A Soproni Egyetem (röviden: SoE) soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén, csodálatos környezetben található.

Az intézmény Magyarország első karbonpozitív egyetemeként elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint átszövi a mindennapi működést is. Az erdészeti és faipari képzési-kutatási tevékenysége európai hírű, országosan unikális jellegű. Magyarország „Zöld Egyeteme” a fenti szemléletből fakadóan maximálisan elkötelezett minden olyan kezdeményezés iránt, amely a gazdasági, társadalmi vagy természeti fenntarthatóságot szolgálja. Ezt az attitűdöt üzeni az Egyetem egyént és természetet középpontba állító „Természetesen Veled!” jelmondata is.

A Soproni Egyetem 2022-ben első hazai felsőoktatásként elnyerte az ENSZ által támogatott Nemzetközi Zöld Talár díjat, de a legzöldebb egyetemek világranglistáján, a Green Metric World University Rankings-on is előkelő helyen szerepel.

Története

1735-ben III. Károly Bányatisztképző Iskolaként alapította meg az intézmény jogelődjét Selmecbányán. 1762-ben Mária Terézia megteremtette az akadémiai képzés alapjait, három tanszék létrehozása után 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt (Selmeci Akadémia). 1807-ben a bécsi udvari Pénzverészeti és Bányászati Kamara dön­tött az Erdészeti Tanintézet létrehozásáról, mely 1808-ban Wilckens Henrik Dávid vezetésével kezdte meg működését, a tényleges oktatás 1809-ben indult meg. Az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta meg. 1918-ban, miután Selmecbányát cseh csapatok szállták meg, az Akadémia a csonka ország belseje felé, először Budapestre, majd 1919-ben Sopronba települt át, az akkori rektor, Richter Réz Géza vezetésével. 1921-ben a főiskola ifjúsága tevékeny részt vállalt az I. és II. Ágfalvi csatában, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Sopront és környékét megszállni akaró osztrák csendőröket kiverték a város környékéről. Ennek következtében teremtődtek meg a soproni népszavazás feltételei, melynek eredményeként Sopron és környéke magyar maradhatott. A Bányamérnöki és Kohómérnöki Karokat 1949-ben átköltöztetik Miskolcra, ahol a Nehézipari Műszaki Egyetem karai lettek, Gépészmérnöki Karral kiegészülve; ma Miskolci Egyetem néven működik tovább. A Bányamérnöki Kart Műszaki Földtudományi Karnak, a Kohómérnöki Kart Anyag- és Vegyészmérnöki Karnak hívják ma. Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók és hallgatók nagy része emigrált, kik közül a többség a kanadai Vancouverben, a University of British Columbia szervezetén belül alapított Sopron Division keretében, magyar nyelven folytatta tanulmányait és szerzett erdőmérnöki oklevelet. 1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1996-tól az új neve Soproni Egyetem. A magyar felsőoktatás racionalizálására irányuló politika, az egyetem tudatos fejlesztése, s a városban és a régióban folytatott együttműködés vezetett a térség universitásának, a Sopron székhellyel működő Nyugat-magyarországi Egyetemnek a létrejöttéhez. 2000. január 1-jétől soproni központtal, 7 karon kezdte el működését a Nyugat-magyarországi Egyetem. 2008. január elsején a volt szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola 3 karának csatlakozásával újjáalakult a Nyugat-magyarországi Egyetem. 2014. július 1-től az az Egyetem székesfehérvári szervezeti egységei az ÓE-hez csatlakoztak 2015-től elindul a duális/hagyományos gépészmérnökképzés a Természettudományi és Műszaki Karon belül. 2016. január 1-től az Egyetem győri és mosonmagyaróvári szervezeti egységei a győri SZE-hez csatlakoztak. 2016-tól elindult a duális mechatronikus mérnökképzés Sopronban. 2017. február 1-től az Országgyűlés döntése alapján az Egyetem neve ismét Soproni Egyetem lett. Az Egyetem szombathelyi telephelyén lévő szervezeti egységek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatlakoztak. 2020. augusztus 1. napjától a Soproni Egyetem a Soproni Egyetemért Alapít­vány fenntartásában működik tovább, és megmaradtak az állami finanszírozású képzések is. 2021. január 1-én csat­­lakozik az alapítványhoz az Erdé­sze­ti Tudományos Intézet és a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 2021. június 25-én az Egyetemet a 2021-es év ország legjobb egyetemi campusának választották 2021. július 1.-én az Egyetem teljes arculatváltáson esett át. 2021. július 1.-től a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara, Faipari Műszaki és Kreatívipari Kar néven működik tovább.http://skk.uni-sopron.hu/faipari-mernoki-es-kreativipari-kar-neven-folytatjuk-2021-07-01

bélyegkép|A Soproni Egyetem madártávlatból

Selmeci diákhagyományok 1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. Új szakokkal és karokkal kiegészülve ad otthon a hallgatók újabb és újabb generációinak. Az országosan már száz évvel ezelőtt is unikális képzéseket nyújtó, 1735-ig visszanyúló gyökerekkel bíró Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola új székhelyén fejlődött tovább, majd szakadt több ágra, amelyek továbbra is őrzik a selmeci szellemet Sopronban, Miskolcon, Székesfehérváron és Dunaújvárosban. Ez a kötelék erős alapokon nyugszik, hiszen a város 1919-ben befogadta a selmeci diákokat, ezzel biztosítva számukra az újrakezdés lehetőségét. Néhány év múlva pedig a nyugat-magyarországi eseményekben és a soproni népszavazásban aktívan részt vevő selmeci diákok megmentették Sopront a magyar hazának. A Főiskola Sopronba költözése után a város megismerte a több évszázados selmeci diákhagyományokat, amit a hallgatók szent lángként adnak tovább azóta is nemzedékről nemzedékre. Megemlékeznek azokról a jeles személyiségekről is, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy az intézmény végül Sopronban talált otthonra. A selmeci táj szépsége, a városka bája, valamint a pezsgő főiskolás élet számos művészeti alkotás ihletője volt. 2014-ben a Selmeci diákhagyományok felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség magyar listájára.

Oktatási egységek Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) Benedek Elek Pedagógiai Karon BA szintű óvodapedagógus, német nemzetiségi szakirányú óvodapedagógus, Csecsemő- és kisgyermeknevelő és szociálpedagógus alapképzés folyik nappali és levelező tagozaton. Az alapképzéseken kívül akkreditált pedagógus továbbképzési programokat és pedagógus szakvizsgára előkészítő programokat kínál. Az intézmény három különálló épületben működik. A Ferenczy János utca 5. szám alatti – a múlt század elején épült – főépületben előadó és szemináriumi termek, tornaterem, könyvtár, irodák találhatók. A Lewinszky Anna Gyakorló Aranykapu Tagóvoda a kar parkjában, míg a másik gyakorló intézmény  a Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda a kar épületétől nem messze, a Zsilip utca 1. szám alatt működik. Az óvodapedagógus képzés fő irányvonala, hogy olyan értelmiségi szakembereket képezzen, akik megalapozott általános és szakmai műveltséggel rendelkeznek. Képesek az óvodáskorú gyermekek fejlesztésére, a családdal és a társadalmi környezettel együtt az egyetemes és nemzeti értékeket közvetíteni. Olyan pedagógusok képzése, akik gazdag érzelmi beállítódással a nevelésben az ön- és emberismeretet, gyermekközpontúságot tartják szem előtt. 2017-ben pedig a Tatai Rend-ház Kft. társult a karral és bekapcsolódott a magyar felsőoktatásba, így a Csecsemő- és Kisgyermeknevelő BA képzést már Tatán is tanulhatják a hallgatók. A karon a Művészeti és Sporttudományi Intézet, a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet, a Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézete működik, továbbá a karhoz tartozik a Tanárképző Központ és a Humántudományi Kutatóközpont.

bélyegkép|250x250px|Benedek Elek Pedagógiai Kar bejárata

Képzések

csecsemő- és kisgyermeknevelő gyógypedagógia óvodapedagógus óvodapedagógus – német nemzetiségi szakirány szociálpedagógia társadalmi tanulmányok kommunikáció és médiatudomány

Mesterképzés (MA, MSc)

Agrármérnöktanár Mérnöktanár Közgazdásztanár Emberi erőforrás tanácsadó Neveléstudomány

Erdőmérnöki Kar (EMK) Történelme során az Erdőmérnöki Kar működésében tudatosan és eredményesen ötvözte a hagyományőrzést a kor igényeihez és elvárásaihoz való folyamatos alkalmazkodással és ezen az alapon munkálkodva nemzetközi ismertséget és elismerést vívott ki magának. Rendelkezik a nemzetközi színvonalú kutatásokhoz szükséges teljesítőképességgel, emberi és tárgyi alapfeltételekkel. Széleskörű hazai és nemzetközi kutatási együttműködést folytat, maximálisan figyelembe véve a szakma, a gazdálkodó cégek a gyakorlat megoldandó problémáit, igényeit. A Kar vallja és tevékenysége során következetesen alkalmazza azt az elvet, hogy a minőségi oktatás feltétele a magas szintű kutatás, amelyben fontos helye és szerepe van a hallgatóknak és a PhD hallgatóknak is. A Kar rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori jelen változásaihoz, minden művelt tudomány- és szakterületen gyakorlatközpontú képzést és piacképes, alkalmazható tudást nyújt hallgatóinak. A karon történt struktúraváltozást követően intézeti összevonásokra került sor, amely következtében jelenleg az alábbi intézetek folytatnak tevékenységet: Erdő-és Természeti Erőforrás Gazdálkodási Intézet, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, Környezet- és Természetvédelmi Intézet, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet.https://emk.uni-sopron.hu/kezdolap

Képzések

környezetmérnök BSc és MSc földmérő és földrendező mérnök BSc természetvédelmi mérnök BSc és MSc vadgazda mérnök BSc és MSc erdőmérnök MSc (osztatlan képzés)

Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (FKK) A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar különleges helyet foglal el Magyarország felsőoktatásában: országosan egyedülálló faipari felsőoktatás, és az ahhoz kapcsolódó egyéb műszaki képzések mellett fontos szerepe van a ’90-es években indult művészeti képzésnek, és a még újabb informatikai képzésnek is. E három terület – műszaki tudományok, informatika, művészet – nem csupán békésen megfér egymás mellett, hanem kiegészíti egymást, így minden területen széles látókörű, komplex felkészültségű, kompetens szakembereket képez. A kar tevékenységei között továbbra is a faiparé a meghatározó szerep. Több mint 50 éves oktatási és kutatási tapasztalat a garancia arra, hogy faipari mérnökhallgatók a lehető legmagasabb szintű képzést kapják. Az évek során az oktatás folyamatosan igazodott és igazodik az ipar változásaihoz, az újabb kihívásokhoz, mindenkor naprakész tudást biztosítva hallgatóinak. A faipar mellett természetesen a többi szakon is magas színvonalon képezik a hallgatókat. Az oktatás mellett a kar jelenleg Magyarország egyetlen faipari kutatóhelye. A faipari kutatások mellett egyre nagyobb szerep jut a könnyűipari, informatikai és művészeti területen végzett munkának, melyek számos esetben össze is kapcsolódnak a faipari tevékenységgel. Úttörő jellegű kutatási és innovációs tevékenység mellett akkreditált laboratóriumok vizsgálati szolgáltatásokat is nyújtanak. A kar jelenlegi intézetei Alaptudományi Intézet, Alkalmazott Tudományi Intézet, Kreatívipari Intézet, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, továbbá működik még a Faipari Termékfejlesztő és Szolgáltató Központ is. bélyegkép|Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Alkalmazott Művészeti Intézetének épülete

Alapképzések (BA, BSc)

Faipari mérnöki BSc Faipari mérnöki BSc (duális) Faipari mérnöki BSc (angol nyelvű képzés) Gazdaságinformatikus BSc Ipari termék- és formatervező mérnöki BSc Mechatronikai mérnöki BSc Mechatronikai mérnöki BSc (duális) Műszaki menedzser BSc Építőművészet BA Formatervezés BA Tervezőgrafika BA

Felsőfokú szakképzések Műszaki