A kronosztratigráfia (kronos=idő (gr.); stratum=réteg(lat.)) vagy "időrétegtan" a geológiai képződmények megkülönböztetésével és csoportosításával foglalkozó tudománynak, a rétegtannak résztudománya. Célja a kőzetek képződési korának meghatározása a kőzetből vett minták alapján. A kronosztratigráfia segítségével az egymástól jól elkülöníthető kőzetek (lásd: kőzetrétegtan) képződésének időtartama is meghatározható. Ezek alapján a képződmények kronosztatigráfiai egységekbe sorolhatók, amelyek hierarchikus rendszert alkotnak. Ezek eonotéma, időtéma (ératéma), rendszer, sorozat, emelet, alemelet és kronozóna néven ismertek.Császár Géza 2002: A Magyar Rétegtani Bizottság által jóváhagyott geokronológiai és kronosztratográfiai terminusok - Földatni Közlöny 132/3–4, 481–483 (2002) Budapest Az abszolút kor alapvetően a geológiai képződmények keletkezési idején fosszilizálódott geokémiai környezet vizsgálatával határozható meg.
Módszerek Az abszolút kormeghatározás módszerével a geokémia tudományterülete foglalkozik. Általában a kémiai izotópok arányát vizsgálja, amelyek a földtörténet során, vagy az kőzetalkotó ásványok kristályosodása óta megváltoznak, de más módszerek is léteznek. Ismertebb módszerek: A radioaktív izotópos módszerek általában magmás kőzetek keletkezési korának, metamorf kőzetek átalakulási idejének meghatározására, vagy üledékes kőzetek lepusztulási területének vizsgálatára alkalmazhatók a földtanban, de a régészeti leletek (pl.: égetett agyagedények) korának meghatározására is használhatók: U/Th Pb/Pb Sm/Nd Rh/Os A stabil izotópos módszerek a földtörténeti közelmúlt (pleisztocén-holocén) eseményeit mutatják ki: 13C/12C (egykori klimatikus viszonyok, légköri CO2 vizsgálata) 16O/18O (egykori hőmérsékleti viszonyok kimutatása) Termolumineszcens módszerekkel üledékes kőzetek betemetődési korát lehet vizsgálni. A hasadványnyom-módszerrel (angolul fission track analysis) módszerrel az atommagok hasadásának nyomaiból, illetve azok gyakoriságából következtethető ki a kőzetek 238U izotópot tartalmazó kristályainak bizonyos, ún. záródási hőmérséklet alá hűlésének kora, illetve a nyomok hossz-eloszlásából a befoglaló kőzettest hőtörténetére következtethetünk.
A kronosztratigráfia és a geokronológia fogalmak elkülönítése
A két fogalom, de különösen a hozzájuk tartozó elnevezési gyakorlat könnyen összekeverhető még a földtudományokban járatosak számára is, mivel a kronosztratigráfiai egységek és a földtörténeti korok nevei megegyeznek, csupán a hierarchikus nevezéktani kategóriák különböznek (l. táblázat). A megkülönböztetés azért szükséges, mert a kronosztratigráfia (vagy időrétegtan) a kőzetekkel a geokronológia (vagy földtörténet) viszont az eltelt idővel foglalkozik. Egy időbeli fogalomról pedig nem lehet ugyanolyan értelemben beszélni, mint egy szikláról.
Például hivatkozhatunk a felső pleisztocén rétegsorra, ha a kavicsos folyami üledékekről vagy a lerakódott löszről beszélünk, de a Würm-glaciális a késő pleisztocén folyamán történt.
A kronosztratigráfiai táblázat tehát a Föld fejlődéstörténete során képződött kőzetekre, a geokronológiai skála pedig az eltelt időre vonatkozó hierarchikus megnevezések táblázatos gyűjteménye.
A táblázat feltünteti az idő-, vagy rétegtani egységek kezdetét és végét, valamint jellegzetes megkülönböztető színekkel szemlélteti azokat. Ezek a színek nemzetközileg elfogadott színek, amelyeket földtani térképeken és szelvényeken is alkalmaznak, de különböző kiadványok más-más színárnyalattal jellemezhetnek azonos korokat.
Irodalom
További információk A Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság honlapja A Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) hivatalos honlapja Fission track dating Thermoluminescence dating
Kategória:Geológiai kormeghatározási módszerek