Starigrad (régi magyar nevei Kőváralja, Óvár) falu Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kaproncához tartozik.
Fekvése Kaproncától 3 km-re délre a Bilo-hegység északi lejtőin fekszik.
Története A település déli részén emelkedő Zakleti bregen (azaz Eskü-dombon) már a 13. században állt Kőkapronca, vagy más néven Kővár vára, melyet 1272-ben "castrum Kopurnycha" néven említenek először. A vár a Buda felől Zágrábba tartó fontos kereskedelmi és hadiutat ellenőrizte és ebben az időben a Drávától délre eső első fontosabb útmenti erősség volt. 1446-ban a Hunyadiak és a Cilleiek közötti hatalmi harcok áldozata lett, Hunyadi János romboltatta le és már nem építették újjá.
A falu Szent Imre templomát egy 1356. november 8-án kelt adománylevél említi először. A templomot, mely később plébániatemplom lett temető is övezte. A régészeti feltárások szerint a temetőbe a 14. század első felében temetkeztek először. A plébánia alapítását a 15. század elejére teszik, de mindenképpen 1441 előtt történt, mert ekkor már említik Antal nevű papját is. A következő említés 1444-ben, majd 1458-ban történt. Ebben papja "Antun plebanus ecclesiae s. Emerici de Kwar" néven szerepel. Az 1459. szeptember 11-én kelt oklevél a plébániát már "Swbkwwar", azaz Kőváralja plébániájaként említi. A Starigrad (azaz Óvár) név csak 1477-ben bukkan fel, de ez a név arra is utal, hogy a településnek már sokkal korábbi középkori elődje is lehetett. 1501-ben papját és káplánját "Nicolaus rector capelle in Owar Marcus capellanus eiusdem" néven említik, ez egyúttal a településnév magyar Óvár változatának első előfordulása. Ezután a falu több oklevélben is ezen a néven szerepel. A templom kápolnaként történő említése egyúttal azt is jelenti, hogy a plébánia itt 1501-re már megszűnt.
A Szent Imre kápolna újabb említése 1634-ben történt, amikor a horvát szábor ülésén egy bizonyos még Luxemburgi Zsigmond által 1406-ban adományozott és a kaproncai várkapitány által kisajátított birtokot említenek. Ugyanez a kápolna szerepel 1650-ben is "Capella Sancti Emerici ducis sub Ztari grad" alakban. Az 1659-es egyházi vizitáció feljegyzésében a kápolnának három üres kőoltára van, melyeket Koprivnički Bregi, Jagnjedovec és Herešin lakónak kellene fenntartani. 1778-ban a kápolnáról megemlítik, hogy a plébániatemplomtól háromnegyed óra járásra a szőlőhegyek közötti völgyben fekszik, fából épült, tornyában harangja is van és egy remete gondozza. Halála után a kápolna elhagyatottá vált és kezdett összeomlani. 1787-ben már csak rom. Az 1810-es vizitáció újra említi a starigradi Szent Imre vagy Szent Mirko kápolnát, mely a szőlőhegyek között az erdőben közvetlenül a kis Jagnjedovec-patak mellett áll. A kápolna fából épült, négyszög alaprajzú, a nyugati oldali bejárat előtt előtere van, a sekrestye az északi oldalon található. 1823-ban Josip Kovačević kaproncai plébános feljegyzi, hogy a kápolna romos. Még ebben az évben összeomlott, vagyonát a rekai Szentháromság, a jagnjedoveci Szent András és a Szent Vid kápolnák között osztották fel.
A falu népességét is csak 1880-ban számlálták meg először önállóan, ekkor 280, 1910-ben 966 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 490 háztartása és 1587 lakosa volt. területén a Drávamenti Rekreációs Központ, valamint a Podravka gyár vendéglátó egységei működnek. Mára felépült a Teréz anya templom és plébániáját újra alapították.
Nevezetességei Kőkapronca várának maradványai a várostól 7 km-re délre az erdővel borított Zakleti dombon állnak. A régészeti feltárás 1982-ben indult meg, mely során a domb fennsíkjának a vár által egykor elfoglalt részét megtisztították. A várfal a keleti oldalon mintegy 50 méter hosszúságban maradt meg. A központi platón a vár alapfalainak szerény maradványait tárták fel. A régészeti leletek között számszeríj nyílhegy, sarkantyú, több használati tárgy, fenőkő, kalapács, olló és vasszegek kerültek elő. Utóbbiak azt igazolják, hogy a vár faépítményeit vasszegekkel erősítették össze. Délnyugati oldalán még jól kivehető az egykori árok nyomvonala. A vár teljes szerkezetének megállapításához még további régészeti feltárásra van szükség. Kalkuttai Boldog Teréz anya tiszteletére szentelt modern plébániatemploma 2005 és 2008 között épült.
További információk Kapronca város hivatalos oldala Kapronca város információs portálja Kapronca város turisztikai egyesületének honlapja A városi múzeum honlapja A plébánia honlapja Képek a templom építéséről Dráva-menti várak Kapronca (Koprivnica) környékén
Jegyzetek
Kategória:Kapronca-Kőrös megye települései