A mandopop a mandarin nyelvű popzene megnevezésére szolgál, és a kínai popzene (C-pop) egyik alfaja. A hallgatóság nagy részét Kína, Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Japán és a tengeren túli mandarin anyanyelvű közösségek lakói teszik ki.
Tajvan a mandopop vezető országa és központja.Keane, Michael. Donald, Stephanie. Hong, Yin. (2002). Media in China: Consumption, Content and Crisis. Routledge Publishing. Az 1980-as évek mandopop-királynője, Teresa Teng tajvani származású volt, ahogy a mandopop „császárának” tartott, a világ harmadik legtöbbet letöltött előadója, Jay Chou is tajvani, akárcsak Jolin Tsai.
Története
A kínai nyelvű populáris zene megjelenéséhez egy technikai újítás, a gramofon megjelenése kellett, melyet egy Labansat nevű francia férfi mutatott be először Kínában, Sanghajban.Jones. Andrew F. (2001). Yellow Music - CL: Media Culture and Colonial Modernity in the Chinese Jazz Age. Duke University Press. A Baak Doi (百代, ) volt az első könnyűzenei kínai kiadó.
1920-as évek: a születése Az 1920-as években a mandarin nyelvű popdalok elnevezése volt (時代曲, a jelen dala). Ezeket a dalokat tartják a modern kínai popdalok prototípusának.Shoesmith, Brian. Rossiter, Ned. (2004). Refashioning Pop Music in Asia: Cosmopolitan flows, political tempos and aesthetic Industries. Routeledge Publishing. A mandopop központja és legfontosabb városa Sanghaj volt. A kínai populáris zene atyjának tartják.Kakisensi web. "Kakiseni article ." An introduction to shidaiqu. Hozzáférés ideje: 2007-04-26. Li egy amerikai jazz-zenésszel, Buck Claytonnal is dolgozott.
1930–40-es évek: A hét nagy énekes korszaka Az 1930-as és '40-es éveket hét énekes dominálta, ezért a korszakot A Hét Nagy Énekes Korszakának (七大歌星, ) nevezik. A művészek stílusához foghatót korábban nem tapasztaltak még a kínai zenében. A gyorsan fejlődő filmipar azonnal kihasználta a helyzetet és felkérte őket filmzenék énekléséhez, valamint színészi szerepeket is kaptak. A korszak jellegzetessége, hogy népszerűek lettek az énekesnők. A legkiemelkedőbbnek t tartják. A korszaknak akkor szakadt vége, amikor a japánok a második kínai–japán háború során megszállták Sanghajt.
1950-es évek: Az elszakadás 1949-ben a kommunista párt létrehozta a Kínai Népköztársaságot, s a kormány hamarosan pornográfiának minősítette a populáris zenét.Broughton, Simon. Ellingham, Mark. Trillo, Richard. (2000) World Music: The Rough Guide. Rough Guides Publishing Company. A köztársaság elkezdte elnyomni a populáris zenét a kommunista forradalmi dalok népszerűsítése érdekében.
Amikor Tajvanon megalakult a Kínai Köztársaság, a tajvani főváros, Tajpej vette át a mandopop fővárosának szerepét Sanghajtól. A tajvani fiatalok kedvelték a külföldi zenét, részben mert a 19. század végétől a második világháborúig Tajvant kormányzó japánok maguk is szívesen hallgatták a nyugati melódiákat. A popdalok nyelve elengedhetetlenül a mandarin lett, mivel az új kormány, a Kuomintang betiltotta a japán nyelv használatát, sőt még a tajvani nyelv használatát is.Taiwanese Pop Songs History. "Taiwanese Pop Songs History." Article. Hozzáférés ideje: 2007-05-02.
Az 1960-as évek politikai feszültségében számos popdalt betiltottak Tajvanon.Open.com.hk. "Open.com.hk ." 戒嚴統治的前後景觀. Hozzáférés ideje: 2010-01-02.
1970-es, 1980-as évek: Újjáéledés A mandopop akkor lett ismét népszerű Kínában, amikor Teng Hsziao-ping reformjainak köszönhetően az ország elkezdett megnyílni a világ előtt.
1979-ben Szingapúrban elindult a Beszéljünk mandarinul-kampány, mely a különféle kínai dialektusok helyett az egységes mandarin használatára buzdította az embereket. A mandopop dalok így lassanként átvették a hokkien és kantoni popdalok helyét a rádiókban és a televízióban.Welch, Anthony R. Freebody, Peter. Knowledge, Culture and Power. Routledge Publishing.
Teresa Teng (邓丽君, ) a mandopopot állandó műfajjá tette Kínában. Még a legszigorúbb cenzúra idején is ő uralta a piacot.Reed, Barbara Edith. Davison, Gary Marvin. (1998). Culture and Customs of Taiwan. Greenwood Press. A dalait a kormányzat burzsoá zenének minősítette.China.org.cn. "China.org.cn." Chinese pop music since the 1980s p2. Hozzáférés ideje: 2009-01-05.
A korszak másik népszerű énekese volt, akinek az amerikai We Are the World-mintájára született dalai soha nem látott népszerűségre tettek szert.Lotayu.org. "Lotayu.org ." 歷史報道 : 《明天會更好》幕後. Hozzáférés ideje: 2009-01-06.China.org.cn. "China.org.cn." Chinese pop music since the 1980s p3. Hozzáférés ideje: 2009-01-05. bélyegkép|180px|Jay Chou a 2000-es évek eleje óta ül a mandopop trónján 1990-es évek Faye Wong (王菲) volt az első kínai énekesnő, aki felléphetett Japánban, emiatt Ázsia Dívájának is hívták.
Ebben az időszakban kezdett el dominálni a mandopopban a „mennyek négy királya” becenévvel illetett hongkongi Aaron Kwok, Leon Lai, Andy Lau és Jacky Cheung. A tajvani énekesek közül Stella Chang, Sky Wu, Wakin Chau és Jeff Chang voltak a legnépszerűbbek.
2000-es évek A 2000-es években megkezdődött a tajvani popikonok korszaka. A növekvő kínai filmgyártás is ki volt éhezve a mandopop iránt. Jay Chou tette népszerűvé a rhythm and blues és a rap műfaját, s az énekes-dalszerző már több mint 10 éve dominálja a mandopopot nem csak Tajvanon, de egész Ázsiában, nem csak saját előadásával, de számos más előadónak írt dalával is. Igen népszerű még Stefanie Sun, David Tao, Jolin Tsai és Leehom Wang. A tajvani fiú- és lányegyüttesek (S.H.E, Fahrenheit) is elkezdtek betörni a kínai piacra. A Kínai Népköztársaság népszerű zenei tehetségkutató versenyei is hozzájárultak a mandopop dominanciájához. Az utóbbi években a kantopop énekesek is egyre gyakrabban énekelnek mandarin nyelven, hogy növeljék a rajongóik számát.
A 2000-es években megnőtt az indie rock népszerűsége is Tajvanon, színesítve a mandopop palettáját.
Kapcsolódó szócikkek kantopop kínai zene kínai rock Jegyzetek
Fordítás
További információk Videos about Taiwan's Mandopop Music Empire
Kategória:Kínai könnyűzene Kategória:Zenei stílusok Kategória:Popstílusok