A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) részben önálló gazdálkodású költségvetési kutatóintézet, amelynek célja a Föld, kiemelten Magyarország földtani-geofizikai megismerése. Jogutódja a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (rövidítve MFGI), amely 2012. április 1-jén alakult a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával.
Alap- és alkalmazott kutatással foglalkozik. A geofizika tudományágának szinte minden ma ismert módszerét alkalmazza. Archívumában megtalálhatók a több mint 100 éves fennállás során készült kutatási jelentések, mérési eredmények. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel részt vesz az országokon átívelő kutatásokban, elsősorban a földkéregkutatásokban. Napjainkban olyan gyakorlati feladatok megoldásához járul hozzá, mint például a hazai geotermikus energiakészlet feltárása, a szén-dioxid elhelyezésének kérdése vagy a radioaktív hulladékok tárolásának megoldása.
Az ELGI jelene Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), mely a világ első alkalmazott geofizikai kutatóintézete, több mint százéves múltra tekint vissza — Eötvös Loránd kutató laboratóriumából alakult ki, a nemzetközileg is elismert kutatási eredményeknek és az akkori kormányzat pénzügyi támogatásnak köszönhetően.
Az ELGI tevékenysége a Föld belső szerkezetének megismerésére, veszélyforrásainak feltárására és erőforrásainak felhasználására irányul. Felöleli mind az alap és az alkalmazott geofizikai kutatásokat, mind pedig a geofizikai méréseket. Szeizmikus módszerek alkalmazásával a sekélyebb mélységű mérnöki problémáktól kezdve a mélyebb elhelyezkedésű kéreg és köpeny vizsgálatáig számos kutatási területet átfog. Az ELGI a gravitációs, mágneses, elektromos és elektromágneses, tellurikus, magnetotellurikus és radar módszereket használja a strukturális vizsgálatokban, a geológiai térképezés során valamint a mérnöki és környezetvédelmi tevékenységben.
Az ELGI kezeli Magyarország geofizikai adatbázisait. Laboratóriumokat, obszervatóriumokat, könyvtárat és múzeumot üzemeltet. Az ELGI kutatói részt vesznek a hazai egyetemek oktatási tevékenységében előadások és terepgyakorlatok tartásával.
Adatbázisok Az ELGI gyűjti, karbantartja és további felhasználásra szolgáltatja az archivált állami tulajdonú geofizikai mérési- és feldolgozott eredményadatokat. Ezen adatok szakszerű tárolására létrehozta, üzemelteti és folyamatosan fejleszti a különböző, szeizmikus, geoelektromos, gravitációs, mágneses, légi geofizikai, alaphálózati, obszervatóriumi stb. geofizikai adatok országos adatbázisait.
Az állami tulajdonú geofizikai információk szabadon hozzáférhetők minden érdekelt vagy érdeklődő számára az ELGI által üzemeltetett Közcélú Internetes Geofizikai Adatszolgáltató (KINGA) portálon keresztül, legyen az szakmai felhasználó, vagy magánszemély.
Kiadványok, könyvek, folyóiratok, térképek
Az ELGI folyóirata - a Geofizikai Közlemények (Geophysical Transactions) - kezdetben magyarul, majd angol nyelven is megjelenő periodika. Elsősorban hazai szerzők műveit teszi közzé, de külföldi kéziratokat is elfogad. Jelenleg folyamatban van az online megjelentetés is. Az ELGI évi jelentése 1966-tól 1990-ig folyamatosan, évenkénti bontásban számolt be az Intézetben folyó kutatási eredményekről. Időszaki kiadványok is készültek az ELGI-ben. Legjelentősebb Eötvös Loránd három legfontosabb tudományos cikkének reprint kiadása angol nyelvű fordítással kiegészítve. Ezen kívül számos prospektus, füzet jelent meg az ELGI kiadásában. Az ELGI története a kezdetektől 1964-ig már szintén megjelent könyv alakban. A második kötet szerkesztése folyamatban van.
Obszervatóriumok
A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium feladata a földi mágneses tér variációjának folyamatos regisztrálása. A mérések mágneses szennyezésektől (pl. ferromágneses anyagoktól, elsősorban vastól) mentes épületben történnek.
