Az eszperantó mozgalom Dombóváron: a mozgalom elindítója Lehman György dombóvári segédjegyző volt. Giesswein Sándor a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke közreműködésévelDombóváron az 1920-as évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt volt a Dél-dunántúli Regionális Alapítvány székhelye is. A mozgalom indulásának körülményei: Szepessy László költő (1880–1915) Dombóváron az Erzsébet utca 48.-ban született, 1912–1915 között kérte fel őt Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő a keresztényszocialisták indulójának megírására. Lehman György közigazgatási jegyző (1901–1932) szintén Dombóváron született az Erzsébet utca 6.-ban. Giesswein Sándor ekkor volt a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke. Giesswein 1920-ban kezdte szervezni az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, ezen szervező munka kapcsán ismerte meg a dombóvári születésű Lehman Györgyöt. A Békeliga 1923-ban létre is jön, de Giesswein Sándor is meghal. Dombóváron az eszperantisták innentől számítják az eszperantó mozgalom indulását.Egyéb események: Trianoni békediktátum - 1920; Megdől az Oszmán Birodalom, s megalakul a modern Törökország - 1923; Adolf Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete (sörpuccs) Németországban - 1923 és a pécsi eszperantisták segítségével elindította az eszperantó nyelv oktatását és az eszperantizmus népszerűsítését Dombóváron, az 1920-as évek elején. A dombóvári eszperantisták Giesswein Sándor halálának dátumát tekintik a dombóvári eszperantó mozgalom kezdetének. Az első eszperantista szervezet 1928-ban alakult, ezt követte a második eszperantó szervezet Dombóvári Vasutas Eszperantó Szakkör néven.Nincs pontos adat a megalakulás évére. Borza József MÁV alkalmazott volt az első elnök. Az 1928–1969 közti időszakról, sajtó kommunikáció hiányában, csak részinformációk állnak rendelkezésre. dr. Gyöngyössy György MÁV üzemorvos 1969-ben lett a szakkör vezetője. A '80-as évek közepén az alacsony taglétszám miatt a szekszárdi Lengyel Pál eszperantó klubhoz csatlakoztak az eszperantó nyelv művelői. 2005-ben létrejött a Dél-dunántúli Regionális Alapítvány, Kuratóriumi tagjai: G. Nagy Róbert elnök, Baksa József és Gelencsér Gabriella voltak 2008-ig, székhelye Dombóvár lett. 2008–2011 között a kuratóriumi tagok G. Nagy Róbert kuratóriumi elnök, valamint Kőszegi Csaba Valér(Pécs, 1965. április 4. -) tanár, eszperantista, zenész, költő, versmondó. Évtizedek óta rendszeresen részt vesz dombóvári rendezvényeken, tagja a nemzetközi hírű Kapos Kórusnak. Kuratóriumi tagja volt a Dél-dunántúli Regionális Alapítványnak, amely 2010-ben, Pécsett létrehozta az Eszperantó emlékfalat, ezzel nemzetközi hírnevet szerezve a dombóvári és egyben a magyarországi eszperantistáknak. és Rostás János.Rostás János 1951.08.28-án született a Dombóvárhoz közeli Vásárosdombón. Alapiskoláit szülőhelyén végezte. 1969-ben végzett Pécsett a Zipernovszki Károly Gépipari Technikumban. Az 1966-ban Budapesten megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszus keltette fel érdeklődését az eszperantó nyelv iránt. Középiskolai tanárától, Szűcs Istvántól tanulta meg az eszperantó nyelv alapjait. Visszakerülve szülőhelyére dr. Hidasi János esperes úrral folytatta eszperantó ismereteinek bővítését. Először Budapesten, majd Dombóváron vállalt munkát. 1970-ben nősült, felesége Bóka Márta is eszperantista volt. A 70-es évek elején ismerkedett meg dr. Gyöngyössy György dombóvári eszperantistával, aki MÁV üzemorvos volt és a helyi Eszperantó szakkört vezette. Részt vett eszperantó tanfolyamok és nyelvvizsgák szervezésében. Az 1980-as években ismerkedett meg G. Nagy Róberttel, aki Pécsről hazakerülve 1985-ben kezdett az eszperantóval foglalkozni. 1985-ben alakult a szekszárdi Lengyel Pál Eszperantó Klub, a dombóváriak is látogatták rendezvényeiket. Rostás J. és felesége, G. Nagy R. részt vettek a lengyelországi 72. Eszperantó Világkongresszuson Varsóban (ekkor volt 100 éves az eszperantó). 2008-2011 között vezetőségi tagja volt a DURA Dél-dunántúli Regionális Alapítványnak. Az alapítvány 2007-ben indította a A kőbefújt plakátok projektet, melynek keretén belül elkészültek a pécsi Eszperantó Park emléktáblái 2010-ben. A DURA alapítvány 2011-ben Zalaegerszegre került, a dombóváriak DURA Dombóvári Eszperantó Barátok, nem regisztrált civil szervezet néven működnek tovább. Rostás itt is vezetőségi tag. Bővebben: Az eszperantó mozgalom Dombóváron Wikipédia szócikkből. Az alapítvány új vezetőséget választott, így székhelye átkerült Zalaegerszegre 2011-ben.Cégbíróság Szekszárd Dombóváron nem regisztrált civilszervezetként, DURA Dombóvári Eszperantó BarátokA DURA tagszervezete a Magyarországi Eszperantó Szövetségnek. (röv.: DURA) néven tartják életben az eszperantót a helyi eszperantisták, az alábbiak alapján:

Céljaik Tolna vármegye, Baranya vármegye, Somogy vármegye eszperantistáinak és művelődni vágyó embereinek tevékenységét fogja össze és támogatja. Mindhárom megyében, de kivált Pécsett, Szekszárdon és Dombóváron vannak hagyományai az eszperantó nyelv tanulásának és az eszperantó klubéletnek.

(A DURA Dombóvári Eszperantó Barátok nem regisztrált civil szervezet továbbiakban: DURA) Az egyesület vezetői:

A DURA a következő célok szerint tevékenykedik

Nemzetközi tevékenység: Euroatlanti integráció elősegítése. Nemzetközi kulturális és szakmai cserekapcsolatok segítése. Az Eszperantó nemzetközi nyelv előnyeinek népszerűsítése, gyakorlati alkalmazása, nyelvgyakorló klubok működtetése. A Lengyel Pál (nyomdász) nyomda Dombóvár, Eszperantó Park – Pécs, mint kulturális értékek megőrzése. Ismeretterjesztés és közművelődési tevékenység: Művelődési, közéleti események, művészeti programok szervezése. Hagyományőrzés, hagyományőrző csoportok és programok támogatása. A határon túli magyarok részére, illetve velük partnerségben vidék és közösségfejlesztő programok szervezése. Képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Jogvédő tevékenység: Fogyasztóvédelem – fogyasztói jogvédelem. Emberi és állampolgári jogok védelme. Nők és férfiak esélyegyenlőségét megcélzó tevékenység. Részvétel mindenféle nyelvi diszkrimináció megszüntetése érdekében, a nyelvek egyenjogúságának, így a magyar nyelv megóvása érdekében. Szociális tevékenység: A szociálisan hátrányos helyzetű rétegek, csoportok segítésére irányuló szociokulturális tervek (projektek) szervezése.

A DURA feladatai a fenti célok elérése érdekében

A lakosságot mindennapi, közhasznú információkkal látja el. Anyagi és erkölcsi eszközökkel támogatja a közhasznú rendezvényeket, programokat. Adományszervező tevékenységet folytat. Önmaga kiállításokat, rendezvényeket szervez, írásos anyagokat, egyéb információhordozókat ad ki és árusít. Céljainak megfelelő, főként nonprofit szolgáltatásokat alakít ki. A célok megvalósítása érdekében pályázatokkal fordul a meghirdető szervezetekhez, egyéb pénzforrásokhoz. Vállalkozási tevékenységet folytat vagy vállalkozásban részt vesz alapvető céljai és feladatai minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis a vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira. Kapcsolatot épít ki, együttműködik más civil, önkormányzati és gazdálkodó szervezetekkel helyi, országos és nemzetközi szinten.

A dombóvári eszperantizmus bélyegkép|jobbra|Giesswein Sándor

Nemzetközi áttekintés:

1920-tól Dombóváron az 1920-as évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt található a DURA Dombóvári Eszperantó Barátok nem regisztrált civil szervezet székhelye is.

Az eszperantizmus indulásának körülményei: Szepessy László költő (1880–1915) Dombóváron az Erzsébet utca 48.-ban született, 1912–1915 között kérte fel őt Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő a keresztényszocialisták indulójának megírására.Kriston-Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.Giesswein Sándor Magyaróváron élt, Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített ebben az időben hősi emlékműve(ke)t Magyaróvárnak. Ill. Szepessy László dombóvári költő is tanított itt. Lehman György közigazgatási jegyző (1901–1932) szintén Dombóváron született az Erzsébet utca 6.-ban. Giesswein Sándor ekkor volt a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke. Giesswein 1920-ban kezdte szervezni az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, ezen szervező munka kapcsán ismerte meg a dombóvári születésű Lehman Györgyöt. A Békeliga 1923-ban létre is jön, de Giesswein Sándor is meghal. Dombóváron az eszperantisták innentől számítják az eszperantó mozgalom indulását.

