervezni Erzsébet meggyilkolását. A terv szerint Mária lépett volna a trónra, míg a spanyol II. Fülöp egy tízezer fős inváziós sereget küldött volna az angliai katolikus nemesek támogatására. Az összeesküvésben több katolikus nemes, köztük Thomas Howard, Norfolk is részt vett. Az angol titkosszolgálat, Francis Walsingham vezetésével, időben leleplezte a tervet. Thomas Howardot letartóztatták és 1572-ben felségárulás vádjával kivégezték. Ridolfi, aki ekkor Rómában tartózkodott, megúszta a büntetést. Bár az összeesküvés veszélyes volt a külföldi katonai beavatkozás terve miatt, túlzott méretei és hiányos szervezése miatt végül nem jelentett komoly fenyegetést Erzsébet trónjára. Az ügy azonban tovább fokozta a katolikusokkal szembeni bizalmatlanságot Angliában, és megerősítette a protestáns uralkodó támogatottságát., melyben Norfolk hercege azt tervezte, elrabolja vagy megöli Erzsébetet, Mária skót királynőt ülteti a trónra, és feleségül veszi, hogy szert tegyen a hatalomra.
Hogy könnyítsen az angliai katolikusok helyzetén, XIII. Gergely pápa 1580-ban magyarázatot adott ki a bullához, melyben azt írta, a katolikusok minden világi ügyben engedelmeskedjenek a királynőnek, míg nem adódik alkalom a megbuktatására. Nem sokkal az 1585–1604 közt zajló angol-spanyol háború kezdete után az angolok törvényt hoztak „a jezsuiták, a szemináriumi papok és más hasonló engedetlen személyek” ellen.
Bár a bullának Anglián belül nem volt nagy hatása, az Erzsébet uralma alá tartozó Ír Királyságban, ahol a lakosság túlnyomó része katolikus maradt, Gerald FitzGerald, Desmond 15. grófja a bullával támasztotta alá a második Desmond-felkelés jogosultságát. Bár a megosztottság már 1570 előtt jelentkezett, a bulla kiadása után a Dublin székhelyű hivatalnokréteg az anglikán valláshoz igazodott, de az ír parlament többsége 1613-ig katolikus maradt. Ez a vallási-politikai megosztottság évszázadokon át fennmaradt. Az anglikánokról és más protestánsokról úgy tartották, az Írország fölötti angol uralom támogatói, míg a katolikusokról az lett az elterjedt vélekedés, hogy az elszakadási törekvéseket támogatják.MacCurtain M., Tudor and Stuart Ireland Gill & Macmillan, Dublin 1972
1588-ban V. Szixtusz pápa, a Spanyol armada támogatásával, megújította az Erzsébetet kiközösítő bullát, részben Mária skót királynő 1587-ben történt meggyilkolásáért, részben a korábban felsorolt, a katolikus egyház ellen elkövetett bűnökért.Text of Sixtus V's 1588 Bull against Queen Elizabeth in support of the Armada Mikor az Armada invázióval fenyegette Angliát, kiderült, hogy a legtöbb katolikus angol alattvaló hű maradt a királynőhöz, akik pedig valós fenyegetést jelentettek a trónra, például William Allen bíboros és Robert Parsons, már száműzetésben éltek.
Jegyzetek
Külső hivatkozások A bulla szövege
Kategória:Pápai bullák Kategória:1570 Kategória:Az Apostoli Szentszék kétoldalú kapcsolatai