Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Nyírbátori járásában. Népessége alapján a megye és az Észak-Alföld legkisebb városa.
Fekvése A vármegye és a Nyírség tájegység déli részén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 280, a megyeszékhely Nyíregyházától 30 kilométerre. Az egyházi közigazgatás tekintetében a Nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Nyírbátor közti 4911-es út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Ófehértóval a 4927-es, Kislétával és Nyírbogáttal a 4929-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Máriapócs vasútállomás a falutól és templomától mintegy 3 kilométerre délre helyezkedik el.
Története bélyeg|bal|200px|A római katolikus műemléktemplom
A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a vármegye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.
Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.
A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.
A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.
1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.
1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.
A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Palóczy Lajosné (független) 1994–1998: Palóczy Lajosné (független) 1998–2002: Palóczy Lajosné (független) 2002–2006: Nagy György (független) 2006–2010: Palóczy Lajos Elekné (független) 2010–2014: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Papp Bertalan (Fidesz–KDNP) 2024– : Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora Ekkor lakosainak száma 2277 fő volt, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 2% ruszinnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 4,7%, görögkatolikus 53,1%, felekezeten kívüli 4,3% (12,4% nem válaszolt).Máriapócs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 3,7% ruszinnak, 0,7% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% görögnek, szlováknak és németnek, 0,1-0,1% horvátnak és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 6% református, 44,9% görög katolikus, 0,5% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,2% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).Máriapócs Helységnévtár
Testvérvárosai Torino, Olaszország
Nevezetességei Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy turulszobor is.
2015-ben átadták a többek között a zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.
Ismert személyek Itt született 1885-ben Gergelyffy András jogász, a nagykállói járás főszolgabírája (1919–1935), országgyűlési képviselő (1935–1944).
Jegyzetek
További információk
Máriapócs Önkormányzatának honlapja Máriapócs Nemzeti Kegyhely Máriapócs az utazom.com honlapján képtár Máriapócs
Kategória:Magyarország városai Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs vármegye települései Kategória:Máriapócs