bélyegkép|300px|„Nem számít, hogyan bomlanak szét!” Nagy Sándor elvágja a gordiuszi csomót (Jean-Simon Berthélemy (1743–1811) festménye)A gordiuszi csomó egy Nagy Sándorhoz és a phrügiai Gordion városához kötődő legenda. Gyakran említik metaforaként azokban az esetekben, amikor egy látszólag megoldhatatlan problémát valaki egy váratlan húzással egy csapásra megold: „A kormányzat bármely kuszált ügyének Gordius-bogát oly könnyen oldja meg, Mint térdszalagját.” (Shakespeare: V. Henrik, ford.: Lévay József 1. felvonás 1. szín 45–47)

A legenda Valamikor régen a phrügiaiaknak nem volt királyuk, ezért Phrügia ősi fővárosának, Telmisszosznak a jósa úgy döntött, hogy az első olyan ember legyen a király, aki egy ökrösszekérrel érkezik a városba. Egy Gordiasz nevű parasztembert ért ez a szerencse, akinek sorsát korábban egy Zeusztól kapott isteni jel, egy a szekerére szálló sas is megjövendölte. Amint belépett a városba, a papok megválasztották királynak. Hálája jeléül Gordiasz fia, Midasz, a szekeret Szabaziosz phrügiai istennek ajánlotta felLucius Flavius Arrianus Xenophon, Anabaszisz (ógörögül: Αλεξάνδρου Ανάβασις), II.3 (akit a görögök Zeusszal azonosítottak), a szekér jármát pedig egy tekervényes, somfaháncsból font csomóval illesztette a rúdhoz úgy, hogy a kötél végeit a csomó belsejébe rejtette.Repeta Hellénizmus, A gordiuszi csomó (Hozzáférés: 2010. január 10. 23:00) Amikor Nagy Sándor i. e. 333-ban hódító hadjáratában megérkezett Gordionba, Phrügia már csupán a Perzsa Birodalom egyik szatrapiája volt, azonban a szekér még mindig a királyi palotában állt.

A legenda szerint, aki ki tudja bontani a csomót, az lesz Ázsia ura. Lehetséges azonban, hogy ezt Nagy Sándor támogatói találták ki, hogy a makedón királynak kedvezzenek. Ebben az időben "Ázsia" alatt azonban csupán Kis-Ázsiát értették, tehát még Nagy Sándor sem sejthette, hogy egészen a Hindukusig terjedő birodalom ura lesz.Robin Lane Fox, Alexander the Great 1973:151 A leginkább elterjedt verzió szerint, miután Sándor egy ideig tanácstalanul nézte a csomót, végül egyszerűen elvágta azt.Pszeudo-Kalliszthenész, Alexandrosz tettei Arisztobulosz szerint azonban egyszerűen kihúzta a hesztórnak (ereszték) nevezett szeget, amely a jármot és a rudat összetartotta, így vágás nélkül szét tudta bontani a csomót.Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok, Alexandrosz 18.; másodlagos forrás, ugyanis Arisztobulosz műve nem maradt fenn. Ezt a verziót mondja el Plutarkhosz és Arrianosz is. A még aznap éjjeli mennydörgést és villámlást a próféták Zeusz elégedettségének jeleként értelmezték.

Nagy Sándor végül az Indus és Óxosz folyókig meghódította Ázsiát, ezzel beteljesítve a jóslatot.

Hivatkozások

Források Robin Lane Fox, Alexander the Great, 1973, pp 149–151. Pszeudo-Kalliszthenész, Alexandrosz tettei Plutarkhosz, [https://mek.oszk.hu/03800/03892/html/index.htm Párhuzamos életrajzok] Repeta Hellénizmus, A gordiuszi csomó

Kategória:Nagy Sándor Kategória:Legendák Kategória:Görög mitológia Kategória:Mítoszok