Vernor Steffen Vinge (Waukesha, Wisconsin, 1944. október 2. – 2024. március 20.) amerikai matematikus, számítógép-tudós és tudományos-fantasztikus író, akit legtöbben a Tűz lobban a mélyben (1992) című Hugo-díjas regénye és 1993-ban megjelent Technológiai szingularitásThe Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human Era, 1993 című esszéje által ismernek. Esszéjében arról érvel, hogy a korunkban tapasztalható exponenciális technológiai változás el fog érni egy pontot, amelynek következményeit nem tudjuk megjósolni.
Munkássága
Első, Apartness (Távolság) című írása 1965-ben jelent meg az Analog Science Fiction magazinban. Ezt követően, az 1960-as években és az 1970-es évek elején számos írása jelent meg sci-fi magazinokban, többek között a Grimm’s World (Grimm világa) (1969) és a The Witling (Okostojás) (1975) című novellái.
A True Names (Igaz nevek) című 1982-ben megjelent művéért kapta az első nagyobb elismerést. Ez egyike az első történekeknek, amelyekben a kibertér – ami később központi szerepet játszott William Gibson, Neal Stephenson és más cyberpunk írók történeteiben – fogalma teljesen kidolgozottan jelenik meg.
Következő két regénye, The Peace War (A béke háború) (1984) és a Marooned in Realtime (A valós idő foglyai) (1986) – többek között – áthatolhatatlan energiamezőket létrehozó technológiák hatásaival foglalkozik. E két írás alakította ki Vinge-ről a ötleteit kiemelkedően kreatívan, logikusan és újszerűen felhasználó író képét. Mindkét könyvét nevezték Hugo-díjra, de akkor azokat William Gibson és Orson Scott Card kapta.
E két regény és a True Names kihangsúlyozta Vinge érdeklődését a technológiai szingularitás iránt. A True Names egy a Szingularitáshoz nagyon közel álló világban játszódik. A The Peace War világában a Szingularitást az említett energiamezőkkel tudták elhalasztani, míg a Marooned in Realtime egy csoport történetét írja le, akiknek sikerült a Szingularitás hatását elkerülni.
Vinge 1992-ben kapta meg első Hugo-díját az A Fire Upon the Deep című regényéért. A történet egy olyan galaxisban játszódik amely „gondolati zónákra” osztódik. Minél távolabb kerülünk a galaxis középpontjától, annál magasabb szintű technológiákat érhetünk el, mert egyre nagyobb sebességű – egy határ után a fénysebességnél is nagyobb – információátvitel válik lehetővé. A Föld a „lassú zónában” helyezkedik el, ahol a fénysebesség nem léphető át. A könyv nagyobb része viszont az „Odaát” (The Beyond) nevű zónában játszódik, ahol a fénysebesség átléphető, de a Szingularitás még itt sem következhet be, mivel ahhoz még nagyobb sebességű információátvitelre lenne szükség. (Ilyen zóna is megjelenik a könyvben.) Ebben az univerzumban Vinge egy hagyományos sci-fi-t írhatott anélkül, hogy ellentmondjon saját elképzelésének a technológiai fejlődésről, mely szerint a könyvben szereplő technológiáknak ki kellene váltaniuk a Szingularitást. A könyv számos más új ötletet is tartalmaz, egy egyedien gazdag és összetett univerzumot és történetet mutatva be.
Az A Deepness in the Sky (Mélység az égben) (1999) az A Fire Upon the Deep története előtt játszódik 30 000 évvel. Több, egymással versengő csoport történetét írja le, ahogy azok a Lassú Zónában egy technológiailag gyorsan fejlődő idegen kultúra kihasználásáért küzdenek. Az A Deepness in the Sky 2000-ben kapott Hugo-díjat.
Szintén Hugo-díjat kapott a Fast Times at Fairmont High (Gyors idők a Fermontban) (2002) című novellájáért, The Cookie Monster (Sütiszörny) (2004) című kisregényéért, valamint a Rainbows End (A szivárvány tövében) című regényéért. Ez utóbbi műve a Locus-díjat is elnyerte.
Vinge 2002-ben hagyta abba a tanítást a San Diegó-i állami egyetemen, azóta idejét az írásnak szenteli.
Volt felesége, Joan D. Vinge , akitől 1979-ben vált el, szintén ismert sci-fi-író.
Főbb művei
Regények Grimm's World (1969), átdolgozva Tatja Grimm's World címmel (1987) The Witling (1976) The Peace War (1984) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.) Marooned in Realtime (1986) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.) A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) (1992) – Gondolati zónák 1. A Deepness in the Sky (1999) – Gondolati zónák 2. Rainbows End (A szivárvány tövében) (2006) The Children of the Sky (2011) – Gondolati zónák 3.
Gyűjteményes kötetek
True Names and Other Dangers „Bookworm, Run!” (Könyvféreg, fuss!) „True Names” „The Peddler's Apprentice” „The Ungoverned” „Long Shot” (Távoli cél) Threats… and Other Promises „Apartness” „Conquest by Default” „The Whirligig of Time” „Gemstone” (Drágakő) „Just Peace” „Original Sin” „The Blabber” Across Realtime „The Peace War” „The Ungoverned” „Marooned in Realtime” True Names and the Opening of the Cyberspace Frontier (tartalmazza a „True Names”-t és mások által írt esszéket) The Collected Stories of Vernor Vinge vagy „Bookworm, Run!” „The Accomplice” „The Peddler's Apprentice” „The Ungoverned” „Long Shot” „Apartness” „Conquest by Default” „The Whirligig of Time” „Bomb Scare” „The Science Fair” „Gemstone „Just Peace” „Original Sin” „The Blabber” „Win A Nobel Prize!” „The Barbarian Princess” „Fast Times at Fairmont High”
Magyarul megjelent művei A szivárvány tövében; ford. Tamás Dénes; Metropolis Media, Bp., 2010 (Galaktika fantasztikus könyvek) Tűz lobban a mélyben; ford. Tamás Gábor; Ad Astra, Bp., 2012
Jegyzetek
További információk
„The Cookie Monster” (Sütiszörny), részlet a Hugo-díjas kisregényből az Analog Science Fiction weboldalon ISFDB Bibliográfia: Vernor Vinge Vernor Vinge kategória a google-on
Kategória:Amerikai sci-fi-szerzők Kategória:Amerikai matematikusok Kategória:Számítástechnikusok Kategória:Poszt-cyberpunk Kategória:1944-ben született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek