A Monopoly csoport a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának tagjaiból létrejött képviselőcsoport volt, amely fokozatosan az Antall-kormány MDF-en belüli ellenzékévé vált. A Monopoly csoport volt az Országgyűlésben valaha működött csoportok közül a legaktívabb nem pártfrakció jellegű csoportosulás.

Története Az 1990-es rendszerváltozás során kezdődött meg az addig állami tulajdonban lévő nemzeti vagyon magánosítása. Az állami vagyonnyilvántartás rendezetlen mivolta, a magánosításra kijelölt vállalatok puszta tömege, illetve a privatizáció gyorsított ütemű lebonyolítása számtalan visszaélésre nyújtott lehetőséget. A magánosítási folyamat árnyoldalait nem csak az ellenzék, de az Országgyűlés legnagyobb kormánypárti frakciójának tagjai is érzékelték. A privatizációs gyakorlattal szemben kritikus 12 MDF-képviselő 1991. július 7-én megalapította a Monopoly csoportot.

A csoport működése során vizsgálta és kritizálta az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) privatizációs gyakorlatát, illetve a külföldi tőkések számára túlságosan nagy szabadságot nyújtó magyar szabályozást. A Monopoly képviselői sürgették egy privatizációs stratégia, majd a magánosítási törvény megalkotását, amely hatékonyabbá tehette volna az ÁVÜ működését. A csoport számos kezdeményezéssel élt a privatizációt illetően: tiltakoztak a vállalati vagyon felértékelése nélkül lefolytatott cégeladások és a szakszervezetek tulajdonhoz juttatásának módja ellen. 1992-ben az Országgyűlés a Monopoly javaslatára szigorította az állami vállalatok vezetőinek magáncégekben való szerepvállalását.

A Monopoly által felvállalt szerep már a működés kezdetén belső ellenzéki szerepre ítélte a csoport tagjait. Antall József kezdetben nyitottan fogadta a csoport kezdeményezéseit, később azonban a kapcsolat meddőnek bizonyult. A képviselőcsoport javaslatait az MDF-frakció elaltatta, a privatizációs bizottság megalapítását célzó 1991 novemberi javaslat vitáját egészen az 1994-es választásokig halogatta a parlament. 1992-ben a Monopoly nyomására az MDF-frakció megbuktatta a kormánynak azt az indítványát, hogy a magánosítás menetét szolgáló ideiglenes jogszabályok hatályát negyedszerre is meghosszabbítsák, kikényszerítvén ezzel a privatizációs törvény megalkotását. Jelentősen megnövelte a kormány és a Monopoly közötti feszültséget, amikor 1993-ban a képviselőcsoport nem fogadta el a kormány és a szakszervezetek között létrejött megállapodást. A csoport tevékenysége súlyos konfliktust idézett elő az MDF-en belül: 1993 tavaszán az MDF képviselőinek egy része a Monopoly csoport segítségével kísérletet tett az Antall Józseffel jó kapcsolatot ápoló Kónya Imre frakcióvezető leváltására. A kormányzat számára egyre kellemetlenebbé váló képviselőcsoportot az MDF-frakció kormányzathoz hű része segítségével felszámolták. A csoport tagjai közül Zacsek Gyulát és Balás Istvánt az MDF-frakció 1993. június 27-én kizárta tagjai sorából, az eljárás miatti tiltakozásul Szilasy György és Halász István maguk léptek ki a frakcióból, később létrehozták a Magyar Piacpártot. 1993 folyamán több Monopoly-tag hagyta ott az MDF-et: Deme Zoltán a MIÉP-frakcióba, Varga Zoltán a függetlenek közé távozott. A tagok zömének kiválásával a Monopoly csoport tevékenysége az Országgyűlésben 1993 őszére befejeződött.

Tagok Molnár István Zacsek Gyula Deme Zoltán Szűcs István Kőrösi Imre Halász István Szilasy György Balás István Fekete Gyula Varga Zoltán

Források Hivatkozások

Jegyzetek

Kategória:Magyar Demokrata Fórum