A kamassz nyelv az uráli nyelvcsalád egyik kihalt tagja. 1985-ben a sziktivkari Finnugor Konferencián még bemutatták a konferencia résztvevőinek az utolsó kamassz asszonyt, aki bár nem beszélt folyékonyan, mégis emlékezett nagyszülei nyelvéből néhány mondatra. Plotnyikova asszony 1989-ben halt meg, azóta a kamassz nyelv is kihaltnak tekinthető.

A kamassz főként az Abalakovo településen (Kanszki járás, Krasznojarszki határterület, Dél-Szibéria, Kelet-Szaján-hegység) élő közösségekhez kötődött. A közösségek lélekszáma drasztikusan csökkent az idők folyamán, mely a 17. századtól fellépő szibériai török népesség asszimilációjának, himlőjárványoknak, illetve a 20. században orosz betelepüléseknek volt köszönhető.Klumpp, Gerson 2022. Kamas. In: Bakró-Nagy Marianne; Laakso, Johanna; Skribnik, Elena (szerk.), The Oxford Guide to the Uralic Languages. University Press, Oxford. 817–844. Mindezek következtében a Szajáni hegységben élt nép egyrészt az erősödő oroszba, másrészt a szintén őshonos hakasz (köztörök/türk nyelv) népbe olvadt bele.

A kamassz főbb dialektusai az erdei és sztyeppei kamassz, valamint a kojbál. Dokumentálása (elsősorban az erdei kamasszé) a 18-20. században zajlott, három fő forrásra alapozva: M. A. Castrén (1849) és Kai Donner terepmunkájára (1914), valamint Ago Künnap utolsó beszélőkkel folytatott kutatására (1960-as évek). A kamassznak irodalmi változata sosem volt, illetve iskolai oktatása sem zajlott. Az I. világháború után a kamassz mint aktívan használt nyelv valószínűleg megszűnt létezni; 1925-re már nem lehetett aktívan használó beszélőtől gyűjteni, bár passzív, nem folyékony nyelvismerete még a 20. század végéig jelen volt.

Hangtani sajátosságok

A kamasszban létezik elülső/hátsó magánhangzó-harmónia, valamint egy ajakkerekítési harmónia is, amely a csökkentett magánhangzókat érinti. Emellett az igék ragozása során gyakori a mássalhangzók részleges vagy teljes hasonulása (asszimilációja), különösen a tővégi mássalhangzók és a toldalékok találkozásakor.

Nyelvtan

Névszóragozás A kamasszban van egyes, kettes, illetve kétféle többesszám. Az egyes számnak nincs külön jele, a kettes számé -zəgej. A régebbi típusú többes szám jel a -jə (vagy -iʔ), mely főként nominatívuszban használatos; az újabb a -SAŋ (vagy -saŋ ~ -seŋ ~ -zaŋ ~ -zeŋ), mely elsősorban birtokos ragozásban és mutató névmások alkalmazásakor jelenik meg. Fontos kiemelni, hogy a többes számú jel mindig megelőzi az esetragot.

A kamassz nyelv 7 esetet különböztet meg, melyek a következők: nominatívusz, akkuzatívusz, genitívusz, latívusz, lokatívusz, ablatívusz és instrumentálisz (déli szamojéd újítás). A névszók ragozása általában szabályos, de vannak kivételek (pl. effi 'gyermek' vagy egyes -n tövű szavak esetében).

Az alábbi táblázat a căgə 'folyó' és a ko:t 'borda' főnevek esetragozását mutatja be: +EsetEgyes szám1. többes szám2. többes számNominativuscăgə / ko:tcăgə-jəʔ / ko:d-əjəʔcăgə-zaŋ / ko:t-saŋGenitivuscăgə-n / ko:d-əncăgə-jə-n / ko:d-əjə-ncăgə-zaŋ / ko:t-saŋAccusativuscăgə-m / ko:d-əmcăgə-jə-m / ko:d-əjə-mcăgə-zaŋ-əm / ko:t-saŋ-əmLativuscăgə-nə / ko:t-təcăgə-jə-nə / ko:d-əjə-nəcăgə-zaŋ-də / ko:t-saŋ-dəLocativuscăgə-gən / ko:t-kəncăgə-jə-gən / ko:d-əjə-gəncăgə-zaŋ-gən / ko:t-saŋ-gənAblativuscăgə-gəʔ / ko:t-kəʔcăgə-jə-gəʔ / ko:d-əjə-gəʔcăgə-zaŋ-gəʔ / ko:t-saŋ-gəʔInstrumentaliscăgə-zʲəʔ / ko:t-sʲəʔcăgə-jə-zʲəʔ / ko:d-əjə-zʲəʔcăgə-zaŋ-zʲəʔ / ko:t-saŋ-zʲəʔ Künnap, Ago 1999. Kamass. Languages of the World Materials 185. Lincom Europa.

Igeragozás A kamasszban hasonlóan a többi szamojéd, ugor és mordvin nyelvhez, két fő ragozási típus van: szubjektív (alanyi) és objektív (tárgyas) konjugáció. A szubjektív és objektív ragozás közötti különbség 3. személyben, valamint felszólító mód 2. személyben figyelhető meg leginkább. A szubjektív ragozás 1. és 2. személyű ragjait az objektív ragozás ragjai nagyrészt felváltották egy archaikus maradvány, a régi 1. személyű szubjektív rag (-ŋ) kivételével. Az objektív konjugáció tranzitív igékkel használatos, ha a tárgy megfelel bizonyos egyeztetési követelményeknek. Az objektív konjugáció jelei - hasonlóan más uráli nyelvekhez - azonosak a birtokos személyragokkal.

Igeidő A kamassz három igeidőt használ: múltat, jelent és jövőt. A múlt időt -biA jellel képzi, mely igeidő a legkövetkezetesebb jelölésű a nyelvben, és etimológiailag az északi szamojéd nyelvek evidenciális múlt idejével rokon. Jelen időre a 19-20. századi kamasszban -LiA volt a produktív jel, amely valószínűleg a 'lenni''' segédigével való szerkezetből alakult ki. Ezen kívül léteznek archaikusabb jelen idejű formái is a nyelvnek, amelyeket csak bizonyos igékkel használnak. A tranzitív folyamatos igéknél az -mA végződés használatos, amely a proto-szamojéd *-mA főnévi igenévből származik. A jövő időt a nyelv általában -LA utótaggal fejezi ki.

Igemód Igemódok tekintetében megkülönböztethető kijelentő, feltételes (kondicionálisz) és felszólító (imperatívusz) mód. A kijelentő mód jelöletlen, a feltételes mód (kötőmód) egy -NTA melléknévi igenévképzőből és egy -ze enklitikus részecskéből képződik, amely közé beékelődik az éppen aktuális személyjelölő toldalék. A felszólító mód első személye ún. adhortatívusz, amit néha optatívusznak is neveznek.

A ∫o 'jön' ige szubjektív (alanyi) ragozási paradigmája Igeidő / MódSzemélyEgyes szám (SG)Kettes szám (DU)Többes szám (PL)Jelen idő (-LiA)1. személy∫o-lia-m∫o-lia-bəj∫o-lia-baʔ2. személy∫o-lia-l∫o-lia-ləj∫o-lia-laʔ3. személy∫o-lia∫o-lia-gəj∫o-lia-jəʔJövő idő (-LA ~ -Lə)1. személy∫o-la-m∫o-la-bəj∫o-la-baʔ2. személy∫o-la-l∫o-la-ləj∫o-la-laʔ3. személy∫o-lə-j∫o-la-gəj∫o-la-jəʔMúlt idő (-Bi(A))1. személy∫o-bia-m∫o-bi-bəj∫o-bi-baʔ2. személy∫o-bia-l∫o-bi-ləj∫o-bi-laʔ3. személy∫o-bi∫o-bi-gəj∫o-bi-jəʔFeltételes (-NTA...-ze)1. személy∫o-na-m-ze∫o-na-bəj-ze∫o-na-baʔ-ze2. személy∫o-na-l-ze∫o-na-ləj-ze∫o-na-laʔ-ze3. személy∫o-na-ze∫o-na-gəj-ze∫o-na-jəʔ-zeAdhortatívusz / Felszólító1. személy∫o-∫ti-m∫o-ʒə-bəj∫o-ʒə-baʔ2. személy∫o-ʔ∫o-gə-ləj∫o-gaʔ3. személy∫o-gə-j∫o-gəj-gəj∫o-gə-jəʔ

Kamassz sirám

Népköltészetének sajátos darabja – és sajnos egyetlen megmaradt nagyobb példája – a „kamassz sirám”, ezt 1914-ben rögzítette Kai Donner fonográfra. Adatközlője (Avdajeka Andzsigatova) az egyik volt az utolsók közül, akik még folyékonyan tudták beszélni a nyelvet. A sirámban elpanaszolja: „Nagy nemzetségemből egyedül maradtam”, és a régi, elveszett életvitelüket is leírja, annak pusztulását. Ami ennek a dalszövegnek a hátterét illeti: a nyelvcserén túl, a kamasszok korábbi nomadizáló rénszarvastartása éppen ebben az időben lehetetlenült el immár annyira (rénszarvasjárvány), hogy végleg fel kellett adni. Megszűnt a nyári és a téli szálláshely közötti rendszeres éves nomadizálás, végleg letelepedtek a téli szálláshelyeiken, a megmaradt kevés rénszarvast szélnek eresztették, de még visszaemlékeztek az emberek a régi nomád életükre, a nyári legelők fehér hegyormaira.

Források

További információk

Uráli népek költészetéből szövegpéldák, közülük az egyik a kamassz sirám. Aulis Johannes Joki (Hrsg.): Kai Donners Kammasisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik. (= Lexica Societatis Fenno-Ugricae 8). Suomalais-Ugrilainen Seura, Helsinki 1944. Simonics Péter: Kamassian''; in:

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Déli szamojéd nyelvek Kategória:Holt nyelvek Kategória:Természetes nyelvek