Egyéb események: Trianoni békediktátum – 1920 Megdől az Oszmán Birodalom, s megalakul a modern Törökország – 1923 Adolf Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete (sörpuccs) Németországban – 1923

Dombóvár első eszperantistája Lehman György (1901–1932) közigazgatási jegyző volt.Borza József MÁV eszperantista elmondása alapján - 1987 Az 1910-es évek végén, az 1920-as évek elején kezdett eszperantóval foglalkozni. Eszperantó tanfolyamokat tartott a helyi iskolákban, pécsi eszperantisták segítségével. 1923-ban Giesswein Sándor megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját. Ennek köszönhetően meg is szilárdul az eszperantó Dombóváron, innentől indul a helyi mozgalom.

1928-ban megalakul az első dombóvári eszperantista csoport. A nemzetközi munkásmozgalom (Sennacieca Asocio Tutmonda – SAT) dombóvári csoportja.

1929-ben tartották Budapesten az I. Magyar Eszperantó Világkongresszust, melynek hatására nagy lendületet kapott az eszperantó mozgalom, így kezdett el két dombóvári MÁV dolgozó foglalkozni az eszperantóval, Borza József (1911–1997) és Tóth József.

1934-ben Tolna-Somogy-Baranya megyékben megalakították a Magyar Munkás Eszperantisták Szövetségének Dél-dunántúli titkárságát. Prasznig Irén 9 hónapot, Audi Sándor,Audi Sándor megfigyelése May Zoltán 3-3 hónap büntetést kaptak érte.Fajszi Gyűjtemény, 1962. március 15.

1934-ben Borza József, Audi Sándor és még néhány dombóvári fiatal kísérletet tett egy eszperantista csoport megalakítására, de engedélyt nem kaptak, így a valamikori Járásbíróság előtti parkban jöttek össze az eszperantó nyelv gyakorlásának céljából.

A II. világháború és a hidegháború idején nincs adat a dombóvári eszperantó életről. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Borza József vasutas eszperantó klubot (szakkört) alapított. A klub elnökévé dr. Réh Dezső MÁV üzemorvost, majd később (1969?) dr. Gyöngyössy György szintén MÁV üzemorvost választották.

1957-től 1961-ben mintegy 10 fő volt a dombóvári vasutas eszperantó csoport taglétszáma.Hungara Fervojista Mondo (HFM) 1961/1. sz. 6. p. - Magyar Vasutas Világ eszperantó nyelvű újság. 1962-ben a Magyarországon működő vasutas eszperantó klubok közül a Budapesten, Dombóváron, Dunakeszin, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Székesfehérváron működő csoportok voltak a legeredményesebbek.

1963. december 15-re sikeres Zamenhof-ünnepséget szervezett a dombóvári eszperantista vasutas csoport. Réh Dezső, vasutas orvos, a klub elnöke mondott ünnepi beszédet. Közzétettek egy plakátot is a napi programokról, melyeket a városi és a Vasutas Művelődési HázbanNépszerűbb nevén: „Vasutaskör”. rendeztek. Ezen a plakáton olvasható a havi négy eszperantó tanfolyam, hétfőnként és négy alkalommal csütörtökönként klubnap, mindkettő a Vasutas Művelődési Házban.HFM 1963/4. sz. 58. p.

1964. július 25–26-ra Réh Dezső, Horváth Rozália és Borza József sikeres eszperantó találkozót szervezett Dombóvárra. Réh Dezső klubelnök üdvözölte a részvevőket. Ezen a napon 12 tanfolyam hallgató tett írásbeli és szóbeli vizsgát. A vasárnap délelőtti összejöveteleken Bácskai István, Balkányi Pál és Pechan Alfonz tartottak tájékoztatót. Feledi Ildikó Baghy Gyula: Rusa samovaro c. versét szavalta. (Baghy Gyulát is meghívták, de betegség miatt nem tudott jelen lenni, üdvözlő táviratot küldött.) Vasárnap délután filmeket vetítettek külföldi eszperantista találkozókról, s kiosztották az eszperantó nyelvből sikeresen vizsgázóknak az „A” oklevelet.HFM 1964/3. sz. 41. p.