A Mátyáshegyi Geodinamikai Állomás a Mátyáshegyi barlangrendszer belsejében került kialakításra. Célja a különböző geodinamikai folyamatok monitorozása, a földi árapály-változások, tektonikai és környezeti deformációk figyelemmel kísérése. Itt található a magyarországi gravitációs főalappontot is.
A Papszigeti Talajhőáram Megfigyelő Állomás Szentendre közelében, egy apró dunai szigeten, földalatti talajhőáram-mérő berendezéseket és hőmérséklet-szenzorokat tesztel, valamint talajhő-áramlási jelenségeket tanulmányoz. A papszigeti kutatások másik területe a talajvízszint és a Duna vízszintváltozásai által létrejövő apró gravitációs térbeli változások megfigyelése.
Laboratóriumok
A Paleomágneses Laboratórium a kőzetek gyenge remanens és indukált mágnesezettségét elemzi. A laboratórium a geodinamikai célú paleomágneses kutatásokon kívül, a környezetszennyezés és a mágneses tulajdonságok közötti kapcsolatot vizsgálja.
A Radiometriai Laboratórium terepi és laboratóriumi mérésekkel vizsgája környezetünk természetes radioaktivitását, azon belül a radioaktív komponensek (Urán, Tórium, Kálium) mennyiségét. Meghatározza a kőzetek és talajminták kémiai komponenseit, fenntartja az Országos Radiometriai Alaphálózatot.
A Szeizmikus Műszerfejlesztő Laboratórium tervez és előállít autonóm szeizmikus adatgyűjtőket (ELGI-DAS), mérnökszeizmikus műszereket (ESS), valamint fejleszti a hozzájuk tartozó szoftvereket és kiegészítő eszközöket.
A Kútgeofizikai Metrológiai Laboratórium végzi a karotázs-szondák hitelesítését, tesztelését és fejlesztését.
Oktatás Az intézet kutatói - a hazai geofizikai kutatás vezetői - részt vesznek a szakemberképzésben is. Előadásokat, nyári szakmai gyakorlatokat tartanak az egyetemeken, elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem geofizikus szakirányú diákjainak, de a Szegedi Egyetemen, Nyugat-magyarországi Egyetemen és Pannon Egyetemen is folynak oktatások. Az egyetemi szakdolgozatok elkészítésében is együttműködnek.
Az intézet helyt ad a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendezvényeinek, az intézet körül szakmai műhely alakult ki.
Könyvtár
Az intézet könyvtárának alapját az Eötvös Loránd hivatali és személyes hagyatékából származó könyvek és kéziratok képezik. A könyvtár, melynek szolgáltatásai nyilvánosak, rendszerezve gyűjti a geofizikának és rokontudományainak külföldi és hazai szakirodalmát.
Múzeum
Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét az ELGI őrizte meg a XX. század viharai során. A báró Eötvös Loránd Emlékkiállítás Budapesten, az intézet épületében, a nagyközönség számára is látogatható.
Történet Az ELGI története
Az intézet előtörténete Eötvös Loránd – a ma nevét viselő tudományegyetem Fizikai Intézetének professzoraként – 1886-ban indított gravitációs kutatásaival kezdődött. Ennek eredményeként 1890-91-ben megalkotta később világhírűvé vált torziós ingáját. 1906-ban a Nemzetközi Földmérési Szövetség (Internationale Erdmessung) Budapesten tartotta XV. Kongresszusát, így a résztvevők a helyszínen tanulmányozhatták az Arad környéki torziósinga-méréseket. A látottak hatására a kongresszus résztvevői beadvánnyal fordultak a magyar kormányhoz, amelyben felkérték az illetékeseket a kutatások anyagi támogatására.
A kormány megértéssel fogadta a külföldi tudósok javaslatát: Apponyi Albert, vallás- és közoktatásügyi miniszter 1907. május 15-én kelt levelében örömmel tudatja Eötvössel, hogy:
„... a Nagyméltóságod által felhozottak fontosságának tudatában, s figyelemmel a külföld megtisztelő óhaj nyilvánítására is, a minisztertanács készséggel hozzájárult ahhoz, hogy Nagyméltóságod részére, a folyó 1907 évre, említett vizsgálódásai támogatásául 60.000 azaz hatvanezer korona államsegély engedélyeztessék. - A pénzügyminiszter úrral pedig egyetértőleg és közösen gondoskodtam aziránt, hogy a jövő 1908 és 1909 évekre ugyancsak évi 60.000 azaz hatvanezer korona a mondott célra államköltségvetésileg előirányoztassék...” Ez a miniszteri levél tette lehetővé a Geofizikai Intézet megalakítását.
A háború alatt Eötvös fontos nyersanyagkutatási feladatokban bizonyította ingájának hatékonyságát, pl. a morvamezői (Gbely, Szlovákia) kőolaj-és földgáztároló szerkezet kimutatásában. Eötvös Loránd 1919-ben bekövetkezett halála ellenére a módszertani kutatások folytatódtak a már az ő nevét viselő Geofizikai Intézet keretében. 1921-től megkezdődtek a korábbi, nyersanyagforrásaitól megfosztott országon belüli kutatások, többek között kőolajkutató mérések az Alföldön. A terepi mérésekkel párhuzamosan folytak az inga korszerűsítését célzó fejlesztések. Az 1920-as és 30-as években a világ vezető kőolajkutató vállalatai magyar szakértőket alkalmaztak távoli országokban folyó kutatásaikhoz .
Az 1930-as évek második felében a gravitációs és mágneses mérések mellett sorra meghonosodtak az intézetben a külföldön kifejlesztett geofizikai módszerek. 1936-ban Pogány Béla műegyetemi tanár szabadalma alapján elkészült az első hazai 6 csatornás szeizmikus berendezés, amelyet 1938-ban a geoelektromos és mélyfúrási mérőrendszerek követtek. Az intézet létszáma ebben az időszakban – a terepi kisegítő személyzetet nem számítva – 10 fő körül volt.
1948-tól az intézet létszáma fokozatosan bővült. Előbb a MAORT geofizikai részlegét és az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet obszervatóriumi földmágneses kutatásait, majd 1952-ben a Földrengésvizsgáló Intézetet csatolták az ELGI-hez.
Az 1950-es évek elején nagyszabású műszerfejlesztési tevékenység kezdődött, melynek első eredménye a hazai gyártmányú 24 csatornás szeizmikus berendezés, majd az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyéremmel kitüntetett E-54, ill. E-60 típusú Eötvös-inga kifejlesztése volt. Hamarosan megindult a geoelektromos és a mélyfúrás-geofizikai műszerek fejlesztése és kisszériás előállítása is. 1950-55 között gravitációs alaphálózatot jött létre, és nagy ütemben beindult az ország területének regionális-gravitációs és földmágneses felmérése. Időközben a mélyfúrási geofizikai tevékenység jelentős része iparvállalatokhoz, a Szeizmológiai Obszervatórium pedig a Magyar Tudományos Akadémiához került, és az ELGI-ben egyre nagyobb szerepet kapott a módszer-és műszerkutatás. Beindult a mágneses jelrögzítésű szeizmikus felvevő berendezés fejlesztése. A geoelektromos módszerek és műszerek fejlődése lehetővé tette ezek alkalmazását az érckutatásban, bauxitkutatásban és a vízkutatási feladatok megoldásában. Lehetővé vált a földkéreg mélyebb rétegeinek vizsgálata is elektromágneses hullámok segítségével.
1970-ben elkészült az ELGI központi székháza, ami egyben lehetőséget teremtett saját számítóközpont kialakítására is. Az intézet a nyolcvanas évek első felére 1000 főt meghaladó létszámú, nemzetközileg elismert kutatóbázissá vált. Közben az ELGI szakemberei számos külföldi expedícióban öregbítették a magyar geofizika hírnevét.
A digitális technika minden területen forradalmi változást hozott, a legjelentősebb műszerexportot két témakör biztosította: a személyi számítógépekre alapozott terepi szeizmikus előfeldolgozó-rendszerek és a kisátmérőjű fúrólyukakban alkalmazható nukleáris szondapark. Ez utóbbi témakör speciális ágaként alkották meg az ELGI kutatói a mérnökgeofizikai szondázó berendezést,. A 80-as évek közepén jelent meg az ipari létesítmények biztonságával kapcsolatos geofizikai vizsgálatok iránti igény (Paks, Ófalu, Üveghuta stb). Ugyanebben az időszakban kezdődtek a régészeti célú geofizikai vizsgálatok. Napjaink egyik legfontosabb feladata a geotermikus energiakutatás geofizikai módszerekkel történő elősegítése.