bélyegkép|250px|jobbra|A veszprémi Petőfi Színház
Medgyaszay István, születési nevén Benkó István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel (népies stílus), de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.
Életpályája Édesapja Benkó Károly (1837–1893) kőműves, építész. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia volt. Ödön testvére fiatalon meghalt, bátyja Medgyaszay Gyula is építész lett. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanult, majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott. 1898-ban befejezte az Állami Főreáliskolát és leérettségizett. A következő évben Bécsben dolgozik, majd ugyanott beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, valamint egyidejűleg a bécsi Műszaki Főiskolára. bélyegkép|jobbra|250px|Jellegzetes Medgyaszay-stílus
1902-ben két év után átiratkozik a budapesti Műegyetemre. 1903-ban Nemzeti Panteonjának első tervével elnyeri az Akadémia Gundel-díját. A következő évben megszerzi mérnöki oklevelét. 1904–1906 között itthon és Székelyföldön részt vesz a Malonyai-Csoport kutatásaiban, majd Németországban, Svájcban, Franciaországban jár tanulmányutakra. Benkó vezetéknevét 1906-ban anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia után változtatta Medgyaszayra.Névadónk , Medgyaszay István SZIGK (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
1908-ban több szabadalma van: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel. 1911-ben Egyiptomban és Szudánban tanulmányozza a Nílus-menti ókori kulturális emlékeket.
Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol több iskolaépületet tervezett (Alsóárpás, Berekszó, Kiskapus, Mezőméhes, Moson, Muszka).Gerle, i. m., 184. o.
1915-ben önként frontszolgálatra jelentkezik, és még ugyanebben az évben feleségül veszi Martinovich Gabriellát. Három leányuk születik: Margit (1909), Ilona (1920) és Gabriella (1925). 1927-től műegyetemi magántanár. 1930-tól Zajti Ferenc mellett a Magyar-Indiai Társaság társelnöke.
1932-ben megy indiai tanulmányútjára, ahol sokat merített az ősi keleti építészetből. 1939-től egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. 1947-től életjáradékot kap a Magyar Köztársaságtól. 1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolják pártonkívülisége miatt. 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújt be, amit csak egy év múlva fogadnak el. 1959 áprilisában megszüntetik munkaviszonyát, rá három hétre meghal.
Főbb művei bélyegkép|250px|Veszprém: Színház a mai Óvári utca felől
bélyegkép|250px|A soproni Petőfi Színház
250px|bélyegkép|Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum főhomlokzata
Forrástemplom (1899) – nem épült meg Budapest, Nemzeti Panteon, Szent Gellért-hegy (1900-1903, 1906) – nem épült meg (Monumentális terve máig sem valósulhatott meg, annak ellenére, hogy tervváltozatai 1903 és 1923 között öt európai városban kaptak kitüntetést.) Gödöllő: Művészházak, (1904-1906) A milánói nemzeti iparművészeti kiállítás pavilonja (1906) – elpusztult Veszprém: Kaszinó (1907-1908) – nem épült meg Veszprém: Petőfi Színház Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum (1912) Sopron: Színház, átépítés (1908-1909) Moson, Berekszó, Resicabánya: Népiskolák (1909) Budapest: Szent Gellért Szövetkezet lakóháza (1909-1910) Rárósmúlyad: Szent Erzsébet templom (1910) Budapest: Nemzeti Színház, tervpályázat első díj (1913) – nem épült meg Budapest: Operaház, átépítés (1912) Ógyalla: Szent László római katolikus templom (1912) Karánsebes: Állami Főgimnázium (1914) Budapest: Hadikiállítás (Margit-sziget (1918) – elpusztult Budapest: Saját lakóháza, Ménesi út 59/b (1921) Püspökladány: R.kat. templom (1921) Miskolc: Színház, átépítés (1922) Kenderes: R.kat. templom, átalakítás (1922) Budapest: Néprajzi Múzeum (1923)Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz PestBuda, 2022. május 24. – nem épült meg Nagykanizsa: Színház (ma Medgyaszay ház,http://kanizsaikultura.hu/medgyaszay/ 1926) Mátraháza: Turistaszálló (ma: Pagoda Pihenő Panzió, 1927) Budapest: Bérházházcsoport, Kiss János altábornagy u. 