Sir Norman Joseph Wisdom, (Marylebone, London, Nagy-Britannia, 1915. február 4. – 2010. október 4.) BAFTA-díjas angol komikus, filmszínész, énekes, dalszerző, brit birodalmi érdemrend kitüntetettje. Legismertebb szerepe az 1953 és 1966 között sorozatban készült filmkomédiákban feltűnő ügyefogyott Norman Pitkin.

Ezek a filmek ismertté és népszerűvé tették Norman Wisdomot olyan helyeken is, mint Dél-Amerika vagy Irán,Amikor ellátogatott Iránba, rájött, hogy rajongói nem igazán tudnak angolul, csak annyit kiáltoztak: „Mr Grimsdale!”, ami több filmben a főnöke neve volt, és akkor hangzott el, amikor valami nem jól sikerült sőt a kelet-európai volt-szocialista országokban is – különösen Albániában –, ahol a nyugati országok filmjei közül kizárólag Norman Wisdom filmjeit játszhatták, Enver Hoxha engedélyével.Enver Hoxha a Norman Wisdom által megformált kizsákmányolt munkás alakjában a kapitalizmus elleni harc szimbólumát látta. A filmek 1955 és 1966 között többet jövedelmeztek, mint a James Bond filmsorozat darabjai.

Wisdom a későbbiekben drámai szerepekben is megmutatkozott, amikor a Broadway színházaiban játszott, és olyan televíziós munkákban vett részt, mint a Going Gently (1981) – amiben egy rákban haldokló beteget alakított –, és amelyről számos kritikus elismerően írt.A Going Gently tévéfilm adása 1981. június 5-én volt Elismertségét jól mutatja, hogy az 1986-os Csernobili atomerőmű-baleset után haldoklókkal foglalkozó alapítvány vette fel a nevét tiszteletből.

1995-ben megkapta a „Freedom of the City” címet London és Tirana városától.

Ugyanabban az évben kapta meg a A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatát (angol rövidítése: OBE).

Turnéi során Ausztráliába és Dél-Afrikába is eljutott.

Norman Wisdomot 2000-ben lovaggá ütötték. A későbbiekben a Man-szigeten élt, az aktív szerepléstől kilencven éves korában vonult vissza, amikor egészségi állapota leromlott.

Korai évek Norman Joseph Wisdom London Marylebone kerületében született. Apja, Frederick teherautósofőr volt, anyja, Maud Targett ruhakészítő, aki gyakran dolgozott a londoni West End színházai számára. A pár Marylebone-ban kötött házasságot 1912. július 15-én. Wisdomnak volt egy bátyja, Frederick Thomas "Fred" Wisdom (1912. december 13. – 1971. július 1.). A család a Fernhead Road 91-ben lakott (London W9), ahol egyetlen szobában aludtak.

Norman Paddingtonban nőtt fel, nagy szegénységben. Apja agresszívvé vált amikor ivott, és Normant gyakran megverte. Kilencéves korában anyjuk elhagyta a családot, apjuk pedig a munkája miatt néha hetekre eltűnt. A fiúk magukra maradtak, gyakran loptak élelmiszert, hogy életben maradjanak, mezítláb jártak iskolába. Amikor nevelőszülőkhöz kerültek, Norman és Fred bérmunkát vállalt, hogy a nevelőszülőknek fizetni tudjanak. Deal városában fel (Kent megye).

Nevelőszüleitől tizenegy éves korában megszökött, és kifutófiú lett egy zöldségesnél. Tizenhárom éves korában abbahagyta az iskolát.

1929-ben, tizennégy évesen gyalog ment Londonból Cardiffba (a távolság légvonalban 210 km), mert bányász akart lenni, ám mivel ez nem sikerült, a kereskedelmi flotta Argentínába tartó gőzhajójára szerződött hajósinasként. Útközben a legénység megtanította bokszolni, és amikor Buenos Airesbe értek, nála jóval nagyobb és idősebb ellenfél elleni pénzdíjas fogadásra nevezték be Normant (aki mindössze 31 kg súlyú volt). Norman megnyerte a mérkőzést, a pénzt azonban a legénység költötte el.

Házasság, család Wisdom kétszer nősült. Első felesége Doreen Brett volt, akivel 1941-ben házasodtak össze. 1944-ben szétváltak, amikor Doreen fiút – Michael (1944) – szült Albert Gerald Hardwick telefonszerelőtől. A házasság 1946-ban ért véget hivatalosan. Második felesége Freda Isobel Simpson táncos volt, akivel 1947-ben keltek egybe; két gyermekük volt, Nicholas (1953) és Jacqueline (1954). A pár 1969-ben vált el, amikor felesége másik férfi mellé szegődött. A gyermekek Wisdomnál maradtak. Volt felesége, Freda Wisdom Brightonban halt meg, 1992-ben.

Sportszeretet Wisdom egész életében a Brighton and Hove Albion F.C. labdarúgócsapat rajongója, később irányító testületének tagja is volt, de kedvelte az Everton F.C.-t és a Newcastle United F.C.-t is. Egy 1974-es interjúban azt állította, hogy támogatja a Merseyside club-ot. Kedvelte a golfot, tagja volt a „Grand Order of Water Rats” klubnak.

Lakhelye Népszerű ember volt a Man-szigeten, ahol huszonhét évig élt Andreas községben. Házát Ballalough-nak nevezték (manx nyelven jelentése „egy hely a tónál”, de többek szerint a név az angol „belly laugh” elferdített változata – a. m. „tele szájjal nevetni”). Tiszteletbeli tagja volt a Winkle Clubnak, amely ismert jótékonysági szervezet a kelet-sussexi Hastingsben.

Autói Szerette a motorokat és az autókat, többek között 1987-es Rolls-Royce Silver Spirit és Jaguar S-Type birtokosa volt. Ezen kívül nagy rajongója volt az Egyesült Királyság ikonjának számító Mini típusnak – 1965-ös Austin Mini Cooper S volt a birtokában. 2005-ben nem hosszabbították meg a jogosítványát, mert romló egészsége miatt nem felelt meg a teszteken, ezért autóit az év szeptemberében eladta.

2005-ben elvállalta egy manx lányegyüttes, a Twisted Angels videóklipjében való főszerepet (a szám címe: „LA”), mert ezzel a helyi „Project 21” jótékonysági szervezetet támogatta.

Bírósági ügyek Az 1960-as évek során bíróság elé kellett állnia (Wisdom vs Chamberlain), ahol azzal vádolták, hogy ezüstrudak eladása után nem fizetett adót, amiket korábban azért vásárolt, mert az angol font elértéktelenedésétől tartott. Állítása szerint ez befektetés volt, a bíróság szerint azonban üzleti vállalkozás, ami után jövedelemadót kell fizetni.

A hadseregben Norman első alkalommal Lancasterben próbálkozott a hadseregbe belépni, de anyja a toborzóirodán jelezte, hogy a fiú még nem érte el a szükséges életkort, ezért törölték a listából.

Később dobosnak jelentkezett a brit hadsereg „10th Royal Hussars” alakulatába, és 1930-ban Lakhnauba helyezték (Brit India). Itt folytatta iskolai tanulmányait és sikeresen le is vizsgázott. Lovagolt, bokszolt, „légsúlyban” bokszbajnok is volt a brit hadseregben.

A hadsereg zenekarával sokszor felléptek, és hogy ne legyen unalmas a játék, a zenekar tagjai hangszert cseréltek egymással. Norman több más hangszer mellett trombitán és klarinéton is megtanult játszani.

Történt, hogy amikor a hadseregben gyakorlat során a bokszolást imitálták, Norman rájött, hogy tehetsége van mások megnevettetésére. Ezután kezdett el dolgozni azon, hogy zenész és színpadi előadó legyen.

A hadsereget otthagyva megtanult autót vezetni, önálló taxisofőr lett, és mivel a hadseregben töltött idő alatt fejlődött a kiejtése, éjszakai telefonos szolgálatot is vállalt.

A második világháborúban A második világháború kitörésekor Normant a londoni kommunikációs központ parancsnoki bunkerébe vezényelték, ahol az volt a feladata, hogy telefonon biztosítsa a kapcsolatot a hadsereg különböző vezetői és a miniszterelnök között. Több alkalommal találkozott Winston Churchill-lel; egyszer azonban megfenyítették, mert bizalmasan Winnie-nek szólította. Majd a híradósokhoz került (Cheltenham, Gloucestershire), ahol hasonló feladatokat kapott.

Egyszer, amikor jótékonysági koncerten lépett fel a cheltenhami városcsarnokban, Rex Harrison színész odament hozzá a színpad mögött, és biztatta, hogy lépjen a szórakoztatóipari pályára.

Szakmai karrier Színház Harmincegy éves korában (1946), a brit hadseregtől való leszerelése után mint profi előadóművész mutatkozott be. Abban a korban hihetetlen gyorsan elismertté vált. Születése évszámának sokáig 1925-öt adta meg, vagyis fiatalította magát.

David Nixon bűvésszel párban léptek fel, ahol Norman volt „a komoly figura”. Ekkor már a később szinte „védjegyévé” vált ruházatban jelent meg: gyapjúszövet, lapos, kiskockás sapka (felhajtott napellenzővel, ferdén viselve); legalább két számmal kisebb, szűk öltöny; gyűrött gallér és nyakkendő. Az öltözéket „Gump” (a.m. együgyű) névvel illették.

A londoni West End színházaiban két éven belül főszerepet játszott, ugyanabban az évben bemutatkozott a tévében és mindenhol hatalmas nézőközönségre tett szert.

Charlie Chaplin „kedvenc bohócom”-nak nevezte.

Film bélyegkép|jobbra|250px|Wisdom 1965-ben A Rank Organisation produkciójában számos alacsony költségvetésű filmkomédia készült, közöttük az első a Botrány az áruházban volt, 1953-ban. A film miatt „a legígéretesebb filmes kezdő 1954-ben” kategóriában BAFTA-díjat kapott.

Filmjei szerény, de ugyanakkor derűs stílusa George Formby egy generációval korábban készített filmjeihez tették hasonlóvá. Népszerűek voltak a hazai közönség körében, Nagy-Britannia filmjei között anyagilag rendkívül sikeresnek számítottak, és külföldön is jelentős bevételt termeltek. Ez segített a Ranknek a talpon maradásban olyan időszakban, amikor nagyobb költségvetésű filmjei nem hozták a várt bevételt.

Norman Pitkin esetlen figurája a rá bízott tevékenységben többnyire ügyetlennek vagy szerencsétlennek bizonyul. Általában szigorú főnöke beosztottja. A főnököt (Grimsdale úr) Edward Chapman vagy Jerry Desmonde alakította. A poénok helyzetkomikumból adódtak, amikhez nagyban hozzájárult Norman fizikai ügyessége és a pontos időzítés. A sorozat több filmjében jelen van a romantikus mellékszál, amiben Norman félénken viselkedik, de végül elnyeri a hölgy szívét.

Az 1960-as évek közepén a színes film bevezetése ellenére Wisdom népszerűsége csökkenni kezdett. Ehhez hozzájárultak az olyan melléfogások, mint például az, hogy a Press for Time (1966) című filmben az ötvenéves színész az angol miniszterelnök unokáját játszotta. Wisdom életkorát sokáig pontatlanul közölték.

Későbbi karrier 1966-ban az Amerikai Egyesült Államokba ment, hogy a Walking Happy című zenés komédiában játsszon a Broadway-n. Teljesítménye miatt „Tony Award”-díjra jelölték.

1976. december 31-én a BBC-1 II. Erzsébet brit királynő közelgő ötvenéves évfordulóját köszöntö A Jubilee of Music című műsorában előadta a Don't Laugh At Me (Cause I'm a Fool) című saját szerzeményét.

A királynő jelenlétében több alkalommal fellépett, első alkalommal 1952-ben.

Amerikában a The Night They Raided Minsky's című film készült vele. Fellépett az Ed Sullivan Show-ban is, majd második feleségétől való válása miatt visszatért Angliába.

Későbbi karrierjét televíziós műsorok jelentették, illetve sikeres világ körüli turnéja.

1981-ben a Going Gently című televíziós drámában nyújtott alakításáért, melyben rákban haldokló férfit játszik, kritikai elismerést kapott (rendező: Stephen Frears). 1987. február 11-én ő volt a témája a Thames Television aktuális This Is Your Life („Ez az életed”) műsorának (második alkalommal).

Az 1990-es években újból reflektorfénybe került a fiatal komikus, Lee Evans segítségével. Evans játékát többször hasonlították Wisdom munkájához. Evans meglepődött ezen: „Gyerekkoromban sokszor láttam a filmjeit. Azt hiszem, teljesen más dolgot csinálunk”.

A 2000-es évektől kezdve újabb népszerűségi hullám alakult ki, amikor megkezdték a klasszikus Rank-filmjeit megjelentetését DVD-n és ezeket a tévében is játszották. Ennek lökést adott, amikor lovaggá ütötték, illetve amikor a neve megjelent a jelöltek listáján 2000-ben. A lovaggá ütési ceremónia során az új lovagok királynő előtti elvonulásakor szándékosan megbotlott, amin a királynő mosolygott.

1995 és 2004 között a BBC hosszú ideje futó sorozatában, a Last of the Summer Wine-ban Billy Ingleton nevű figurát alakított. Bár ezt eredetileg csak egyszeri megjelenésnek szánták, a jelenléte annyira megnövelte a nézőszámot, hogy később több alkalommal is visszatért.

1996-ban megkapta a Londoni Filmkritikusok „különleges díját” („Special Achievement Award”).

2000-ben vendége volt a Todd Carty színész-rendezőről szóló This Is Your Life műsornak.

2002-ben megjelent a St James' Parkban (Newcastle upon Tyne) megrendezett Anglia-Albánia világbajnoki labdarúgó-torna selejtezőn, ahol büntetőt kapott.