55-59. (1927-1929) Budapest: Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet (1928) Budapest: Kelenföldi református templom és bérházak, Október huszonharmadika u. 1-5. (1928-1929) Balatonalmádi: Szent Imre plébániatemplom (1930) Budapest: a Központi Tűzőrség VIII. kerületi székházának egy része, Dologház utca 3–5. (1930-as évek)https://pestbuda.hu/cikk/20220823_egy_kis_india_budapesten_145_eve_szuletett_medgyaszay_istvan Nagykanizsa: Tüzérlaktanya, Gábor Áron laktanya (1932)http://holmi.nagykar.hu/irasok/4587/1.html Budapest: Nemzeti Emlékcsarnok, Hármashatár-hegy (1933) – nem épült meg Budapest: Országos Társadalombiztosító Intézet, Kapás utcai Rendelőintézet, Kapás utca 20-22. (1936) Mátraháza: Bán Szálló (1937) Budapest: A Feszty-körkép pavilonja, Tabán (1942) – nem épült meg
Írások Benkó István néven Körösfő (1905) Egy-egy székely házról, faluról (1905) Népünk művészetéről (1906)
Medgyaszay István néven VASBETON MŰVÉSZI FORMÁJA (1908)- Reprint: Ars Hungarica 1983/2. A vasbeton művészi formáiról (1909) A hun-magyar ókori művészet. Székfoglaló beszéd (1927) Thallóczy Lajos művészlelke; ill. Edvi-Illés Aladár; Thallóczy Lajos Társaság, Bp., 1938 (A Thallóczy Lajos Társaság kiadványai) Művészet és népművészet (1942) Templomstílusok – Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Comitatus Könyv- és Lapkiadó, 1993 (Pannon panteon). Keletre magyar! Medgyaszay István 1932-es indiai útja során készített fotóinak kiállítása (A kiállítást rend. Hadik András és Ritoók Pál.) Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, 1997. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállításainak katalógusai) Több cikk a Városok Lapja című folyóiratban (1906-1948), amelynek munkatársa volt DOKUMENTUMOK, Ars Hungarica 1983/2.
Emlékezete bélyegkép|jobbra|250px|Medgyaszay István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 2-1-19/20.
Nevét viseli a veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium Posztumusz Ybl Miklós-díj, 2010Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010 - Építészfórum Nevét viseli az általa tervezett nagykanizsai színház-, majd később moziépület, a Medgyaszay ház 2019-ben nagyszabású emlékkiállítása volt a Műcsarnokban a II. Építészeti Nemzeti Szalon keretein belülhttp://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=Nh47YeYuT7r53kyBtoCFme&tax=560c5eec6098a
Források Németh Lajos (szerk.): Magyar Művészet 1890-1919 – Bp., Akadémiai K. 1981. – AK. 1754 k 8184. Moravánszky Ákos: Versengő látmások – Bp., Vincze Kiadó, 1998. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában – Bp., Corvina K., 1988. Rerrich Béla: A veszprémi színház – Épip. 1909/1 Rerrich Béla: A soproni színház – Épip. 1910/20 Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) – Élet, 1910 Wannemacher Fábián: Medgyaszay István – MÉ 1930/5-6 Kathy Imre: Medgyaszay István – MÉ 1961/3 Kathy Imre: Medgyaszay István – MÉ 1978/3 Kathy Imre: Medgyaszay István – Bp., Akadémiai K., 1979 Bartha Zoltán: Az építőművész – Bp., 1984/8 Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – a megbékélés utópiája – Köln, Taschen; Bp., Vince K., 1999. Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete. – Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1990. Kiss Tamás: Veszprém, megyeháza, színház, múzeum. – Bp., TKM Egyesület, 1990. Potzner Ferenc (összeáll.): Medgyaszay István. – Bp., Holnap Kiadó, 2004 (Az építészet mesterei).
Dokumentumfilm Zajti Gábor 2005-ben készítette el Medgyaszay István munkásságát bemutató dokumentumfilmjét Az építészet Bartókja – Medgyaszay István címmel, melyet először 2006-ban mutattak be a 37. Magyar Filmszemlén.Az építészet Bartókja - Medgyaszay István, Port.hu (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
Jegyzetek
További információk Medgyaszay családi emlékhely Medgyaszay István a Magyar életrajzi lexikonban Medgyaszay István-emlékkonferencia. 2017. szeptember 20.; szerk. Marosi Miklós; MMA, Bp., 2019 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:Magyar építészeti szakírók Kategória:Szecessziós építészek Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek